Médiatörvény-reakciók: zaklatott elnökség

A cikkíró, Stéphane Kovacs szerint tavaly áprilisi megválasztása óta Orbán számos európai vezető szemében vitatott személyiséggé vált.
   
Az okok között a lap megemlíti, hogy kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött a kormányfő "nekiment" mindennek Magyarországon, ami nem tetszett neki. Idézte Orbánt, aki szerint az ország azt várja tőle, hogy bontsa le a régi rendszert és egy újat építsen fel. 
   
A Le Figaro emlékeztet arra, hogy Tamás Gáspár Miklós filozófus már Orbán megválasztásakor figyelmeztetett a félig tekintélyelvű rendszer kiépítésére, és megjósolta, hogy a közszférában tisztogatások, az állami intézményeknél pedig pártos átalakítás várható. A filozófus most azt mondta a lapnak, hogy maga sem számított "ilyen mértékű radikalizmusra". Véleménye szerint Orbán megszilárdította a hatalmát, s ettől nem tér el. Ebből azonban Tamás Gáspár Miklós szerint az emberek nem sokat érzékelnek, mert a televíziót cenzúra alá vonták. Az európai kritikák pedig csak erősítették a Fidesz azon álláspontját, hogy Magyarország ellenségekkel van körülvéve - tette hozzá a filozófus.
   
A lap megemlíti, hogy az ellenzék szavai szerint "hataloméhes" miniszterelnök "egyesével von magához minden független intézményt": a köztársaság elnök az ő embere, a közigazgatás az ő utasításait hajtja végre, az Alkotmánybíróság jogköre csökkent, a sajtó szájkosarat kapott, az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség vezetését megbízható embereire bízta.
   
A lap arra is kitér, hogy a miniszterelnök úgymond államosította a magánnyugdíj-pénztárakat, válságadónak nevezett különadókat fogadtatott el, amelyek elsősorban a külföldi multinacionális cégeket sújtják. "A következő lépés a áprilisra tervezett alkotmánymódosítás lesz" - zárta a sort a cikkíró.
   
A Le Figaro szerint azonban a médiatörvény - amelyről az EBESZ úgy véli, hogy fenyegeti a sajtószabadságot - kellett ahhoz, hogy Európa figyelmeztesse Budapestet. A lap azt írja, hogy január 1-jétől a nem kiegyensúlyozott tájékoztatást súlyos pénzbírsággal lehet sújtani, s hogy a média felügyeletét ellátó hatóságban csak a Fidesz által megválasztott tagok kaptak helyet. Hivatkozik Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterre, aki a lap szerint megkérdőjelezte Magyarország alkalmasságát az unió vezetésére, valamint Václav Havel volt cseh elnökre, aki a magyar kormány "tekintélyelvű tendenciájáról" nyilvánított véleményt. 
   
Alex Kuli, a Political Capital elemzője a lapnak azt mondta, hogy egy elrontott uniós elnökség "ajándék lenne a szocialista ellenzék számára". Azonban valószínűbb az, hogy a 2011-es évet Orbán kissé sebzetten, de mégis egészségesen fogja zárni - írta a Le Figaro.
   
A lap külön írásban foglalkozott a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvénnyel. A lap brüsszeli tudósítója szerint egyelőre nem lehet tudni, hányan fogják kérni honosításukat a mintegy 2,5-3 millió magyar közül, akik a szomszédos országokban élnek, de "az eredmény mérges vitát válthat ki az Európai Unió határaival kapcsolatosan".
   
Jean-Jacques Mével szerint Orbán a soros uniós elnökként ismét a "zavarkeltő" szerébe került, miután a Nagy-Magyarország iránt nosztalgiázók által kezdeményezett 2004-es vitatott népszavazás eredményét felhasználta az állampolgársági törvénynél. A szerző megemlítette, hogy január első hetében már 4102-en indították meg a honosítási eljárást, Budapest hivatalosan 250-400 ezer kérelemre számít az év végéig, s hogy még idén vita kezdődhet a parlamentben a honosított magyarok szavazati jogának a megadásáról.
   
