Médiatörvény: Brüsszel gyorsan rendezné az ügyet

Az Európai Bizottság kedd déli sajtótájékoztatóján Todd megerősítette az előző nap az MTI-nek adott nyilatkozatát, miszerint Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, amely a biztos által a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban emelt kifogásokra született.
   
A magyar fél - emlékeztetett a szóvivő - kifejezte készségét arra, hogy szakértői szinten egyeztessen az uniós végrehajtó testülettel a törvény vitatott pontjairól, és azon készségét is kinyilvánította, hogy ezen egyeztetések nyomán változtasson a törvény szövegén.
   
Az Európai Bizottság kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és készen áll a szakértői egyeztetések mielőbbi megkezdésére - mondta a szóvivő. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az ügy rendezése nem hónapokon, hanem inkább valószínűleg heteken belül várható.
   
Azon kérdésre, miszerint jogsértési eljárást indít-e a bizottság Magyarország ellen, ha az egyeztetések nyomán nem bizonyul számára kielégítőnek a magyar álláspont, Todd leszögezte: nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás.
   
Egy újságíró megkérdezte: ha a Neelie Kroes által felvetett három kifogás - a külföldi bejegyzésű médiavállalkozásokra kiterjedő hatály, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, illetve a regisztrációs kötelezettség - tekintetében a magyarok eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak, akkor annak nyomán a bizottság úgy tekint-e majd a médiatörvényre, hogy azzal minden rendben van? Todd válasza szerint ebben az esetben Neelie Kroes elégedett lesz, hiszen a bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa a nemzeti jogszabályok összhangját az uniós előírásokkal, jelen esetben az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvvel.
   
Egy újságíró felvetette, hogy ezek szerint a médiatestület függetlenségének a kérdése már nem okoz gondot a bizottságnak. A szóvivő válaszában megismételte korábbi közlését, miszerint a szóban forgó uniós irányelv csupán a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.

A brüsszeli sajtótájékoztató után tették közzé Hammarberg strasbourgi állásfoglalását, amely szerint a törvényt övező aggályok fényében fennáll annak a veszélye, hogy a média öncenzúrát kezd majd gyakorolni Magyarországon.
   
Hammarberg úgy véli, hogy a törvénybe be kellene építeni a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak az Európa Tanács által előírt normáit. A biztos az Európai Emberi Jogi Egyezmény normaszövege mellett a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatának a tanulmányozását is ajánlotta a magyar hatóságok figyelmébe.
   
Hammarberg a törvény számos vonatkozásában emlegetett súlyos aggodalmakat, amelyek szerinte - függetlenül az előírások alkalmazásától - öncenzúrához vezethetnek. Így fölvetette például a "nem világos" fogalmak használatát, amelyek félreértelmezésre adhatnak okot, a "politikailag kiegyensúlyozatlan szabályozó gépezetet", "a közszolgálati műsorszóró média függetlenségének veszélyeztetettségét", illetve az újságírói források védelmének "erózióját".

OLDALTÖRÉS: Kövér: köszönet Barrosónak a tárgyilagos kiállásért a médiatörvény ügyében

Kövér: köszönet Barrosónak a tárgyilagos kiállásért a médiatörvény ügyében

Kövér: köszönet Barrosónak a tárgyilagos kiállásért a médiatörvény ügyében

Kövér: köszönet Barrosónak a tárgyilagos kiállásért a médiatörvény ügyében

Köszönetet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek a tárgyilagos kiállásért, amelyet az elmúlt hetekben a magyar EU-elnökség mellett, illetve a médiatörvényt övező vitában tanúsított.

A parlamenti elnök azt követően közölte ezt újságírókkal, hogy kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott az uniós illetékessel.
   
Hozzátette: minden témára vonatkozóan értésre adta azt, hogy a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.
   
Kövér László jelezte azt is, hogy meghívta Barrosót az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsági vezetőinek e félévben esedékes találkozóira.
   
Elmondása szerint Barroso arra tett ígéretet, hogy az áprilisi vagy a májusi találkozók egyikét igyekszik beilleszteni a naptárába.
   
A brüsszeli megbeszélés középpontjában az EU-elnökség parlamenti dimenziójával kapcsolatos kérdések álltak. Kövér László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányai, valamint az uniós központi intézmények mellett a "harmadik lába" az uniós együttműködésnek.
   
