A Pygmalion-premier avatja föl a színház kamaratermét

Ami pedig G. B. Shaw 1912-es Pygmalionját illeti: a rendező szerint az idős és bölcs mester igazi, nagyszabású, romantikus melodrámát (a szó eredeti, nem pedig ironikus, esetleg pejoratív értelmében) hagyott az utókorra, amelyben egyfelől tükröt tart a macsóizmusnak és a házasság intézményének , másfelől pedig pontosan, hitelesen és szépen elmeséli Eliza emancipálódásának történetét. És ezen a ponton kell résen lenni: a Pygmalion hallatán sokaknak a zenés My Fair Lady ugrik be, a kötelező édes happy enddel. De a Pygmalion nem a My Fair Lady, mondja Keszég László: az önálló életre kelt teremtmény itt tényleg elszakad teremtőjétől. Éppen ez: a teremtmény, amely életre kel örök (akár Ovidiustól ismerhető) sémája; a séma aktuális működtetése érdekli Keszég Lászlót Shaw Pygmalionjában. Ő maga a sikeres mai (az angolszász világban akár konkrétan megnevezhető) zenei producer figurájához hasonlítja a nyelvész-professzor Higgins figuráját - és akkor ebben a kontextusban Eliza Doolittle virágárus-kiasszony a tökéletes megasztár .

Az előadás színpadi világa a rendező szándékai szerint arra a városra, arra a világra utal, ahonnan a darab vétetett: Londonra. De (és erről soha nem feledkezhetünk meg) a színházi előadás minden körülmények között itt és most - vagyis a színpadon - jön létre, úgyhogy senki ne számítson múlt századfordulós fodros vagy éppen kormos londoni életképekre (pesze a megasztár-érzés miatt sem). A stilizált, letisztult, rafinált vonalakkal szabdalt, a kamarateremben faltól falig díszlet - tervezője Árvai György - a mai London képzetét-érzetét kelti; a helyszínváltásokat (utca, lakásbelső, követségi estély) néhány jellegzetes tárgy, bútordarab (vagy egy-egy ikonikus erejű jelzés) teszi majd egyértelművé.

Közben az asztal körül olvasásra készen a színészek: kezükben a példány, Nádasdy Ádám vadonatúj - finoman, de minden ízében mai - Pygmalion-fordításával. Ideje elmondani, hogy Higgins professzort Trokán Péter; barátját, a szelíd Pickering ezredest Bajomi Nagy György játssza. Eliza Doolittle szerepében Csonka Szilvia lép színpadra; apjában Szerémi Zoltánt tisztelhetjük. Higgins édesanyjának szerepében Sólyom Katit (mint vendéget); Pearsné, a házvezetőnő szerepében Vlahovics Editet láthatjuk. De feltűnik a színen többek között Poppre Ádám, Andai Kati m.v., Alberti Zsófia, Horváth Ákos, Borbiró András is.

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Ami pedig G. B. Shaw 1912-es Pygmalionját illeti: a rendező szerint az idős és bölcs mester igazi, nagyszabású, romantikus melodrámát (a szó eredeti, nem pedig ironikus, esetleg pejoratív értelmében) hagyott az utókorra, amelyben egyfelől tükröt tart a macsóizmusnak és a házasság intézményének , másfelől pedig pontosan, hitelesen és szépen elmeséli Eliza emancipálódásának történetét. És ezen a ponton kell résen lenni: a Pygmalion hallatán sokaknak a zenés My Fair Lady ugrik be, a kötelező édes happy enddel. De a Pygmalion nem a My Fair Lady, mondja Keszég László: az önálló életre kelt teremtmény itt tényleg elszakad teremtőjétől. Éppen ez: a teremtmény, amely életre kel örök (akár Ovidiustól ismerhető) sémája; a séma aktuális működtetése érdekli Keszég Lászlót Shaw Pygmalionjában. Ő maga a sikeres mai (az angolszász világban akár konkrétan megnevezhető) zenei producer figurájához hasonlítja a nyelvész-professzor Higgins figuráját - és akkor ebben a kontextusban Eliza Doolittle virágárus-kiasszony a tökéletes megasztár .

Az előadás színpadi világa a rendező szándékai szerint arra a városra, arra a világra utal, ahonnan a darab vétetett: Londonra. De (és erről soha nem feledkezhetünk meg) a színházi előadás minden körülmények között itt és most - vagyis a színpadon - jön létre, úgyhogy senki ne számítson múlt századfordulós fodros vagy éppen kormos londoni életképekre (pesze a megasztár-érzés miatt sem). A stilizált, letisztult, rafinált vonalakkal szabdalt, a kamarateremben faltól falig díszlet - tervezője Árvai György - a mai London képzetét-érzetét kelti; a helyszínváltásokat (utca, lakásbelső, követségi estély) néhány jellegzetes tárgy, bútordarab (vagy egy-egy ikonikus erejű jelzés) teszi majd egyértelművé.

Közben az asztal körül olvasásra készen a színészek: kezükben a példány, Nádasdy Ádám vadonatúj - finoman, de minden ízében mai - Pygmalion-fordításával. Ideje elmondani, hogy Higgins professzort Trokán Péter; barátját, a szelíd Pickering ezredest Bajomi Nagy György játssza. Eliza Doolittle szerepében Csonka Szilvia lép színpadra; apjában Szerémi Zoltánt tisztelhetjük. Higgins édesanyjának szerepében Sólyom Katit (mint vendéget); Pearsné, a házvezetőnő szerepében Vlahovics Editet láthatjuk. De feltűnik a színen többek között Poppre Ádám, Andai Kati m.v., Alberti Zsófia, Horváth Ákos, Borbiró András is.