A lap szerint Magyarország kezdeményezése kétféleképpen ítélhető meg: Budapesten és az európai intézmények egyes magas szintjein is úgy vélik, hogy Európa célja a határok megszüntetése, amelynek következtében az európaiak egyszerre több identitással is rendelkeznek, vér szerinti, kulturális identitással, vagy az országhoz való kötődés alapján. Egy másik, kevésbé hallható álláspont szerint viszont nyugtalanító, hogy az Európai Unión belül a határok virtuálisan áthelyezhetőkké válnak egyes államok elképzeléseinek megfelelően.
   
Az unión kívüli, például az ukrajnai magyarok állampolgársága a lap szerint a "félig illegális uniós bővítés" kérdését vetheti fel és zavart is kelt egyes uniós vezetőkben. Egy diplomata szerint "a téma nagyon kényessé vált Közép-Kelet-Európában". Az állampolgárság, a honosítás, az útlevelek vagy a szavazati jog megadása azonban 100 százalékig nemzeti hatáskörbe tartozik, s bár azok hatásai egész Európát érintik, sem Brüsszel, sem a szomszédos országok nem szólhatnak bele a kérdésbe - hívja fel a figyelmet a Le Figaro. A tudósító megemlíti, hogy míg évekig tartó tárgyalások kellenek majd a 27 tagállam között ahhoz, hogy Izland és 300 ezer lakója beléphessen az EU-ba, Budapest vagy Bukarest egy tollvonással több millió jelöltnek jogot biztosíthat arra, hogy Európában éljen és dolgozzon. 

OLDALTÖRÉS: Német újságok Orbán Viktor EP-fellépéséről és a médiatörvényről

Német újságok Orbán Viktor EP-fellépéséről és a médiatörvényről

Előre elítélés címmel közölte szerdán bécsi tudósítója írását az Európai Parlamentben a médiatörvényről várható vitáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Reinhard Olt rámutat: Orbán Viktor miniszterelnök heves bírálatokra számíthat a médiatörvény miatt, amikor bemutatja az EP-plénumnak a magyar EU-elnökség programját. A német tudósító felidézi a jogszabályra vonatkozó külföldi kritikákat, köztük Neelie Kroes EU-biztos negatív véleményét, szembeállítva azokat a budapesti kormánypárt, illetve a médiahatóság részéről elhangzott ellenvetésekkel. Idézi Schöpflin György szavait, aki párhuzamot von a médiatörvény keltette felháborodás és az FPÖ bécsi kormányra kerülését elítélő, Ausztria ellen szankciókat követelő hangok között.
   
"Ha összevetjük a 2000-ben megtett lépéseket a mával, akkor nem állítható, hogy mindannak, amivel Magyarországot vádolják, nem volna igazságtartalma, vagy a hajánál fogva előrángatott volna. Fölmerül viszont a gyanú, a magyarok alapvető vétsége abban áll, hogy nemcsak hogy hatalomra segítettek egy, a középtől jobbra álló pártot, de kétharmados többséghez is juttatták azt a parlamentben. Ráadásul az ellenzék leginkább említésre méltó ereje egy még inkább jobbra elhelyezkedő csoportosulás, miközben a szocialisták és liberálisok elnyerték büntetésüket azért, mert 2002 és 2010 között gazdaságilag és pénzügyileg csaknem csődbe vitték az országot" - állapította meg a FAZ tudósítója.
   
