Kultúra

2016.03.05. 09:54

A vadászó madarász - Faragó Sándor rektor Chernel-könyvét Szombathelyen is bemutatták

A híres kőszegi természettudós munkásságával foglalkozik prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi egyetem rektora, akinek „Lélekkel teljesített hivatás. Chernelházi Chernel István naplója 1914-1922” című köteteit a napokban a Savaria Egyetemi Központ Könyvtára rendezésében, a Forrásközpontban is bemutatták, ahol dr. Gyurácz József beszélgetett a szerzővel.

Merklin Tímea

Az egyik könyv Chernel naplója, a másik annak feldolgozása. A kéziratokat Faragó Sándor már három évtizeddel ezelőtt megkapta múzeumi kapcsolatai révén. Az édesapja volt ugyanis a kapuvári múzeum igazgatója, aki ismerte a szombathelyi Savaria Múzeumban dolgozó Horváth Ernőt, aki 1954-től szinte élete végéig az itteni Természettudományi Osztály sokoldalú kutatója és vezetője volt, kezdeményezte a Vas megyei természettudósok arcképcsarnokának létrehozását. A Nyugat-magyarországi Egyetem rektora a szombathelyi campuson elmesélte: fiatalon még nem jutott közel igazán a szövegekhez, és a tudományos előmenetel kitöltötte az idejét. Mai érettsége, élettapasztalata volt szükséges ahhoz, hogy a dokumentumot értékelni, és közvetíteni tudja. Éveken át foglalkozott Chernel munkásságával, mire megszülettek ezek a kötetek, amelyeket az elmúlt évben L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mutatott be, Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke szerkesztésében megjelent „A vadászat nemes élvezete, válogatás Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból” című könyvével együtt. Az a könyvbemutató egy jubileumi rendezvénysorozat része volt Chernel István születésének 150. évfordulója alkalmából, és így az életművet két oldalról, a madarászat és a vadászat oldaláról is megvilágította.

A szombathelyi könyvbemutatón szó esett arról is, hogy Chernel hozta létre a Savaria Múzeum elődje, a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályát, első őre volt (1908-1912), kialakította az intézmény Vas megye madárvilágát bemutató preparátumgyűjteményét. Kőszegiségéről is megemlékeztek, hiszen ott született, sokat utazott, de minden lehetséges idejét szeretett városában töltötte, ott is halt meg.

Az ornitológus sírja a kőszegi temetőben található, szülőházát emléktábla jelzi. Egykori kertje ma madárvédelmi mintatelep és emlékmúzeum. Hozzátehetjük: „Chernel István szellemi és tárgyi öröksége” már tavaly bekerült a rangot jelentő Vas megyei értéktárba, így annak gyűjteményes kötetébe is. Még egy könyv, amely méltó módon őrzi a „vadászó madarász” emlékét, aki élen járt abban is, hogy a síelésről, mint lábszánkózásról már a 19. század végén népszerűsítő kiadványt írt, elsőként ismertetve Magyarországon ezt a sportot.

Ezek is érdekelhetik