Kultúra

2014.04.04. 15:05

Mozgókép és tömege

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója szakmai vendége volt az első Savaria Filmszemlének. Élvezte a programokat, sokakkal találkozott és szólt az idei filmtervekről is.

Kozma Gábor

Általános a vélemény, hogy az első Savaria Filmszemle jól sikerült, így minden remény adott arra, hogy folytatása következzék. Nem kis szó ez, hiszen annyi minden más mellett a hazai filmezés is új vágányra állt. A szombathelyi szemle áttörést is hozott. Első ízben fordult elő, hogy a profi, már bizonyított alkotások mellett versenybe szállhattak a független filmesek is. A Savaria szemlén megjelentek az országos filmes intézmények vezetői is, kinyitva az ajtókat. Ami annyit tesz, hogy a függetlenfilmesek is is pályázhatnak majd nagyobb forrásokra.

Havas Ágnes szintén a szemle vendége volt. A Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója láthatóan élvezte a kétnapos fesztivál szinte minden mozzanatát. Tárgyalt, mozizott, találkozott az alkotókkal és végül díjakat is átadott. Mint mondta, ez a szemle megerősítette benne a mozgókép fontosságát, erejét.

– A szemlékben, mikor indultak, az volt a cél, hogy a szakma találkozzon és a néző olcsóbban mozizzon – kezdte a beszélgetést. – Ez viszont nem biztos hogy jó irány, hiszen a forgalmazó a bevételben érdekelt és az alkotóknak sem igazán kedvező egy helyzet. Tehát a szemle szemléletének is változnia kellett. Most, hogy elkészült húsz nagyjátékfilm, megérett a helyzet arra, hogy újra nyissunk magyar filmfesztivált. Ez nem csak a nagyjátékfilmeket, de az egész estés dokumentumfilmeket, animációkat is tartalmazná, teret adva kisebb műfajoknak is. Dolgozunk azon, hogy jövőre beinduljon az a pezsgés, ami egy igazi filmfesztivál jellemzője.

Havas Ágnes elmondta, hogy a filmalap közvetlenül nem támogat kisebb műfajokat, közte független filmeket sem. De arról szó lehet, hogy egyedi elbírálás, szelekció alapján mégis kivételt tegyenek. – Ott, ahol azt érezzük, hogy a kisebb filmszemléket, szakmai összejöveteleket az adott város is támogatja, az ügy mellé állhatunk. Ekkor egyedi pályázat keretében nyújthatunk támogatást – mondja, majd a szombathelyi szemlére terelődik a szó. – Az itteni szemlét felkarolta a város és kiválóan meg is rendezték. Itt az a fontos, hogy a közönség is a szemle mellé álljon, jelenlétével támogassa azt. Mert azt láttam, hogy miközben az alkotók és barátaik, családtagjaik itt vannak, a közben a közönség nem nagyon mozdul meg, nincs jelen. Úgy érzem, ebben a városban nagy a film szeretete és adott az értő lelkesedés is. Szakmailag tehát jók az adottságok, de a filmhez közönség is kell. Attól, hogy egy filmszemle független, még láthat igen értékes alkotásokat, mi több, kiugró produkciókat is a néző. Azt veszem észre, hogy a függetlenfilmek a hétköznapokról szólnak, a kis napi történéseket emelik nem ritkán művészi nívóra. A nagyjátékfilmek inkább egy elképzelt világba helyezik mondandójukat, de a függetlenek a valósággal dolgoznak – fejtegeti a filmalap vezetője. Akivel a hazai filmművészet általánosabb kérdéseit is érintettük.

– Nemzeti filmművészetünk egy csodálatos kulturális megjelenési forma. A világon mindenhol azt hallom, hogy felismerik a magyar filmet. Tavaly Karlovy Varyban voltunk egy fesztiválon, A nagy füzettel. Úgy döntött a filmalap, hogy ad egy nagy fogadást. Ezen bemutattunk készülő filmjeinkből egy-egy jellemző részletet. Akkora sikere lett, hogy szinte a teljes fesztivált vendégségbe jött, nálunk mulatott. „Visszatérnek a magyar filmek" – ez volt a címe az egyik összeállításnak, beletapsoltak. Vagyis várták és várják filmjeinket, vonzerőnk mit sem csökkent. Azt éreztük azon a fogadáson, hogy van értelme, hogy újra visszafogad minket a nemzetközi szakma. Akkor meg is nyerte a Kristály glóbuszt A nagy füzet, amire még nem volt példa a magyar film történetében... Berlinben is hasonló élményben volt részünk. Találkoztam Dieter Kosslick fesztiváligazgatóval. Amikor bemutatkoztam, megköszönve a támogatását, megölelt és annyit mondott: „Új barátaink vannak". E gesztussal azt éreztem, hogy a nemzetközi szakma jelképesen magához öleli a magyar filmeseket – fogalmaz.