Olt közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva azt írja, hogy a lakosság csaknem 70 százaléka támogatja az Orbán-kormányt. Idézi a Civil Összefogás Fórum elnökét, Csizmadia Lászlót, aki szerint "a CÖF-ben tömörült csoportok egyetértenek abban, hogy a kormány jó úton jár, és tettei megfelelnek a választók akaratának. A bel- és a külföldi médiumok és bírálók elhamarkodottan, a szöveg ismerete nélkül törtek pálcát a médiatörvény fölött". Olt hozzáteszi, hogy a szakmai szerveztek (MEÚSZ, MÚOSZ) "alapvetően, illetve nagyrészt helyeselték" a médiatörvényt.
   
A német tudósító szerint Orbán kormánya más témák kapcsán is bírálatra számíthat - például a brüsszeli EU-székház elé kiterített "nagy-magyar történelmi szőnyeg", valamint a külföldön élő magyaroknak törvényi úton lehetővé tett magyar állampolgárság miatt.
   
"Ha pedig a média figyelme az új alkotmány áprilisra tervezett elfogadására összpontosul, akkor alkalmasint újból szó lesz 'Orbán vezéri államáról'. Nyilvánvalóan probléma, ha a választók két teljes törvényhozási ciklus után kizárják a kormányzásból a baloldal erőit. Érdekes módon a konzervatív, liberális és kereszténydemokrata pártok ezúttal is hangosan és vizsgálat nélkül szajkózzák a Magyarország elleni vádaskodásokat. A legtöbb bíráló előtt ismeretlen törvényre érkező nemzetközi reagálások tempója és egyöntetűsége mindenesetre arról tanúskodik, hogy a bírálóknak nem elsősorban a törvény a fontos" - zárta írását a FAZ bécsi tudósítója.
   
A konzervatív Die Welt a szocialista EP-frakció elnökének rövid nyilatkozatát közölte szerdai számában. Ebben Martin Schulz a médiatörvény visszavonására szólított fel.
   
"Azt várom, hogy a magyar kormány észre térjen, és visszavonja a médiatörvényt, amelyről úgy vélem, hogy az ellentétes az alapvető európai értékekkel - hangoztatta a német politikus - Egy olyan testület, amely kizárólag egyetlen párt embereiből áll, nem kiegyensúlyozott testület; és egy ilyen testület határozza meg, hogy mi a kiegyensúlyozott tudósítás. Véleményem szerint ezt hívják cenzúrának."
   
Schulz szerint a médiatörvény tartalma alapján  kézenfekvő a gyanú, hogy "egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező párt a hatalom mámorában olyan jogokra tesz szert, amelyek egyenlőek a cenzúrához való joggal".

OLDALTÖRÉS: Konrád György-interjú Orbán Viktorról egy francia lapban

Konrád György-interjú Orbán Viktorról egy francia lapban

Konrád György-interjú Orbán Viktorról egy francia lapban

Konrád György-interjú Orbán Viktorról egy francia lapban

Konrád Györggyel közölt szerdán interjút a La Croix című napilap, amelyben az írót Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyiségéről és politikájáról kérdezte a francia katolikus újság.

Konrád szerint Orbán kétértelmű és paradox személyiség, aki tanulmányait befejezve azonnal belekerült a politikába és mindig is megvetette az olyan idősebb embereket, akiknek vannak gondolatai. "Kemény machiavellista, aki nagyon hamar megtanulta a szakmát: a stratégiát, a retorikát és azt, hogyan kell a hatalmat megragadni" - hangsúlyozta az író.
   
Véleménye szerint miután Orbán a párton belül minden potenciális riválisát félreállította, megvan benne a kísértés, hogy vizionáriusnak, a megkérdőjelezhetetlen legfőbb bölcsesség forrásának tekintse magát, a Fidesz vezetői pedig nem képviselhetnek más álláspontot az övénél.
   
Arra a kérdésre, hogy kik pontosan a párt vezetői, Konrád elmondta, hogy Orbánhoz hasonlóan egy részük az egykori kommunista párt vidéki funkcionáriusainak a gyereke. Volt, aki KISZ-tag is volt közülük. Megörököltek egyfajta pártmentalitást és azt a felfogást, hogy a párt a hatalom letéteményese.  
   
