Torjay Valter a Derkovics Kör történetéről

Torjay Valter művészettörténésszel beszélgettünk arról, milyen messzire vezetnek a Derkovits szabadiskola előzményei. – A 19. században a magyar képzőművészet szédületes fejlődésen ment át, azonban a művészek Düsseldorfban, Münchenben, Bécsben, Párizsban, vagy Rómában tanultak. Az első, művészi iskolára tett kísérlet Marastoni Jakab magánintézménye volt a század közepén, de ez csak az alapokat adhatta. A század vége felé alakuló Mintarajziskola hamar Képzőművészeti Akadémiává nőtt.

Torjay Valter festőművésszel, művészettörténésszel beszélgettünk. Fotó: Merklin Tímea

Vas megyében a művészeti élet a 19. század vége felé indult be Hanély Antal, Giay Frigyes, vagy Gotthárd István (Párizsban Menard tanítványa) színre lépésével. A nagy pedagógus egyéniségek, mint Vass Béla (Premontrei Gimnázium 1897-től), Fábián Gyula és Biczó Ilona a századforduló táján kezdenek dolgozni Szombathelyen. Vass 1920-21-ben művészeti iskolát üzemeltetett rövid ideig, amiben ezek a mesterek tanítottak. Ez minden iskolánk őse. Nem véletlenül van a Művészeti Szakközépiskolában Vass Béla díj. Ekkorra már neves művészekkel büszkélkedhetett a város, mint Tóth István, Rumi Rajki István, Vass Viktor szobrászok, vagy az USA-ba távozott.

Részben szintén Vass álmodta meg a Kultúregyesület keretében működő Szent Márton Céhet, amely sok, jelentős művészt tömörített 1935-től. Benne többek közt Fábiánék, Knébel Riza, Radnai Rezső, felesége Bauer Erzsébet, Radnóti Kovács Árpád, vagy Jaksa István. Pezsgő élet folyt, megszervezték Derkovits Gyula első itteni kiállítását is.

Ezt vágta el a világháború és 1945. Aki nem menekült el, arra a „polgári" művészet bélyegét sütötték a hatalom új birtokosai. Ekkoriban érkezett a városba Miskolcról Burány Nándor, aki Radnótival és Farkas János szobrásszal, illetve Alföldi Jánossal felfedezi Zsennyét és a kastélyt, mint tájfestészeti témát. 1947-ben már nehéz körülmények közt dolgoztak itt. Radnóti, aki Fábiánék festőművész lányát vette el fényes karriert futhatott volna be Pesten, mint Glatz Oszkár legjobb tanítványa.

Azonban Buránnyal itt alapította meg 1948-ban Derkovits Gyula Szabadiskolát. Művészi káderképzés volt a párt célja, ők ezt egy igényes iskolára használták, ahol anatómiai, mintázási, művészettörténet tanítás is folyt a festés és rajzolás mellett. Szabályos felvételit tartottak és bizonyítványt adtak, ami sajnos értéktelenné vált, mivel a szabadiskola már egy-két évvel később csak képzőművész körként működhetett tovább.

Az iskola tagjai sok nyáron át Zsennyén is tanultak szabadban festeni. A nagybányai eleven, reális. foltszerű természetlátás volt a meghatározó. Már ekkor olyan egyéniségek megfordultak itt, mint S. Unger Károly, Gerencsér Erzsébet, Káldy Lajos, Marosfalvy Antal, Hábetler Márta, Drimmer László, sőt Heckenast János, Rozanits Tibor, Csonka Ernő is benézett. Radnóti volt a csoport vezetője, majd Majtényi Károly szobrász, aki Sárvárról érkezett.