Indák és hattyúk: kezdetben volt a kert

Vitális a bemutató is: tele szecessziós, izgalmas, szertelen és fegyelmezett indázással. Ha szecesszió, akkor kert. Ha kert, akkor  indázás és  kivonulás. És a szellem hihetetlen pezsgése, a múlt századforduló vágyott hangulatában. Ha  pezsgés, akkor  buborék.

Mintha ezt  a szecessziós indázást jelenítené meg Oroszy Csaba "oroszys" megnyitója, amelyből lehetetlen nem idézni (mint ahogy voltaképpen lehetetlen idézni is). Tehát:  "(...) Szellembuborékként lebegünk az univerzum almájának csillaghús-óceánjában. Álmaink aranybuborékként pattannak rügybe s teljesednek lombos Világokká, építik a képmást vagy enyésznek el szappanillatok cseppjeiként. (...)   Az Ildikó név germán eredetű, jelentése: harc, harcos. Életútja buboréktánc a láng hegyén, törekvés az Abszolút Fény: a Beteljesülés felé, a mélyből a megnyugvásba, a boldogság elnyerésére: a kiteljesedésbe. Mindenki máskor érkezik, ő most a kortársaknak nyilvánul meg. E jászolmeleg  Galériaotthon művészetterápiás falain - mint egy bubble memory - amely vékony filmrétegekben elosztott állandó mágneses buborékokból áll:  atavisztikus, tradicionális, filigrán képbudoárok és hitvallás-rezümék sorakoznak.  Közepükbe rejtve a carszkije vrata - az ikonosztáz középső kapuja -, melyen keresztül e csipkeornamentikák csendjeibe léphetünk. Valóságos die-hard (végsőkig küzdő) Amazon, a grafikai genom hordozója, s ha hozzátesszük jelenlegi nevének kezdőbetűit visszafelé:  I.H.S.,  akkor a benne rejlő természetéből következően védett! (...)  Törékeny múlt, cizellált jelen. Karcolt, maratott, rajzolt, nyomtatott nyomkövető, szertelen Nimfa-kacagással. (...) Monotípiás, aquatintás tűszoknyapiruett a szellem kifeszített kötelén, réz, papír, festék, néha borzoltan bódító hastánca a posztilluminátorok fülledt Ezeregyéjszakájából. Mert a mámor egyértelmű! (...) Mondjunk hát áldomást e grafikai lakomán: s értelmünkkel becézzük a bódító hatást!"

S. Horváth Ildikó grafikusművész  a MAOE tagja  Buborékok című kiállítása június 3-áig tart nyitva a  Vitalitas Galériában. Íme, a címadó alkotás: Buborékok / festett rézkarc. Sellő, holdfény, kert, titkok, indázás. Vagy valami más. Ahogy Gergely Ágnes költő  kérdése szól  a Visszhang-illusztrációhoz: Voltál-e megbűvölt bogár?

Tessék: Oroszy Csaba föladta a leckét.

A Vitalitas otthonos tereiben jól érzik magukat S. Horváth Ildikó munkái, amelyekkel úgyis a nyüzsgő tárlatnyitó elmúltával ismerkedhetünk meg igazán (ez a tárlatnyitók általános törvénye). Ahogy a festőként induló S. Horváth Ildikó is otthonra talált a grafikában. Nézzük.  Pars partis-sorozat (cinkmaratás, rézkarc, foltmaratás): a dolgok titkos rendje, megfejtendő hieroglifák.  Macskakő. Sűrűsödés a középpontban, robbanás után. Buborékok (festett rézkarc): kéklő arany, holdfény, sellőlány. De nem biztos. Talán. Itt Vásznakra nyomtat, de micsoda vásznak: damasztabrosz, damasztkendő (eleve "buborákmintákkal"; fehéren fehér), itt a  nőiesség és a szabadon  átértelmezett női szerepek színezett zászlói. Mindig valami arany. Valami selyem. Tűz, föld, víz, levegő. Előbb mindig a forma. A gyönyörködtetés. Aztán "úgyis elszabadulnak a dolgok". Kert (rézkarc). Talán innen a szecessziós áttűnés: preraffaelita szépség - és csipetnyi  femme fatale.

Ha szecesszió, akkor illusztráció is; olyan elődökkel, mint Lesznai Anna. A Buborékok-tárlaton Ildikótól mondjuk A tizenhét hattyúk. (Esterházy Péter - Csokonai Lili én vagyok.) Hamarosan lesz kifejezetten illusztráció-tárlat - portrékkal -, és hamarosan könyv is megjelenik  S. Horváth Ildikó illusztrációival. De ezekről majd később. Addig is: vár  a kert.