Schubert Esz-dúr miséje a Szombathelyi Székesegyházban

A szombathelyi Zenebarátok Szent Márton Kórusa teljesen autentikus módon 17 éve ápol civil nemzetközi kapcsolatot az ausztriai Stadt Bruck an der Mur (Graztól 40 kilométerre) két együttesével: kórusával és zenekarával. Olyan műveket szólaltattak meg együtt, mint például Orff Carmira Burana-ját, de volt közös előadásuk Beethoven-, Schubert-, Puccini-, Dvorak-, Bizet-művekből is. Eddig mindig Ausztriában.

- Bruckban minden évben van egy bérletes koncertsorozat, amelynek az utolsó előtti előadása ilyen énekkaros, zenekaros, mint amilyet most először Szombathelyen a Székesegyházban is be tudtunk mutatni - tudtuk meg László Imrétől, Zenebarátok Szent Márton Kórusa média-felelősétől. - Régóta szerettük volna, ha a produkciónkat az itthoni közönség is meghallgathatja, most végre sikerült. Reméljük, hogy ezután minden évben sor kerülhet erre.

- Bruckban minden évben van egy bérletes koncertsorozat, amelynek az utolsó előtti előadása ilyen énekkaros, zenekaros, mint amilyet most először Szombathelyen a Székesegyházban is be tudtunk mutatni - tudtuk meg László Imrétől, Zenebarátok Szent Márton Kórusa média-felelősétől. - Régóta szerettük volna, ha a produkciónkat az itthoni közönség is meghallgathatja, most végre sikerült. Reméljük, hogy ezután minden évben sor kerülhet erre.

- A közös munka úgy kezdődik, hogy az ottani karnagy, Miriam Ahrer az osztrák kórust, Horváth Imre itthon a Szent Márton kórust tanítja be. Amikor 80 százalékban kész a mű, az osztrák karnagy átjön, és próbál velünk. A brucki koncert előtt rendezünk egy-két próbát kint közösen a zenekarral - meséli László Imre. - A darabokat az osztrákok választják, ők küldik a kottát, mi fénymásoljuk. Nagyon sok misét és zeneművet énekelünk, a Schubert-mű nagyon szép; a hűvös, hideg Székesegyházban is meg tudtunk izzadni.

- A költségeket a brucki kórus állta, nekünk erre nem volt pénzünk. Nekik köszönhető, hogy Szombathelyen is bemutathattuk ezt a közös produkciót - mondta Horváth Imre, a Zenebarátok Szent Márton Kórusa karnagya. - Bruckban hangversenyterem van, itt a templomban mi magunk is máshogy hallhattuk megszólalni a darabot: a templomban visszacsendülő visszhangok még inkább megszépítették ezt a méltóságteljes, ünnepélyes művet.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

- A közös munka úgy kezdődik, hogy az ottani karnagy, Miriam Ahrer az osztrák kórust, Horváth Imre itthon a Szent Márton kórust tanítja be. Amikor 80 százalékban kész a mű, az osztrák karnagy átjön, és próbál velünk. A brucki koncert előtt rendezünk egy-két próbát kint közösen a zenekarral - meséli László Imre. - A darabokat az osztrákok választják, ők küldik a kottát, mi fénymásoljuk. Nagyon sok misét és zeneművet énekelünk, a Schubert-mű nagyon szép; a hűvös, hideg Székesegyházban is meg tudtunk izzadni.

