Szerelmes Munkácsy

A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtárban megadják a módját: az emeleti galéria három hónapra elegáns, klimatizált kiállítótérré alakult. A Munkácsy-képeknek nemcsak állandó hőmérsékletre, a természetes fények kizárására, jól célzott megvilágításra  és persze nagyon komoly biztonsági intézkedésekre   van szükségük: Munkácsy sokat csodált, ma is lenyűgöző hatást keltő, valósággal lélegző kolorizmusa a bordóra festett falak előtt  érvényesül igazán. A festőhöz hasonlóan munkácsi származású, az USA-ban élő  műgyűjtő, Pákh Imre alapítványt hozott létre a birtokában lévő - ma már ötvenhez közelítő - Munkácsy-kép menedzselésére, utaztatására, népszerűsítésére.

A Pákh-gyűjtemény főleg olyan Munkácsy-képeket tartalmaz a rendkívül termékeny,  már életében hihetetlenül népszerű festőművész szalon-korszakából, amelyeket 2005 előtt egyáltalán nem láthatott Magyarországon a közönség. Azon egyszerű oknál fogva, hogy - amint a celli kiállítás kurátora, dr. Bakó Zsuzsanna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője fogalmazott a csütörtök esti megnyitón - ezeket a képeket szó szerint szétkapkodták: sokszor egyenesen a festőállványról kerültek magántulajdonba, aztán a szalonok falára szerte a világban. Bakó Zsuzsanna azt mondja, megrendítő élmény volt megtapasztalni az MNG  Munkácsy a nagyvilágban címmel  már a Pákh-gyűjtemény, a Munkácsy Alapítvány  közreműködésével   megrendezett 2005-ös kiállításán, hogy Munkácsy Mihály (1844-1900) ma is mennyire népszerű: azt a tárlatot több mint 360 ezren látták. A művészettörténész úgy véli: a festőművész  népszerűségéhez mindenképpen hozzájárul nagy nemzetközi ismertsége, vagyis az a tény, hogy büszkék lehetünk rá. A romantikusan realista Munkácsy még ahhoz a magyar festőgenerációhoz tartozik, amely természetes módon került bele az európai képzőművészet áramába: Magyarországon az 1870-es évek elejéig nem lévén felsőfokú művészképzés, Munkácsy is európai festőakadémiákon tanult, a különféle (német, francia) hatások az életművében is kimutathatók. Az asztalosinasból lett világhírű művésznek mindehhez az életútja is emblematikus. Mélyről indult, szédítő magasságokba jutott: szerencsére mindig akadt valaki, aki fölfigyelt rá  aki segítette továbblépni. Tegyük hozzá: minden bizonnyal a máig tartó népszerűség  okai közé sorolható   a Munkácsy-művek befogadhatósága;  a  laikust is azonnal megérintő tehetségen, mesterségbeli tudáson túl. A celli kiállításra  tájképek és szalonképek érkeztek, de a nagy, drámai Munkácsy-műveknek szintén  szántak egy termet: sőt a reprodukciók mellett a Munkácsy-életművet összefoglaló filmet  is láthat a közönség.

