Királydrámára készül a legendás szombathelyi amatőrszínház

Úgyhogy a Királydráma-bemutatónak ezúttal nem az MMIK, hanem a Don Bosco Művelődési Ház ad helyet, előnyösebb pénzügyi feltételekkel. A Török Gábor által alapított és vezetett, harmincas éveiben járó, országos ismertségű, közösségi Csokonai-díjjal is kitüntetett Ferrum Színházi Társulást (korábban Ferrum Színpadot) sokáig az MMIK művészeti csoportjaként tarthattuk számon. Aztán az MMIK intézményként megszűnt, és a társulatot működtető egyesület most az Agorával van kapcsolatban: bérleti díjat fizet azért, hogy heti két alkalommal az MMIK épületében próbálhasson. A Ferrum jellegéből fakadóan inkább hétvégén, az esti órákban tud – tudna - áldozni a színház oltárán (persze nem áldozat ez, hanem örök szerelem, sőt szenvedély): a társulat tagjai munka, tanulás és család mellett tartják fontosnak azt a közösségi életet, amit számukra a színházcsinálás jelent. Az MMIK azonban este 8-kor bezár, utána már nincs ki lekapcsolja a villanyt; a hétvégi próbákat is nehéz volna itt megoldani.

Királydráma-próba az MMIK-ban. Török Gábor rendező, a Ferrum művészeti vezetője. Fotó: Timár Gergely

De a ferrumosok jól tűrik a nehézségeket. Jó két éve például jelentős tagcserén esett át a társulat, amely kemény-fémes nevéhez híven ezt a változást is kibírta, azóta túl van már több bemutatón (Határ Győző Némberköztársasága és Házasulók címmel egy estére összefűzött két iskoladráma – ez utóbbi az utaztatható könnyedség jegyében, amivel némi bevételre is szert lehet tenni).

Most pedig ismét főpróbahét közeleg, méghozzá a mindig nagy gonddal előkészített újabb nagybemutatóé: Török Gábor ezúttal az abszurd dráma egyik koronázatlan királya, Ionesco (1909 – 1994) „hattyúdalát" választotta, és ezzel a gesztussal nemcsak személyes-szemérmes vallomást tesz, nemcsak a világról mond véleményt, hanem viszi tovább a „keserédes" Ferrum-hagyományt is. Török Gábor most elmeséli azt a szintén keserédes, akár sorsszerűnek is nevezhető történetet, amelyben Nagy András László rendező, a Magyar Szín-Játékos Szövetség egykori elnöke, később alelnöke egy budapesti fesztiválszereplés  után azzal szólította meg őt, hogy szerinte a Ferrumnak ideje volna színre vinnie Ionescótól a Haldoklik a királyt. És mit ad isten: Török Gábor akkor már, túl a Némberköztársaságon, kiválasztotta Ionesco darabját, sőt: talán megkezdte a kétféle magyar fordítás összedolgozását, a dramaturgiai munkát is. Különös fénytörésbe állítja Nagy András László (vagy ahogy mindenki ismerte: NAL) megjegyzését, hogy nem sokkal ezután, tavaly ősszel ő maga is búcsút mondott a földi világnak, döbbenetet keltve azok körében, akik ismerték.

Németh Gabriella, Taródi Dávid, Horváth Dániel, Márczi Renáta - és a haldokló király szerepében: az örökifjú Sövény László.

Amikor bekopogunk a Ionesco-dráma próbájára, akklimatizálódni sincs időnk: elképesztő mondatok kapaszkodnak belénk. Margit királyné - játssza Németh Gabriella tanárnő, a Ferrum „nagy visszatérője" - például azt találja mondani, hogy „a legfőbb törvény a hatalom ereje". A testőrt (Taródi Dávid) meg azzal állítja le, hogy „hallgass, te hülye! Ne adj ki orvosi jelentést a sajtónak! Ezen nevetne mindenki, aki nem süket, és még tud nevetni". Közben I. Berengár király  - Sövény László, aki kezdettől a Ferrummal van  – lassan, de biztosan szakad el a reális világtól: „Degenerálódik az agya. Ez már szenilitás, agylágyulás."  A király haldoklása tragikusan, fájdalmasan lírai és keményen, félelmetesen groteszk egy időben. Török Gábor azt mondja, rendezőként éppen azért tartotta fontosnak, hogy összedolgozza Gera György líraibb és Bognár Róbert szikár, puritán, „szinte posztmodern" fordítását (Haldoklik a király, A király halódik), hogy érzékeltesse ezt a kettősséget. Így született meg a ferrumos Királydráma. Nem véletlen az ebből fakadó műfaji megjelölés sem: tragikus bohózat, két részben. A helyszín nem trónterem, hanem lepusztult betegszoba, az elmúlás levegőjével.

A társulat az MMIK-ból hamarosan átköltözik a tett, vagyis a bemutató helyszínére: a Don Bosco Művelődési Házban március 7-én 19 órakor kezdődik a Királydráma premierje, aztán március 10-én is lesz előadás. Mert „minden, ami volt, lesz, ami lesz, van, ami lesz, volt".  A román származású franciaként számon tartott Ionesco lám, jól ismerte Közép-Kelet-Európát. Ahogy Török Gábor meséli, állítólag egyszer még az ELTÉ-re is beiratkozott, és Karinthy Frigyessel parolázott a pesti kávéházi világban. Most meg halhatatlan szelleme a Don Bosco Művelődési Ház színpadára költözik. („Így járnak a királyok.")