Százötven könyvbemutató után

- Külön öröm számomra, hogy a jubileumi, 150. előadást Kámonban, a Gothard Jenő Általános Iskolában tarthattam. Ott, ahol egykori kámoni diákként magam is tanultam írni és olvasni.

- Véleményed szerint minek köszönhető ez a sikeres sorozat?

- Talán a téma megközelítésének, a „kicsit másképp” koncepciónak, amivel rávilágítok arra, hogy a mai, divatos média milyen ál-kérdésekkel vonja el a figyelmet a téma lényegéről. Ugyanis „hivatalosan” összekeverik a klímaváltozást a környezetszennyezés által okozott káros hatásokkal. Ha eltekintünk a hivatalos álláspontoktól, és a Föld geológiai erők működtette élete mentén próbálunk közelíteni a környezetünket érő hatásokhoz, egészen más – a köznapokban sajnos nem igazán hangsúlyozott – megvilágításba kerül Földünk minden rezdülése.

Minden előadásomon visszatérő kérdés: hogyan tudjuk megmenteni a Földünket? Meg tudjuk-e előzni a katasztrófákat, a földrengéseket, a vulkánkitöréseket? Mivel ezek bolygónk alapvető működésének természetes velejárói, elmondható, hogy a Föld ciklikusan ismétlődő, geológiai „útjába állni” nem emberi léptékű feladat. Mindezeken túl nekünk nem az a fő feladatunk, hogy a Földet megmentsük, hiszen nem a Föld van bajban! Mi, emberek, mi vagyunk bajban! Környezetszennyező életmódunk öngólok sorozata, amikkel csak saját magunknak árthatunk! A Föld majd időnként „megrázza magát”, „helyre tesz” bennünket egy-egy katasztrófával – válaszul a környezetünk ellen elkövetett „vétkeinkért”.

- Előadásaid alkalmával milyen véleményekkel, reakciókkal találkoztál?

- A hallgatóság szinte kivétel nélkül azonosulni tud az általam elmondottakkal, csupán azt a kérdést teszik fel gyakran, hogy akkor miért nem ezekről hallunk nap, mint nap?

Ízelítőként álljon itt néhány gondolat a vélemények egy csoportjáról:

„Gratulálok, és örülök, hogy mindezeket el merte mondani!”

„Örülök, hogy meghallgattam, mert Ön megnyugtatott. Ugyanis én is így gondoltam, csak eddig nem mertem kimondani.”

„Teljes mértékben azonosulni tudok azzal, amit elmondott. Logikus érvelése sok mindenről meggyőzött.”

„Élmény volt, köszönjük! Másképp látjuk a világot!”

„Felvetései mindenkit elgondolkodásra késztetnek.”

„Te úgy beszéltél a Földről, mintha az egy személy volna!”

„Stílusod jó, nyelvezeted közérthető, véleményed senkire sem ráerőltetett.”

- Folytatod-e a bemutatók sorát, várható-e a könyv újabb, bővített kiadása?

- Természetesen folytatom, hiszen már a jövő évi programjaimat is szervezem. Az idén még néhány előadás vár rám, aztán a távlati célok közt szerepel többek között Keszthely, Szolnok, Szentes, Nyíregyháza is. Mindig kapok újabb és újabb biztatást a folytatásra. Egyre különösen büszke vagyok: talán kevesen tudnak róla, de hazánknak van egy ma is élő Nobel-díjasa, aki ismeri a könyvemet, és gratulált hozzá. Nem mellékesen meg kell jegyeznem, hogy ezt a díjat a klíma-téma kutatásáért kapta.

Van még egy olyan biztatás is, amely a tengerentúlról érkezett. A levél feladója, aki olvasta a könyvemet, a saját elismerése mellett buzdításként egy USA-beli szaklapban megjelenő cikket küldött el számomra. Ennek egyik mondata: „Nem tudom, vajon melyik kijelentés arrogánsabb: az, hogy mi idéztük elő a globális melegedést, vagy az, hogy mi fogjuk megállítani!”

Gratulálunk a sikersorozathoz, szakmai gratulációkhoz! Nagyon jó egészséget kívánok „missziós” munkádhoz, azt kívánom, hogy találkozzunk, és adhassunk hírt a 300. bemutatót követően is!

Fotó: Varga Albin