Médiatörvény: Szalai Annamária szerint a tanács átalakítása a demokráciát kérdőjelezi meg

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke arra a riporteri kérdésre, hogy nem húzná-e ki az ügy "méregfogát" egy ilyen kezdeményezés, azt felelte: akinek az a fő problémája, hogy a médiatanács tagjait milyen módon választották meg, az valójában a demokrácia létét kérdőjelezi meg. "Azt kérdőjelezi meg, hogy lehetséges-e, hogy kétharmaddal nyerjen egy politikai erő, és ő döntsön el kérdéseket" - tette hozzá.
   
Arra a felvetésre, hogy a kormány állítólag hajlana egy ilyen lépésre, Szalai Annamária úgy reagált: nem hallott ilyesmiről, de erről nem őt, hanem a kormányt kellene megkérdezni.
   
A riporter felvetésére, hogy a kétharmados többség "befogadhatta volna" a többi párt jelöltjeit is, Szalai Annamária azt felelte: "igen, de megteheti az ellenkezőjét is". Megteheti azt is, hogy a médiánál sokkal fontosabb területeken egyetlen személyt nevez ki egy terület élére - mondta.
   
Példaként említette, hogy korábban egy ágazati miniszter nevezte ki a hírközlési tanács tagjait, amely testület Szalai Annamária szerint "sokkal súlyosabb kérdésekben döntött", mint a jelenlegi médiatanács. Akkor ez semmilyen problémát nem okozott - hívta fel a figyelmet.
   
A médiatanács elnöke hangsúlyozta: bízik abban, hogy bölcs döntéseket fognak hozni a jövőben, és a munkájuk alapján ítélik meg őket. "Nem állítom, hogy én is mindig jó döntést hoztam az elmúlt hét évben, de minden döntésem következményét emelt fővel vállalom" - mondta Szalai Annamária, hozzátéve: ez eddig is így volt, és ezután is így lesz.
   
A Népszabadság csütörtöki számában írta: "vannak olyan vélemények a legnagyobb kormánypárton belül, hogy a további támadásokat elkerülendő változtatni lehetne a médiatanács összetételén is".
   
Annak, hogy ellenzéki pártok által jelölt személyeket is beválasszanak a médiatanácsba, a Népszabadság szerint két lehetséges módja van. Az egyik, hogy a jelenlegi testületből mondatnának le tagot (tagokat), hogy helyükre újakat válasszanak, a másik, hogy ellenzéki delegáltakkal egészítenék ki a jelenleg ötfős testületet.
   
A cikkben emlékeztettek: európai szinten is számos bírálat érte az új médiaszabályozást amiatt, hogy a kétharmados kormánypárti többség csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta be a médiatanácsba. Korábban Neelie Kroes médiaügyekért is felelős EU-biztos is kétségeit fejezte ki a médiatestület függetlenségét illetően. "Ezen aggályát azonban nem vehette bele a vizsgálatba" - emlékeztetett a Népszabadság.
   
A bizottság ugyanis nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a hazai szabályozást, mivel az uniós irányelvek csupán a médiahatóság függetlenségének követelményét fogalmazzák meg, de nem sorolják fel e függetlenség kritériumait - írták a cikkben.

OLDALTÖRÉS: A londoni magyar nagykövet a WSJ-ben védte a médiatörvényt

A londoni magyar nagykövet a WSJ-ben védte a médiatörvényt

A londoni magyar nagykövet a WSJ-ben védte a médiatörvényt

A londoni magyar nagykövet a WSJ-ben védte a médiatörvényt

Védelmébe vette a magyar médiatörvényt Csák János londoni magyar nagykövet a The Wall Street Journal című lapban pénteken közölt cikkében.

A diplomata a Magyarország uniós szakmai programja (Hungary's agenda for Europe) című írásának alcímében kiemelte: mint minden magyar, ő is  bánja, hogy vitát kavart a médiatörvény éppen akkor, amikor Magyarország átvette az Európai Unió (EU) soros elnökségét.
   
Csák János bevezetőjében szót ejtett az uniós kihívásokról és a magyar EU-elnökség prioritásairól, majd megállapította: (nagy) próbatétel volt a magyar unió elnökség indulása. A nagykövet hozzátette, őszintén reméli, hogy a magyar kormánynak az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos uniós aggodalmakra adott válasza új fejezetet nyit majd a Magyarország számára nehéz heteket követően. A diplomata megjegyezte: bízik benne, hogy a magyar kormány gyorsan munkához lát majd ambiciózus elnökségi programja sikeres és szakértő végrehajtása érdekében.
   
Csák János nem kívánt részletekbe bocsátkozni a törvénnyel kapcsolatban, de elismerte, a magyar kormány jobban is elmagyarázhatta volna az új szabályokat. A magyar kormány hazai és európai politikai ellenfelei is fordíthattak volna több időt arra, hogy elolvassák a szöveget, és megértsék logikai alapjait - fűzte hozzá. A nagykövet elégedett azzal, hogy a kormány formális eljárásban oszlathatja el a törvénnyel kapcsolatos aggodalmakat. "A magyar kormány szükség esetén módosítja a törvényt, hogy hozzáigazítsa  az uniós szabályozáshoz" - hangsúlyozta.
   
A diplomata kiemelte: a törvényt nem azért alkották, hogy korlátozza a sajtószabadságot, elnyomja a véleményszabadságot, vagy korlátozza a média sokszínűségét. A nagykövet szerint az előző, részben még a kommunista időben megfogalmazott törvény "szerencsétlenül alkalmatlan volt", ártalmas volt a magyar médiapiacra, az újságírás színvonalára. A nagykövet szerint kormányok egész sora, köztük a brit jelentette be a napokban, hogy felülvizsgálja saját médiaszabályozását. A magyarok nem állítják, hogy ismerik a helyes választ mindenre, de magukhoz ragadják a kezdeményezést, hogy megvédjék a közerkölcsöt a "konvergens médiavilágban" - írta.
   
Csák János igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy a törvény előkészítése antidemokratikus lett volna. A nagykövet szerint ez egyáltalán nem igaz, a törvényt a demokratikusan választott parlament fogadta el. A diplomata szerint a vitákat részben az váltotta ki, hogy a magyar kormánynak kétharmados, alkotmányozó többsége van a parlamentben, s a szilárd többség gyakran riasztóan hat a politikai elemzőkre.
   
Csák János azt tartja igazi szégyennek, hogy elfedi azokat a valóban fontos szakpolitikai kérdéseket, amelyeket a magyar kormány otthon és uniós szinten is felkarolt.