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Az előadás színpadi világa a rendező szándékai szerint arra a városra, arra a világra utal, ahonnan a darab vétetett: Londonra. De (és erről soha nem feledkezhetünk meg) a színházi előadás minden körülmények között itt és most - vagyis a színpadon - jön létre, úgyhogy senki ne számítson múlt századfordulós fodros vagy éppen kormos londoni életképekre (pesze a megasztár-érzés miatt sem). A stilizált, letisztult, rafinált vonalakkal szabdalt, a kamarateremben faltól falig díszlet - tervezője Árvai György - a mai London képzetét-érzetét kelti; a helyszínváltásokat (utca, lakásbelső, követségi estély) néhány jellegzetes tárgy, bútordarab (vagy egy-egy ikonikus erejű jelzés) teszi majd egyértelművé.

Közben az asztal körül olvasásra készen a színészek: kezükben a példány, Nádasdy Ádám vadonatúj - finoman, de minden ízében mai - Pygmalion-fordításával. Ideje elmondani, hogy Higgins professzort Trokán Péter; barátját, a szelíd Pickering ezredest Bajomi Nagy György játssza. Eliza Doolittle szerepében Csonka Szilvia lép színpadra; apjában Szerémi Zoltánt tisztelhetjük. Higgins édesanyjának szerepében Sólyom Katit (mint vendéget); Pearsné, a házvezetőnő szerepében Vlahovics Editet láthatjuk. De feltűnik a színen többek között Poppre Ádám, Andai Kati m.v., Alberti Zsófia, Horváth Ákos, Borbiró András is.

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Az előadás színpadi világa a rendező szándékai szerint arra a városra, arra a világra utal, ahonnan a darab vétetett: Londonra. De (és erről soha nem feledkezhetünk meg) a színházi előadás minden körülmények között itt és most - vagyis a színpadon - jön létre, úgyhogy senki ne számítson múlt századfordulós fodros vagy éppen kormos londoni életképekre (pesze a megasztár-érzés miatt sem). A stilizált, letisztult, rafinált vonalakkal szabdalt, a kamarateremben faltól falig díszlet - tervezője Árvai György - a mai London képzetét-érzetét kelti; a helyszínváltásokat (utca, lakásbelső, követségi estély) néhány jellegzetes tárgy, bútordarab (vagy egy-egy ikonikus erejű jelzés) teszi majd egyértelművé.

Közben az asztal körül olvasásra készen a színészek: kezükben a példány, Nádasdy Ádám vadonatúj - finoman, de minden ízében mai - Pygmalion-fordításával. Ideje elmondani, hogy Higgins professzort Trokán Péter; barátját, a szelíd Pickering ezredest Bajomi Nagy György játssza. Eliza Doolittle szerepében Csonka Szilvia lép színpadra; apjában Szerémi Zoltánt tisztelhetjük. Higgins édesanyjának szerepében Sólyom Katit (mint vendéget); Pearsné, a házvezetőnő szerepében Vlahovics Editet láthatjuk. De feltűnik a színen többek között Poppre Ádám, Andai Kati m.v., Alberti Zsófia, Horváth Ákos, Borbiró András is.

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Közben az asztal körül olvasásra készen a színészek: kezükben a példány, Nádasdy Ádám vadonatúj - finoman, de minden ízében mai - Pygmalion-fordításával. Ideje elmondani, hogy Higgins professzort Trokán Péter; barátját, a szelíd Pickering ezredest Bajomi Nagy György játssza. Eliza Doolittle szerepében Csonka Szilvia lép színpadra; apjában Szerémi Zoltánt tisztelhetjük. Higgins édesanyjának szerepében Sólyom Katit (mint vendéget); Pearsné, a házvezetőnő szerepében Vlahovics Editet láthatjuk. De feltűnik a színen többek között Poppre Ádám, Andai Kati m.v., Alberti Zsófia, Horváth Ákos, Borbiró András is.

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Közben az asztal körül olvasásra készen a színészek: kezükben a példány, Nádasdy Ádám vadonatúj - finoman, de minden ízében mai - Pygmalion-fordításával. Ideje elmondani, hogy Higgins professzort Trokán Péter; barátját, a szelíd Pickering ezredest Bajomi Nagy György játssza. Eliza Doolittle szerepében Csonka Szilvia lép színpadra; apjában Szerémi Zoltánt tisztelhetjük. Higgins édesanyjának szerepében Sólyom Katit (mint vendéget); Pearsné, a házvezetőnő szerepében Vlahovics Editet láthatjuk. De feltűnik a színen többek között Poppre Ádám, Andai Kati m.v., Alberti Zsófia, Horváth Ákos, Borbiró András is.

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Pygmalion - romantikus történet két részben; ezt olvashatjuk majd a színlapon. Keszég László - Jaques Tati nyomán - azt mondja, az volna a legjobb, ha a szombathelyi Pygmalion-előadás közben sokat mosolyognának a nézők. Mert aki mosolyog - az gondolkodik.

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)

Aztán a színészek nekilátnak az olvasásnak. (Van közben sok mosolygás is.)