Konrád kitért arra, hogy amikor Orbán Budapesten végezte felsőfokú tanulmányait, kollégiumban lakott. Itt fejlődött ki benne az ellenérzés az olyan budapesti diákok "sznobizmusa" ellen, akik nagy házi könyvtárral rendelkező fővárosi értelmiségi családokból származnak. Ez a fajta hozzáállás az író szerint a magyar társadalomban hagyományos népi-urbánus kulturális ellentétbe illeszkedik. Orbán azért mondta Konrád szerint, hogy ő és a Fidesz elvált szülők gyermekei, mert a népiesek az ötvenes években szövetségre léptek a kommunista párttal, azaz a fideszesek a kommunisták és a népiesek gyermekeinek tekintendők.
   
A miniszterelnök demokrácia-felfogására vonatkozó kérdésre Konrád úgy válaszolt, hogy szerinte Orbán számára a Fideszen kívül mások nem léteznek. A pártelnök nem hajlandó kompromisszumra, párbeszédre vagy vitára az ellenzékkel. Az író úgy látja, hogy a hatalmat most úgy építették fel Magyarországon, hogy ne legyen vele szemben alternatíva és határtalan ideig tarthasson. Az internet, amelyet nem lehet ellenőrzés alatt tartani, töltheti be a szamizdat szerepét - tette hozzá. 
   
Az író szerint Orbán azt állítja, hogy Magyarország nyugati zászlók alatt hajózik, de jelenleg keleti szél fúj Oroszország és Kína felöl. Konrád viszont úgy véli, hogy ez a stratégia nem kidolgozott és nem lehet tartós. Erre utal szerinte az, hogy amikor a miniszterelnök Moszkvában járt, minden együttműködési javaslatát elutasították.
   
A magyar nacionalizmus újjáéledését az író a Trianoni-szerződés miatti igazságtalanság érzetével magyarázza, valamint azzal, hogy a magyaroknak soha nem volt akkora realitásérzéke, mint a németeknek, akik elfogadták az új határokat. Szerinte a trianoni igazságtalanság megváltoztatásának vágya továbbra is katasztrofális és ügyetlen politizálásokhoz vezet.
   
Konrád arra hívta fel a figyelmet, hogy megvolt a remény arra, hogy ezeket az összetett identitási problémákat bölcsen lehet kezelni az Európai Unión belül, de ez mégsem megy olyan könnyen. "Még az EU-n belül is lehet nagyon kényelmesen nacionalistának lenni, ha az illető megmarad a szópárbajok szintjén" - vélte az író. Szerinte az ügyes demagógok tudják, hogy a közönség mit akar hallani. "A nacionalizmus nyelve a nem túl művelt emberek politikai kultúrája" - fűzte hozzá.

OLDALTÖRÉS: A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat

A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat

A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat

A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat

A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat felirattal a címlapján jelent meg szerdán a La Croix című napilap. Az Európai Unió soros magyar elnöksége kapcsán a francia katolikus újság három oldalon összesen hét írásban foglalkozott a vitatott médiatörvénnyel.

A lap szerint az Európai Bizottság nem rejti véka alá, hogy a törvény nem áll összhangban az európai joggal, de a várható vizsgálat kizárólag jogi szempontú lesz, és az esetleges módosítások kevéssé fogják érinteni a tartalmi kérdéseket. A magyar uniós elnökség idején az Európai Bizottság nem hajlandó semmilyen olyan frontális szembenállásra Budapesttel, mint amilyen a romák kiutasítása esetén történt Párizzsal, vagyis "a magyarországi jogállam ügyében nem lesz per Brüsszelben" - hangsúlyozta a La Croix.
   
