Egy meghasonlott tulipán nyerte meg az Ezerlátót

Ismét végig telt házakkal ment az Ezerlátó Országos Mesefesztivál a Koptik Odó utcai kamaraszínházban, a Soltis színház rendezésében, az NKA támogatásával. Végeláthatatlan sorokban jöttek az óvodások és a kisiskolások, akik ráadásul nagy figyelemmel kísérték végig a kétnapos fesztivál előadásait (amelyekre ezúttal belépőt sem kellett vásárolni). Már ezért megérte megrendezni az Ezerlátót. Igaz, ideje hozzászoknunk, hogy Cellben „rendes" színházi élet zajlik.

A szombathelyi Reményik Suliszínház Örkény-előadása nyerte el a Varázspálcát a XI. Ezerlátó Mesefesztiválon. Fotó: Benkő Ágnes

A szakmai zsűri – benne Sándor L. István színikritikus, az Ellenfény folyóirat főszerkesztője és Solténszky Tibor dramaturg – döntése értelmében az idén az erdőszentgyörgyi (Románia) Padlásmesék kapta meg a harmadik helyezettnek járó Aranyhal-díjat. (Élő aranyhal, akváriumban.) Pontosabban nem is az előadás, hanem a Bodor Péter Színkör két csodálatos játékosa: Kulcsár Klementina és Nagy Anita, akiknek kedvéért - a Babák-etűdért – tavaly különdíjat adott ki a zsűri az Ezerlátón. Ahogy a Babákat, a Padlásmeséket is Pilnay Sára vezetésével hozták létre, a nyári kőrispataki táborban. A XI. Ezerlátó Mesefesztivál második helyezettje, vagyis a Csodalámpa-díj idei tulajdonosa a csíkfalvi (Románia) Tündérkert-csoport, amely a Kék madár sajátos, ízig-vérig színházi feldolgozásával érkezett a Koptik Odó utcába. Az előadás rendezője Károly Bálint.

A mesefesztivált ezúttal a szombathelyi Reményik Suliszínház „meghasonlott tulipánja" nyerte (aki rájött, hogy nem akar többé tulipán lenni): A magunk megvalósításának néhány változata című előadás Örkény-egypercesekre épül, Németh Gyöngyi rendezésében. A zsűri sok más mellett dicsérte a dramaturgiát (a színpadon valóságos „tévésorozattá" fejlődő, ügyesen-okosan földarabolt és ügyesen-okosan újra összerakott egypercesekből kerekedő világot), az összeszokott csoportban megnyilvánuló érett játékot, amellyel a tizenévesek rákérdeznek a környezetükre és önmagukra. Nem véletlen, hogy az előadást Az élet értelme című egyperces (töredéke) zárja. Cseresznyepaprikák, madzag, koszorú stb. Hol a lényeg? Talán ott, hogy az idén a Reményik Suliszínház kapta meg a Varázspálcát (ez az Ezerlátó első díja).

Mi meg nézőként egy különös és szép szertartás végén zsebre tehettük a Szemfelnyitó Gyémántot (ha egyszer ez az Ezerlátó Mesefesztivál). A csíkfalvi Kék madár-előadás végén a gyerekek kijönnek közénk a nézőtérre, és mindazoknak, akiket elérnek, átadnak egyet abból a csodás gyémántból, amely álombeli útján a testvérpárt segíti. Ha baj van, a csodás gyémántot ügyesen el kell fordítani – és máris minden rendben.