A Három majomtól a Búzavirágig – Az írónő, aki meglepte a celebeket

Amióta olvas, azóta ír – ezt mondta Fábián Janka szombathelyi közönségének. Csak a középiskolás korában papírra vetett naplói készültek az asztalfióknak, minden más írás a nagyvilágnak: a kisiskolás korában fogalmazott meséktől a már kiforrott novellákig. Tízéves volt, amikor egy Pest megyei napilap megjelentette a három majomról írt meséjét, egyébként teljesen véletlenül, hiszen egész másért járt az iskolájában egy riporter, akinek a tanító néni megmutatta Janka meséjét. A napilap lehozta és honoráriumot is fizettek. Akkor még a Mezei Johanna név szerepelt a cím felett, azóta már Fábián Janka. A nagymamája nevét vette fel, aki nagy mesélő volt.

– Kis utódjának nevezett, tudhatott valamit – mesélt Fábián Janka. Ezenkívül túl sok „személyes titokkal" nem szolgál magáról – bár az író-olvasó találkozók közönsége egyébként sem erre kíváncsi, hanem a munkájára. Nem vágyik bulvárlapok címlapjára és egy magáért beszélő történetet is elmesélt ezzel kapcsolatban. Nemrégiben megszűnt a kiadó, amelyik eddig gondozta a könyveit (és amelyik először látott igazán fantáziát a Janka-féle történelmi romantikában), átkerült a Librihez. Sok más szerzőt is felkarolt a megszűnt cégtől a kiadó és egy bemutatkozó találkozáson ismerkedtek: a celeb szerzők és Fábián Janka, meg a könyvesbolthálózat üzletvezetői. Azt mesélte, nagyon furcsa érzés volt, amikor sétált a televízióban naponta látszó, látható szerzők között, akiknek fogalmuk sem volt, ki az a Fábián Janka. Aztán elkezdődött a hivatalos bemutatkozás és a könyvesboltok vezetői, szerte az országból lelkesen köszöntötték Jankát, miközben a celebek meglepetten néztek, hogy vajon honnan ismerik.

Angolt, franciát és történelmet tanult Mezei Johanna – és bőven hasznosítja az ismereteket Fábián Janka. A gazdasági válság vitte a „kényszerpályára", hogy szerző legyen. Magántanárként dolgozott, aztán a gazdasági visszaesésben kevesebb lett a munkája, több a szabadideje, amit az írásnak szentelhetett. Egyébként nem ír minden nap és csak részben formázza konkrét személyekről a karaktereit. Persze senki nem ismer magára például az első világháború egy olasz katonájában, csak, ha úgy adódik, egy-egy gesztust emel át általa ismert emberektől. A karakterei maguk fejlődnek a regény folyamán – azt mesélte, van, amikor meglepődik egy-egy döntésükön. És olyan is, hogy megsiratja egy-egy hősét, ha annak a történetben meg kell halnia. Az elmúlást nagyon finoman írja és kezeli minden művében – az Angyalos háztól az Emma-trilógián át a legutóbb megjelent Búzavirágig. Ez utóbbit vették-vitték a szombathelyi közönségtalálkozón. Nem fognak csalódni: a megszokott korhű időutazást kapják új fűszerekkel a XIX. és a XX. század fordulójáról. És folytatja a boszorkányos novellasorozatát is, amelynek eddigi részei csak e-könyvben jelentek meg. Fábián Janka szerint ugyanis haladni kell a korral, nem szabad elzárkózni az újdonságok elől. Ilyen az e-olvasás, hiszen a televízió sem ölte meg a mozit és az internet sem a televíziózást – nem pótolható a nyomtatott könyv. Passzoltak az írónő gondolatai az e-könyv olvasás hetéhez, amit éppen most ünnepelnek kiadók és e-könyvet olvasók szerte a világban. Jankának „történelmi" sikere volt a szombathelyi közönsége előtt. Őszre új regényt ígér a XVIII. századból: a testőrírókról, de nem a tizedik osztályos (olykor elborzasztó) tankönyvi szövegre kell gondolni, olyan igazi fábiánjankás lesz.