A lap véleményrovatában Alfred Grosser francia-német szociológus, politológus "aljasnak" minősítette a médiatörvényt,
amiért az a hatalom kezében lévő nemzeti hatóságra bízta a közrádiók  és -televíziók által használható információk monopóliumát. Ez a hatóság ellenőrzi a tartalmakat és pénzbírságot szabhat ki, médiumokat zárathat be - jegyezte meg a szerző. Azt is kifogásolta, hogy a hatóság elnökét kilenc évre nevezték ki: ha ugyanis Orbán Viktor elveszti a kétharmados többségét, a médiahatóság vezetője attól még a helyén marad. "Jó lenne, ha az Európai Bizottság, ahogy az jogában áll, szankciókat foganatosítana Magyarország ellen, még akkor is, ha éppen ez az ország az Európai Unió soros elnöke" - írta Grosser.
   
A lap Budapestre kiküldött tudósítója, Francois D,Alancon szerint furcsa hangulat uralkodik jelenleg Budapesten. A jobb és baloldal, a "fasiszták" és a "kommunisták", a "patrióták" és a "hazaárulók" közti állandó háborúskodás miatti megosztottság jelképének tekinthető a várost átszelő Duna.
   
A lap megítélése szerint a vitatott médiatörvény csak az egyik legutóbbi lépése a végrehajtó hatalom megszilárdítását célzó intézkedéssorozatnak, amelyet "valóságos törvényhozási tornádó" előzött meg az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentésével, a közszférában dolgozók indoklás nélküli elbocsátásának lehetővé tételével, a Költségvetési Tanács megszüntetésével, valamint a magánnyugdíj-pénztárak államosításával.
   
A La Croix szerint a köztársasági elnöki tisztségtől a legfőbb ügyészig minden kulcspozíciót a Fideszhez közel álló személyek foglaltak el. Az ellenállás utolsó szigetének nevezte a lap Simor Andrást, a jegybank elnökét.
   
Márciusban pedig az új alkotmányról kezd vitát a parlament, amelynek értelmében a határon túli magyarok választójoghoz juthatnak Magyarországon. Ez egy újabb eszköz a Fidesz választói bázisának megerősítéséhez - véli a lap.    
   
Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese szerint a kormány célja a teljes ellenőrzés, a hatalom megszilárdítása és annak megtartása minél hosszabb időre. Orbán 2002 óta két tv-csatornával, két rádióval, napi- és hetilapokkal egy teljes médiabirodalmat épített ki, amelynek közvetve vagy közvetlenül a Fideszhez közel álló személyiségek a tulajdonosai - mondta az újságíró a lapnak.
   
A Ringier svájci médiacsoporthoz tartozó napilap a La Croix szerint már érzi a nyomásgyakorlást: a legnagyobb magyar bank, az OTP azzal fenyegette meg, hogy megvonja tőle a hirdetést, miután a pénzintézet vezetőjének, Csányi Sándornak - aki Orbán támogatásával lett a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke - felkerült a lap honlapjára egy telefonbeszélgetése.
   
Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint viszont "túlzó és érthetetlen a médiatörvény miatti hisztéria". Véleménye szerint a nyolcévnyi szocialista kormányzás után véget kell vetni a rendetlenségnek és új alapokon kell újjáépíteni az országot.
   
A lap ismerteti a kormányzat álláspontját, amely türelmet kér ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan működik a törvény a gyakorlatban. Idézi Nagy Anna kormányszóvivőt, aki magyarellenes előítéletnek és sztereotípiáknak minősítette a kritikákat.
   
A La Croix idéz Kornai Jánosnak a Népszabadságban megjelent írásából is, amely szerint Magyarország autokráciává vált.
   
A lap tudósítója szerint az etatista gazdaságpolitikát és a konzervatív ideológiát társító Orbán Viktor jövője a gazdaság területén fog eldőlni a februárban bejelentésre kerülő megszorító intézkedések alapján, amelyekre az ország eladósodottsága miatt van szükség. "Ez lesz az igazi teszt" Orbán számára, aki akár el is veszítheti a választóinak a bizalmát.