Havas Ágnes az idei filmtervekről, illetve készülő filmekről szólva a már bemutatott Isteni műszak és Hajnal Tímea... produkciók jó visszhangját említi és bízik a hasonló folytatásban. – Rövidesen jön Mundruczó Kornél Fehér Isten című műve, amely a kutyák és az emberek kapcsolatáról szól. Arról, hogy az ember milyen gonoszul tud bánni a kutyával, a legjobb barátjával. Aztán a film második felében az lesz a kérdés: mi lenne, ha egyszer a kutyák fordulnának az emberek ellen? Úgy vélem, ez a film Cannesban is versenyképes lesz. Jön Török Ferenc új filmje, A senki szigete, amely a mai városi fiatalok életéről szól. Remek zene, jó humor, különleges jelenetek. Születik egy zenés film Fazekas Csabától, a Swing. Közönségsiker gyanús, Törőcsik Mari, Ónodi Eszter, Törőcsik Franciska a főbb szereplői. A híres mentőkutyáról szóló film, a Mancs karácsonykor kerül vászonra, igazi családi mozi. Zomborácz Virág Utóélet című filmje egy lelkész fiáról szól, érdekes megközelítésben – és sorolhatnám. Mi a forgatókönyvfejlesztésben segítünk, általában kedvezően fogadják az alkotók. A többi meg derüljön ki a vásznon.

Film és a pálya íve

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója korábban egy interjúban (Filmklub podcast) mesélt arról a hosszú és kacskaringós ösvényről, amit a filmforgalmazás és a filmek erdejében végigjárt. Megidézve azokat az időket, amikor „előbb váltott rendszert, mint mások" azzal, hogy 1988-ban egy angol-magyar vegyesvállalathoz, az Intervideóhoz került. Arról is szólt, hogyan árasztották el a nyolcvanas évek végén az évtizedek alatt kiéheztetett magyar filmőrülteket a nyugati világ filmtörténeti táplálékával, eredeti hanggal, veretes magyar felirattal. A videószalagok világából aztán a filmes szakember egy akkor induló magyar mozicsatornánál talált feladatot. Később a TV3 környékén tűnt fel, ám a frekvenciapályázat nem jött be, a vállalkozás elbukott. Havas dolgozott Herendi Gáborral (Valami Amerika) is és járta a nemzetközi fesztiválokat. Több nyelven beszél, széles ismeretséggel bír, így nem csoda, hogy a kormánybiztos Andy Vajna felkérte munkatársának. Darázsfészek várt rá. A filmes szakma erős ellenkezéssel és idegenkedéssel fogadta a 2010 utáni kulturális jellegű változtatásokat. Jelesül azt, hogy megszűnt a finanszírozás addigi rendszere. Miután kiderült, hogy az ezért felelős alapítvány több milliárdos hiányt halmozott fel. Pénz nélkül leálltak a forgatások, nem készültek új filmek és elmaradt a Magyar Filmszemle is. Két éven át gyakorlatilag befagyott a hazai filmgyártás, a benne szereplőknek jószerivel csak a bérmunka adott megélhetést. Vajna és Havas új koncepció mentén kezdte el felépíteni a honi filmvilágot. Ők, úgymond, nem hagyták magára az alkotót. Bevezették a forgatókönyvfejlesztés intézményét, ami annyit tesz, hogy egy jó ötlet már nem elég a filmcsináláshoz. A filmalap akkor ad pénzt, ha megvan győződve a mű szakmai erényeiről, a várható sikerességéről. Ezért aztán együtt dolgozik az alkotókkal. Az első szüret ideje most jön el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!