Varró Dani szerint az ő 37 évével már öregnek számít

A délelőtti interaktív koncerten a József Attila-díjas költő kisiskolásoknak és ovisoknak adott bepillantást abba, hogy milyen verseket, mondókákat is ír ő. Az előadásban nemcsak az Eszterlánc mesezenekar tagjai élükön Kárász Eszterrel voltak segítségére, hanem a nézőtéren ülő gyereksereg is. A versekbe nem volt nehéz beleénekelni, belekiabálni, hiszen azok hemzsegtek a mai életben használt szavaktól.

- Emlékszem, gyerekkoromban én sem szerettem a nagyon régi verseket - osztotta meg velünk gondolatait a koncert után Varró Dani. 
- Ezek inkább elveszik a gyerekek kedvét az olvasástól. Annyit változott már a nyelv azóta! Ha kicsit meghökkentő is néha a szóhasználatom, úgy gondolom, jó, ha a gyerekek látják, hogy ma is vannak költők, és azok is írnak verseket, olyan nyelven, amit ők is megértenek. Nem mondom, hogy ez forradalom, a maguk idejében Petőfi és Arany is botrányosak voltak. A korábban használt emelkedett, kreált irodalmi nyelv után az ő egyszerű, népi nyelvük is szokatlannak számított.

Varró Dani elmondta, nagyon szereti Romhányi József játékosságát, s rajta kívül is sok szerzőt lehetne említeni, akik hatottak rá a kortárs irodalomból.

Varró Dani a büki színpadon – saját gyerekei is szívesen hallgatják az esti mesét apukájuk könyveiből

- A magyar költészet formaközpontú hagyományát nem nehéz továbbvinni, hiszen a magyarral mindent meg lehet csinálni. Olyan nyelvünk van, ami való a versírásra, hangsúlyosra, időmértékesre, a kettő kombinációjára egyaránt remekül alkalmas. Luxusnak érzem ezen a nyelven szabad verset írni, amikor ennyi a lehetőség. A gyerekek pedig nagyon értékelik a rímet, a ritmust, a sorok lüktetését, a szójátékokat.

Varró Dani persze nem csak gyerekeknek ír. Azt mondja, alanyi költő, aki mindig arról ír, ami épp a legjobban foglalkoztatja. Korábban sokat verselt a szerelemről, az utóbbi években az apukaság a legnagyobb élménye. (Fiai most öt és két és fél évesek.) Nem tartja kizártnak, hogy ha a fiúk nagyobbak lesznek, ez is változni fog. Például, elérve a 37 évet már elkezdte az elmélkedő, lét-összegző írásokat. Magyar költőnek, úgy gondolja, már öregnek számít. De ha felnőtteknek ír, akkor is a paródia, a stílusjáték áll a legközelebb hozzá. Önmagát is szórakoztatja az írással. Meg is kapta már, hogy a poszt-infantilizmus előfutára , vagy hogy a felnőtteknek szóló költeményei is gyerekesek. Mindazonáltal sokan zseninek tartják. Legutóbbi mondókás könyve, az Akinek a kedve dacos tavaly az év meséskönyve lett.

Nemrég Varró Dani nevét olyan emberek is megismerték, akik verseskönyvet ritkán vesznek kézbe. Indulatokat keltett Hat jó játék kisbabáknak című verse, amely bekerült az egyik általános iskolai tankönyvbe. Az a vád érte, konnektorba nyúlásra buzdítja a jövő nemzedékét.

- Amíg nem voltam apuka, azt hittem, hogy a gyerekek a saját játékaikkal játszanak - meséli Dani. - Aztán láttam, hogy nem így van: számukra mindig az az érdekes, amivel nem szabad játszani. A cica farka, a kábel, és igen, a konnektor is. Az ő szemszögükből írtam ezt a verset, és először nem is vettem komolyan, hogy néhányan így félreértettek. Korábban évekig felolvastam ezeket a sorokat, senki nem értette félre, de most valakik háborogni kezdtek. Kaptam jó néhány üzenetet, furcsa fenyegetést a közösségi oldalon. De nagyon sokan meg is védtek. Mára szerencsére lecsillapodtak ezek a viharok.