Kultúra

2015.06.16. 13:36

Lejönnek a falvédőről - A falu rossza színre lép a Jurisics-várban

Kőszeg – Szerelem, féltékenység, egy közösség feszítő titkai – és rengeteg jó zene. A Kőszegi Várszínház saját bemutatója A falu rossza lesz az idén: Tóth Ede sok komoly meglepetést tartogató, bűbájos 1873-as népszínművét Znamenák István vezetésével tölti alaposan újra a nyári társulat. Hétfőn este ott voltunk az olvasópróbán.

Ölbei Lívia

„Egy hét múlva már Kőszegen leszek", mondta Znamenák István vágyakozva a pécsi Palatinus Hotel előterében, a budapesti Örkény Színház csodálatos Hamlet-előadása után, amelyben ő játssza a trónbitorló Claudiust. Az Örkény Színház visszalépett a POSzT-versenytől, de elvitte Pécsre a Hamletet; a közönség és a szakmai hozzászólók megelégedésére.

Na de ez már tényleg a várszínház: hétfőn kora este a Jurisics-vár udvarán gyülekezik a társulat, amelyben visszatérő, Kőszegen otthonos színészek ugyanúgy vannak – Pogány Judittól, Bánfalvi Esztertől és Hámori Gabriellától Epres Attilán át Kovács Zsoltig és Gazsó Györgyig –, mint „kőszegi újoncok", most például több színművészeti egyetemista, akiket nyilván gyorsan meg fogunk jegyezni. És természetesen itt van Lőkös Ildikó dramaturg, Cselényi Nóra díszlettervező és a „zenefelelős" Némedi Árpád is. Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója kicsi, de nagyon erős csapatával együtt teljes készültségben fogadja őket. Ami azt jelenti, hogy ha kell, rögtön sofőrként veti be magát; ha kell, élen jár A falu rosszához illő isteni csülkös babgulyás föltálalásában.

De előbb a munka. Znamenák István – mint mindig – most is határozott elképzelésekkel érkezik. És A falu rossza az első társulati fölolvasás alkalmával élni kezd: a szöveg furcsa bája mögött egy zárt közösség kemény törvényei és rafinériái sejlenek föl. A rendező nem véletlenül emlegeti Osztrovszkijt: A falu rossza nyomokban A viharra emlékeztet. Persze nem lenne népszínmű a népszínmű, ha végül nem hozná meg a napsugaras megoldást is. És valahogy az se lehet véletlen, hogy a józan kocsmárosné szerepében pont Bánfalvi Eszter vágja el végül a látszólag kibékíthetetlen ellentétek gordiuszi csomóját. Happy end várható a várudvaron, de addig még mennyi minden történik – például a szöveggel, amelyet muszáj lesz egy kicsit kifényesíteni, leporolni, föltáplálni. (Majdnem úgy, mint amikor újrafordítják Shakespeare-t. De csak majdnem.) Znamenák István hangsúlyozza, hogy ettől még a lényeg nem változik: a Tóth Ede által megfestett világot tilos kedélyesen elnevetgélni. A falu ilyen. Ezek az emberek így élnek. Hiszik, hogy így kell élni: „Ha nem vesszük komolyan ezeket a falvédőszövegeket, megette a fene az egészet." De komolyan veszik, hiszen komoly dolgokról van itt szó: „Szerelem, féltékenység, alkohol – mindhárom veszedelmes, és ebből az ember kettőt mindig titkol", mutatja föl A falu rossza-konfliktusok lényegét a rendező. „Megfejtjük, hogy ki mit titkol."

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!