Kultúra

2013.12.19. 13:31

Kié ez a cirkusz?

A telefonban mintha még a hangja is hasonlítana arra a legendás bohócra, akit a maga kreálta szlogennel azonosítanak. Eötvös György húsz éven át volt artista, aztán a menedzsmentben folytatta. Lassan két évtizede járja az országot a cirkusszal, hogy a téli hónapokban is részesei lehessünk a varázslatnak.

Szekér Dóra

A parketten, egy kiterített piros gumiporondon hatalmas púpú teve ballag, hátán egy kislánnyal. A takarásban artisták melegítenek, egy izgága ember szélesen gesztikulál a technikusok előtt, azonnal rájövök: ő az én emberem. Kedves, rögtön szóba elegyedünk, az öltözőig azt is megtudom, hogyan is rokonok ők a legendás bohóccal.

- Én az unokaöccse vagyok. Ismeri a történetet? Báró Eötvös Ferencz beleszeretett egy műlovarnőbe, ezért kitagadták, mindenét odadobta és a cirkusszal tartott, Aladár fiának viszont már tizenkét gyermeke volt, igaz, hogy két házasságból... Én gyerekkoromban egy vízilóval nőttem fel, először ötszáz kiló volt, de négy-öt évesen két és fél tonnára hízott. Úsztunk egyet majd a hátára állva cseréltem izzót a teraszon, a medence partján.

Ámulva hallgatom, és az artisták veszélyes hivatásáról beszélgetünk, meg arról, hogy nincsen itt hierarchia, a technikus éppoly fontos része a produkciónak, mint az argentin pár, akik a Tell Vilmos-számban együtt láthatók Szombathelyen is. Kiderül, hogy hazánkban az artistaképzőben nem nevelnek bohócokat. Kérdezem: - Akkor honnan jönnek? Nevet egyet, és azt mondja: - Hát Moszkvából! Bár idén nagyon figyeltem arra, hogy magyar művészek legyenek többségben, külföldön csak úgy tündökölnek a huszárruha ihlette kosztümben, és szép ugrócsizmájukban.

Az állatok kint várakoznak, a teve is visszament a helyére, nemsokára kigyúlnak a fények, kezdődik az előadás. Kérdezem, milyen volt az a víziló, mert én csak babákkal játszottam. Azt meséli, bedughatta a fejét a szájába és mindenhová követte őt.

- És képzelje, a kis oroszlánunk együtt nőtt fel egy farkaskutyával, az volt az anyja. De amikor kétszázhatvan kilós lett, akkor is tudta, hogy a kutya a főnök. Ilyen világ ez. Nálunk, a családban mindenki cirkuszos. Az unokám csak azért nem, mert még nincsen.

Tizennyolc év után önerőből folytatja, ugyanis nem kap már támogatást, de a műsornak folytatódnia kell, mert szerinte a gyerekeket ez biztosan a székhez szegezi majd.

Búcsúzom, mert hallom távolról a cirkuszi zene lüktetését, perceken belül kezdődik a Mi van a puttonyban? című előadás. Nem telt meg a nézőtér, de akik ott voltak, már a mikulássapkás kislányok bevonulását is kitörő tapssal fogadták. Pedig ez még csak a kezdet. Fantasztikus produkció várt még rájuk. És, ha bárki bármikor megunná, biztosra vehetik, hogy: Van mááásik!

Ezek is érdekelhetik