Elindult a hajó: Voler Mouche az MR2-Akusztikban

A zenekar vezetője, Miski Ádám számára is meglepetésként hatott a hír, mikor egyik este hazaérve bekukkantott e-mail fiókjába: Demeter Géza, az MR2-Akusztik szerkesztője írt levelet: szeretné elhívni a csapatot a műsorba játszani, van egy hónap a felkészülésre.

- Egy percig nem volt kérdés - mondta el Ádám, akivel közelmúltbeli élményeikről beszélgettünk - másnap felhívtam, és mondtam: megyünk.

Egy elektronikus zenét játszó csapat számára enyhén szólva is szokatlan, ha kihúzva magát a konnektorból, unplugged koncertet ad.

- Amik elektronikusan megszólalnak egy adott hangszeren string-machine-en, dobgépen, analóg szintetizátoron, vagy sampleren, azt most gyakorlatilag zongorán kellett egyszál magában reprodukálni. A gitár és a basszusgitár is akusztikus lett, egyedül az ének maradt, úgy, ahogy addig volt.

A megszokott Voler Mouche-hangzásból egy új, az addigitól teljesen eltérő hangulat keveredett ki. Ádáméknak jóval több dolga volt, hiszen az alapról megszólaló, a dalokat teljessé tevő, azokat színesítő elektronikus sávok kiesését élőben kellett egy-egy új "odajátszott" témával pótolniuk. Szombat este az éterben, illetve rövidesen az MR2-Petőfi Rádió honlapján található lejátszóban bárki megbizonyosodhat benne, valóban sikerült.

Minden bizonnyal kihívás volt minden szinten, a repertoárban is történtek apróbb változások:

- Szükséges volt egye feldolgozással is készülnünk. Mindig azt szoktam mondani, hogy mi magyarul nem éneklünk, hát most csak azért is. Ha viszont feldolgozást adunk elő, akkor Laár Andrástól a Fületlen fiút írtuk át, kicsit viccesre véve a figurát. Azon túlmenően, hogy egy poénnak íródott dalról beszélünk, nagyon szép dalt lehet belőle kikerekíteni, akár egy lírai vonalba is elindulva megfelelő tempóvilággal, és hangszereléssel.

 - Lejátszottuk a teljes anyagot, ami ha jól emlékszem, 55 perc volt. Akkor a rendező, Géza a vezérlő mikrofonjába szólt és közölte velünk, hogy "Jó, még 5-6 perc van hátra az adásból, kellene egyet improvizálni, a következő dalotok címe "MR2-Petőfi Rádió", legyen mondjuk drum & bass!" Akkor ott összehoztunk egy dalt, amit ha jól emlékszem 12-13 percen keresztül játszottunk, kicsit átment már technoba is, akusztikus technoba. - sztorizott nevetve Ádám - Az egyik ujjammal nyomtam le a húrt félig behajolva a zongorába és úgy püföltem a billentyűket.

Gyakorlatilag mindenki azt játszott, amit akart, de a stúdióban végigkövetve az eseményeket nyugtázhatjuk: a közönség értékelte, bejött nekik. Ha már közönség, az MR 8-as stúdiójáról nem árt tudnunk, hogy nem a legnagyobb, mivel azt nem koncertekre, hanem könnyűzenei felvételekre tervezték. Az LGT-től és a V'Moto-Rocktól kezdve rengeteg zenekar megfordult ott, még Ádám édesapja, Miski Ferenc is vett fel ugyanezen falak közt dalokat. Ő szintén billentyűsként járt ott, mint harminckét évvel később fia: a sors úgy néz ki, ismétli önmagát.

 - Harmincfős közönséget lehetett beengedni, szigorúan csak az általunk meghívott barátok, családtagok, hozzánk közel álló személyek lehettek ott. Ahogy észrevettem, ők is meg voltak illetődve, de azért egy kicsit mi is. Ők valószínűleg életükben először jártak stúdióban, nem is nagyon láttak még ilyet. Igalmas volt mindenkinek, aki ismeri a zenénket közelebbről, az tudja, hogy  szólalnak meg a dalok, annak szerintem ez extra dolog lehetett ezt akusztikus verzióban meghallgatni.

Ádám 2005-ben egy karácsonyi egy hetes szünet alkalmával járt először Brüsszelben, az ott szerzett élményekkel tört rá az - ő szavaival élve - "európai zenei érzés", akkor és ott eldöntötte: el fogja vinni ebbe a városba majd azt a zenekart, amit aztán később Voler Mouche-nak kezdtek el hívni. Második útja során már körvonalazódtak a dolgok, a harmadik alkalmával pedig már fellépett a csapat.

 Két helyen koncerteztek, az egyik egy a Baden-Würtembergi Házban tartott európai konferencia volt, amin a Duna-menti országok vettek részt egészen Németországtól a Delta-torkolatig. A kulturális rendezvényen többek között a Voler Mouche képviselte Magyarországot.

- A második koncert másnap volt a Hungarian Culture Brussels nevű helyen, ahol elég nagy közönség előtt játszottunk, szerencsére nagy sikerrel.

A zenekarra kíváncsi fülek ma este tizenegy órától az MR2-n találkozhatnak a Fületlen leánnyal, akinek azonban ez nem lenne elég, az a közeljövőben az ausztriai Kirschlagban, előtte pedig november 13-án az A38-on, Budapesten ringatózhat a lila szivárvány alatt. Elindult a hajó...