Kultúra

2017.09.01. 15:30

Kötelező olvasmányok helyett csupa izgalom

A szakemberek szerint egyáltalán nem jelenthetjük ki teljes megalapozottsággal, hogy a gyerekek és a fiatalok nem olvasnak. Tudomásul kell végre vennünk, hogy az olvasási szokások változtak meg, ez pedig új kihívások elé állítja a szülőket és a pedagógusokat egyaránt.

Vas Népe

Egyfelől mert valóban harcot kell vívni, hogy egy hatodikos lány elolvassa a kötelező Gárdonyi-regényt, és jól tudjuk, hogy hetedikben már a kamaszfiúkat sem nyűgözi le a Baradlayak története. Hiába, a klasszikusok befogadásáért meg kell dolgozni! Az a sok többszörösen összetett mondat, a bonyolult történetszövés sajnos csak a legkitartóbb olvasókat vonja bűvkörébe. Az olvasás tanulása pedig nem az iskolában kezdődik. A fejlődéslélektani kutatások azt bizonyítják, hogy az a gyerek, akinek kicsi korában sokat olvastak fel, bizony jobban ki-igazodik a betűk világában. Nem is beszélve arról, hogy az sem mindegy, mennyi a szülőkkel, nagyszülőkkel töltött minőségi idő, ami beszélgetéssel telik, amikor is meg lehet vitatni a világ nagy dolgait. Az tehát a feladat, hogy megtaláljuk azokat a könyveket, amelyek éppen nekik szólnak, amelyek szövegével személyes viszonyt tudnak ki-alakítani. Mindennek előfeltétele, hogy eleget meséljenek nekik kiskorukban. Mesehallgatás közben ugyanis megtanulnak figyelni, haladni a történettel, és közben működik a fantáziájuk is. Fontos azt is belátnunk, hogy a mai gyerekek rengeteg szöveggel találkoznak az interneten és az okostelefonon keresztül is. A huszonegyedik században lehet, hogy még többet is olvasunk, mint őseink, hiszen a böngészéskor, cseteléskor is írunk és olvasunk. Arról persze lehet vitatkozni, vajon ez a nyelvhasználat elég emelkedett-e. A három legnagyobb magyarországi könyvforgalmazó szerint a gyerekkönyv mindig kisebb üzlet, mint a felnőtteknek szóló. Jónak számít, ha egy gyerekkönyvből 3000 példányt eladnak és kiemelkedőnek, ha elérik a hatezres határt.

Kovács Géza, a Mesebolt Bábszínház igazgatója épp mesét   olvas a Berzsenyi Dániel Könyvtár egy rendezvényén.  A kutatások azt mutatják, hogy azok a gyerekek tanulnak   meg könnyebben olvasni, akik kicsiként sok mesét hallgattak.   A szakemberek szerint így fejlődik a gyerekek képzelőereje Fotó: Nagy Jácint

Idén a legkeresettebbek

Leiner Laura könyvei. A Family Centerben működő Líra Könyváruház vezetője, Pál Andrea elmondta, mióta megjelent A Szent Johanna gimi vagy a Bexi című sorozat, a szerző könyvei rendkívül jól fogynak. A vásárlások nagy részét ettől függetlenül még mindig a kötelező olvasmányok teszik ki, de ilyenkor választanak a gyerekek A Pál utcai fiúk mellé egy valódi kedvencet is. A kiskamasz olvasók nem engedik el az írónő kezét, az új kötetekért is töretlenül lelkesednek.

A könyves szakma szerint a piacon megjelentek azok az írások is, amelyekben nem minden szereplő tökéletes, nem mindig hibátlan a főhős, előfordul, hogy életét megnehezíti például egy szörnyű betegség. Ilyen történetet dolgoz fel John Green Csillagainkban a hiba című kötete és a legújabb sláger, Nicola Yoon könyve, a Minden, minden. - Az irodalmi adaptáció mindig nagy siker. Ha egy könyvből filmet forgatnak, az mindig jó döntés.

Komondi Gabriella gyermekkönyvtáros   úgy véli, a kötelező olvasmányokat   elolvassák a tanulók. Felnőtt időközben   egy olyan generáció, amelynek tagjai   a kortárs történetekért rajonganak Fotó: Nagy Jácint


A nagy klasszikusokból készült mozikat ma is keresik a fiatalok, a kötelezők röviden típusú írásokat azonban csak mentőövként választják. A szakember úgy véli, ezekből kevesebb fogy, a kiadott regényeket ugyanis a tapasztalatok szerint nagy százalékban tényleg elolvassák a tanulók. Ez is lehet az oka annak, hogy a Leiner-könyvek után Molnár Ferenc klasszikusa, a A Pál utcai fiúk áll a képzeletbeli dobogó második helyén, a harmadik Jeff Kinneytől az Egy ropi naplója, a negyedik pedig az elmaradhatatlan, legyőzhetetlen Harry Potter. Pál Andrea úgy véli, hiába nőtt fel ezen a sorozaton már egy egész generáció, a nyolc és tizenkét év közötti olvasók örök kedvence a varázslótanonc története. Az eladási statisztikák előkelő helyén áll, mert jól fogy a Nyírd ki ezt a naplót című kötet is. Ezt ugyan nehéz könyvnek nevezni, hiszen egyfajta izgalmas kihívást jelentő termék, ugyanis aktivitásra, alkotásra buzdít, igaz, néha szokatlan megoldásokra veszi rá az olvasóját. Az oldalaira rajzolni kell, bele kell vágni ollóval, ki kell tépni a lapjait, egyszóval cselekvésre buzdít, elmélyült olvasás helyett, a vásárlók viszont szeretik.

A könyváruház vezetője szerint nagyon jó kiadvány Ute Krause könyve, a Muskétások, amelynek hőse három egér és egy patkány. A humoros sztori mellett alapvető üzenete a történetnek az összetartozás, a "mindenki egyért" kiállás. Személyes kedvence pedig Torben Kuhlmann Lindberg - Egy repülő egér kalandos története. Ez a könyv ugyanis Németországban megnyerte a legszebb könyvért járó díjat. Sok család választja a könyvtári kölcsönzést vásárlás helyett, a kölcsönzési szokásokról Komondi Gabriella gyermekkönyvtárost kérdeztük, aki szerint az idén nyáron minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozott a kötelező olvasmányok iránt. A Légy jó mindhalálig és a Pál utcai fiúk vitte el a pálmát, de az Egri csillagokat is sok tanuló olvasta el a nyáron. A kicsik a Vukot, a Két Lottit és a Tüskevár című könyveket vitték, a nagyobbak a Jókai-regény mellé felpakolták Berg Judit Rumini című könyvét vagy Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című kötetét. Berg Judit könyvét például kötelező olvasmányként jelölte meg néhány általános iskolai magyartanár. - Jónak tartom a szövegét és a gyerekek is szeretik. A kisebbek, akik éppen csak megtanultak olvasni, szívesen viszik magukkal az Olvasólétra sorozat könyveit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!