A csütörtök esti megnyitó igazi ünneppé, igazi (Munkácsy-s) társadalmi eseménnyé vált. A köszöntők a lenn, a művelődési központ  aulájában hangzottak el, aztán következhetett  több hullámban  a tárlatnézés. A  megnyitón  részt vett  Harangozó Bertalan, a megyei kormányhivatal vezetője, de eljöttek a járási, a városi intézmények vezetői is. Volt muzsika  mindenekelőtt a Munkácsy-kortárs Elgartól a Szerelmi üdvözlet (Salut dşamour); ezúttal Munkácsynak. A pezsgős koccintás előtt  Söptei Józsefné alpolgármester arra kérte a jelenlévőket,  vigyék a kiállítás hírét: hogy minél nagyobb számban zarándokolhasson ide  közönség. Fehér László polgármester egyebek mellett hangsúlyozta:  korábban nem volt arra példa, hogy egy állandó múzeummal, képtárral nem rendelkező kisváros Munkácsy-kiállítást rendezhetett volna;   a 12 ezres Celldömölkön  pedig ez történt.  Úgyhogy köszönet Pákh Imrének és a Munkácsy Alapítványnak az együttműködéséért: Nagy kihívás volt megfelelni a követelményeknek. A város mintegy 6 milliót költött a tárlatra, 5-15 ezer látogatóra számít. Abban, hogy a festő-géniusz három hónapig Celldömölkön időzhet, ezúttal nagy szerep jutott bizonyos sport-géniuszoknak is. Kezdjük onnan, hogy  Pákh Imre szintén  asztaliteniszezett még  munkácsi éveiben,  aztán amikor már Amerikából látogatott haza és Budapestre, a Marcibányi téri asztalitenisz-központba járogatott be ütögetni. Így került a szövetség látókörébe, így vállalt a szövetségben tisztséget is. És így figyelt föl a celli sikerekre. Fehér László a Munkácsy-tárlat megnyitóján nem véletlenül  mondta el, hogy negyedszer vívta ki a magyar bajnoki címet a celli asztalitenisz-csapat, a jövő héten veszik át az aranyérmeket. Szóval Pákh Imrének is  hamar föltűnt, hogy a három egykori világbajnok közül az egyik, Klampár Tibor a celli csapat vezetője, úgyhogy  gyakran váltott szót Fehér Lászlóval - aki maga is régen elkötelezte magát a pingpong mellett. Hát így történhetett, hogy hús-vér Munkácsy-képek költöztek három hónapra a KMKK-ba: megelevenedett a gyerekkori kupé-élmény. Fehér László azt mondja, máig élesen megmaradt az emlékezetében, hogy nyolc-tíz évesen  a szüleivel Budapestre utazván a kupéban fölszerelt Munkácsy-képek  társaságában tölthette az időt.

Szalon és vulkánház

Ölbeil Lívia

A celli művelődési központ  galériája váratlanul impozáns kis szalonná változott, ahol a Munkácsy-festmények egy letűnt, sokféle reménnyel teli kort idéznek: a 19. század második felét.

A bohém, Egy legény az asztalnál, Öreg paraszt, Erdőrészlet két alakkal, Tájkép, Mosónők I., II., Cigányok az erdőszélen, Az elveszett gyermek, Tájkép szekérrel, Olvasó nő, A kis cukortolvaj, Madame Chaplin, Merengő nő kutyával, Reök Ivánné arcképe, Két család a szalonban, Hímző kislány, Séta a Parc Monceau-ban, Férfiportré, Téli út  íme, a tárlat kínálata. Gyere, nézd! Az a pálma olyan, mintha 3D-ben látnánk, húz oda valaki az 1882-ből való Olvasó nőhöz a megnyitón. A kép bal felén a szobapálma valósággal  kikandikál a keretből.  Munkácsy képei élnek. Talán mert  még magukon viselik azt a felszabadító, heurisztikus örömöt, hogy lám, festeni nem csak akadémikus, mesterséges térben, kizárólag mitológiai figurákat lehetséges: ezer témát kínál maga az  élet. A képekre irányított fényben szinte táncolnak a színek. A piros jó lesz alkalmi  tárlatvezetőnek: mindenütt föltűnik valami pici piros  mindig a jó helyen. Vagy az asztalon álló látszólag kócos, pedig nagyon megkomponált virágcsokorban, vagy egy női főkötő,  egy odavetett kendő színében.

A  Munkácsy-tárlat július 30-áig, naponta 9-20 óráig várja a közönséget a KMKK-ban. Aki a Ság hegy lábánál frissen fölavatott  látogatóközpontból érkezik, húsz százalék jegykedvezményt kap; és viszont.

Ha előbb a Ság opálos fényei (ez a Dél géniusza), akkor utána a Munkácsy-képek ablakain beszüremlő  fények.  Vagy előbb a szalon, utána a vulkán   és a vulkán háza. Tessék választani.