- A költségeket a brucki kórus állta, nekünk erre nem volt pénzünk. Nekik köszönhető, hogy Szombathelyen is bemutathattuk ezt a közös produkciót - mondta Horváth Imre, a Zenebarátok Szent Márton Kórusa karnagya. - Bruckban hangversenyterem van, itt a templomban mi magunk is máshogy hallhattuk megszólalni a darabot: a templomban visszacsendülő visszhangok még inkább megszépítették ezt a méltóságteljes, ünnepélyes művet.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

- A közös munka úgy kezdődik, hogy az ottani karnagy, Miriam Ahrer az osztrák kórust, Horváth Imre itthon a Szent Márton kórust tanítja be. Amikor 80 százalékban kész a mű, az osztrák karnagy átjön, és próbál velünk. A brucki koncert előtt rendezünk egy-két próbát kint közösen a zenekarral - meséli László Imre. - A darabokat az osztrákok választják, ők küldik a kottát, mi fénymásoljuk. Nagyon sok misét és zeneművet énekelünk, a Schubert-mű nagyon szép; a hűvös, hideg Székesegyházban is meg tudtunk izzadni.

- A költségeket a brucki kórus állta, nekünk erre nem volt pénzünk. Nekik köszönhető, hogy Szombathelyen is bemutathattuk ezt a közös produkciót - mondta Horváth Imre, a Zenebarátok Szent Márton Kórusa karnagya. - Bruckban hangversenyterem van, itt a templomban mi magunk is máshogy hallhattuk megszólalni a darabot: a templomban visszacsendülő visszhangok még inkább megszépítették ezt a méltóságteljes, ünnepélyes művet.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

- A költségeket a brucki kórus állta, nekünk erre nem volt pénzünk. Nekik köszönhető, hogy Szombathelyen is bemutathattuk ezt a közös produkciót - mondta Horváth Imre, a Zenebarátok Szent Márton Kórusa karnagya. - Bruckban hangversenyterem van, itt a templomban mi magunk is máshogy hallhattuk megszólalni a darabot: a templomban visszacsendülő visszhangok még inkább megszépítették ezt a méltóságteljes, ünnepélyes művet.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

- A költségeket a brucki kórus állta, nekünk erre nem volt pénzünk. Nekik köszönhető, hogy Szombathelyen is bemutathattuk ezt a közös produkciót - mondta Horváth Imre, a Zenebarátok Szent Márton Kórusa karnagya. - Bruckban hangversenyterem van, itt a templomban mi magunk is máshogy hallhattuk megszólalni a darabot: a templomban visszacsendülő visszhangok még inkább megszépítették ezt a méltóságteljes, ünnepélyes művet.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

Az Esz-dúr mise dinamikus, grandiózus darab, nagy kórustömbökből áll, csak két tételben vannak szólók. A szenvedélyes szó is érvényes lehet - a Credo tételben, a Keresztrefeszítésnél. Leírták már: ez a mise a zeneszerző szenvedélyes találkozása a halállal - ezt magyarázhatja az az életrajzi tény, hogy Schubertnek ez az utolsó miséje, amit a halála előtt írt, 1828-ban.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

- Azért szeretem ezt a művet, mert lírai, érzékeny muzsika a dalköltőtől, a fiatalon, 31 évesen elhunyt zeneszerzőtől. Tele van finom pillanatokkal és ezek ellentételezéseként nagy drámai feszítettséggel. Minden tétel kórusra épül - ez egy kórus-szakembernek fontos. Az Agnus Dei kifejezetten drámai érzések kifejezése. Az Isten báránya, te elveszed a világ bűneit rész fúvós hanghatásokkal teszi erőssé: a minden ember bűneit elvevő, a gonoszságot letörő tömböket Schubert trombitával, harsonával tűzdelte - fogalmaz Horváth Imre.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.

Szombaton hetven embert hallhattunk együtt énekelni a két, alkalomra összevont kórusban, és körülbelül 30 zenész jött velük, hogy kiteljesítsék a hangzást. A templom főhajójának első felében benne ülhetett a közönség a zeneműben, míg a hajó hátsó felében - a hangterjedés miatt - a darab másképp szól, ott kicsit kívül maradtak a hallgatók a művön, de nem a koncerten. Az élmény megvolt: egy hajóban ültünk, ülünk, ami a világot, a megváltást és a megválthatóságot illeti.