Sakk, töltött káposzta, irodalom - A 80 éves Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus üdvözlése a Nyitott Térben

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori tanárát, a Berzsenyi Dániel (Tanárképző) Főiskola nyugalmazott tanszékvezetőjét köszöntötte a Nyitott Tér Kulturális Egyesület baráti közönsége Répcelakon 80. születésnapja alkalmából. A professzorral Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélgetett.

Az est első részében egyebek mellett kiderült: Láng Gusztávnak az az érzése, hogy a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjéért - a magas kitüntetést az idén március 15-én vehette át - ő semmi különöset nem tett, csak mindig igyekezett teljesíteni a kötelességét; amiképpen „azt Immanuel Kant is megmondta: mert ez a legfőbb dolgunk a világon".

Fotó: Garas Kálmán

Aztán szó esett a magyar irodalom jeleseiről, közülük is legfőképpen Dsida Jenőről, aki Láng Gusztáv életművének egyik legfőbb tárgya: több könyvet is írt róla. (Az első számú kötelesség a Dsida-életművel kapcsolatban az volt, hogy bevezesse az osztatlan magyar irodalomba, túl az „erdélyi magyar" kettős jelzőn. Ezen az estén is megfürödhetett a közönség Láng tanár úr csöndes, finom, pontos humorában, élvezhette anekdotázó kedvét. Fűzfa Balázs nemcsak a „lánggusztávos" kritikusi stílus kialakulásáról faggatta az ünnepeltet, hanem a töltöttkáposzta-készítés fortélyairól is. Vagy éppen arról, hogy milyen fontos szerepet tölt be az életében a sakk. Láng Gusztáv pedig mesélt. Úgyhogy Fűzfa Balázs végül József Attilával szólva állapíthatta meg: „Milyen jó, hogy láthattunk ma itt fehérek között egy európait".