Egy kérdésre válaszolva az Országgyűlés elnöke elmondta: a 2009 végén életbe lépett lisszaboni szerződés lehetőséget adott a nemzeti parlamenteknek arra, hogy uniós ügyekben növeljék a befolyásukat és ellenőrző szerepüket az egymással folytatott együttműködés révén. Ebben a félévben megpróbálnak létrehozni olyan konzultatív fórumokat a nemzeti parlamentek között, hogy tudjanak is élni ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.
    
Találkozott Kövér László Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal is, akitől a 11 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés emléknapja alkalmából azt kérte, tegyen meg mindent a cianidos aranybányászati technológia betiltását célzó európai parlamenti határozat kötelező érvényű normává tételéért.
   
Mint mondta, a személyes találkozóval is demonstrálni kívánta, hogy olyan kérdésről van szó, amely "az egész magyar közvéleményt érdekli, és ... azon kevés ügyek közé tartozik, amelyekben konszenzus van Magyarországon".
   
Kövér László úgy értékelte: világosan lehetett érzékelni, hogy a biztos szimpátiával viseltet a magyar álláspont iránt, és igyekszik kompromisszumra juttatni a témával kapcsolatos szempontokat.
   
E témáról közleményt adott ki Áder János (Fidesz) európai parlamenti képviselő is. Eszerint a találkozón ő azt hangsúlyozta, hogy a cianidos aranybányászat betiltása és a környezetvédelmi biztos által kiemelten fontosnak tartott erőforrás-hatékonyság kérdése szorosan összekapcsolódik. Példaként említette, hogy az elektronikai hulladékok újrahasznosítása lényegesen több értékes nyersanyagot biztosít az európai ipar számára, hiszen míg egytonnányi mobiltelefon hulladékból közel 300 gramm, addig a hagyományos cianidos technológiával egy tonna ércből csupán 2 gramm arany nyerhető ki, hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot keletkeztetve. Kiemelte azt is, hogy egyetlen, a hulladékok újrahasznosításra szakosodott belga óriásvállalat lényegesen több munkahelyet tudott teremteni, mint amit a cianidos aranybányászat Európa-szerte egyébként biztosítana.
   
Kövér László és Potocnik kitértek a környezetvédelmet érintő egyéb EU-elnökségi témákra is.
   
Az Országgyűlés elnöke továbbá meghívta a biztost arra a parlamentközi ülésre, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd.

OLDALTÖRÉS: A Die Presse cikke egy osztrák kiadó tapasztalatairól

A Die Presse cikke egy osztrák kiadó tapasztalatairól

A Die Presse cikke egy osztrák kiadó tapasztalatairól

A Die Presse cikke egy osztrák kiadó tapasztalatairól

Egy osztrák kiadónak az új médiatörvényről szerzett tapasztalatairól közölt cikket a Die Presse című osztrák konzervatív napilap keddi számában, egy hónappal a törvény hatályba lépése után.

Josef Kogler, az Inform Média igazgatója hangjából egy valami kiérezhető: a remény, hogy "minden jóra fordul" - írta a lap. A Vorarlberger Medienhaushoz tartozó médiavállalkozás három kelet-magyarországi regionális lapot ad ki és honlapokat működtet.
   
A szerző röviden ismerteti a médiatörvénnyel kapcsolatos európai uniós bírálatot - amit "bátortalanként" jellemez - és a kormány álláspontját. Az ígéret, hogy a kormány kész a törvény módosítására, ha a bizottság szükségesnek tartja, "sokaknak elcsépelt szófordulatként hangzik" - tette hozzá.
   
A napi szerkesztőségi munkában eddig szinte semmi változást nem érezhető - mondta Kogler. "Egyelőre" - tette hozzá. Véleménye szerint ez arra vezethető vissza, hogy a törvényt még nem alkalmazzák. Két konkrét problémát lát, a források felfedésének kötelezettségét és "a kiegyensúlyozatlan tájékoztatásért a médiára kiszabható büntetést".
   
Kogler elmondta, az újságíróktól azt hallja, hogy informátoraik érezhetően elbizonytalanodtak az új törvény miatt. Úgy látja, közvetve a válságadók is érinthetik a médiavállalkozást, mert az érintett vállalatok a marketing kiadásokon fognak spórolni és ezért kevesebb hirdetést helyeznek el náluk.
   
Josef Kogler bizakodó annak ellenére is, hogy nem tudja, mi várható az ágazatban. "Úgy fogjuk védeni az újságíróinkat, hogy függetlenek maradjanak a tudósítások" - mondta.