Önretró fotókkal

Egy helytörténeti gyűjtő, Spiegler Tibor nyitotta meg Dallos László fotókiállítását. 1977-ben ugyanezeket a képeket egy nagy jelentőségű budapesti bemutatkozáson is együtt rakták falra. A Ferencvárosi Pincetárlat volt a befogadó, a kiállítást Albertini Béla fotótörténész, esztéta nyitotta meg. Ez volt az első, nagy sikerű fővárosi bemutatkozása Dallos Lászlónak.

- Ezek még igazi vegyszerillatú fotók, átitatva a hagyományos sötétkamra vörös színű fényével, hangulatával - emelte ki Spiegler Tibor, aki azután arról beszélt: - A világ és a fényképezés nagyot változott. Ma már olcsó és mindenki által elérhető digitális gépek özönlötték el a világot. Telefonnal, fogkefével és nádvágó késsel is lehet fényképezni és a kész felvétel másodpercek alatt a világhálóra kerül. Most itt mindenki örül, hogy jól belemásztam a digitális és analóg fényképezés problémakörébe, de nem szerzem meg ezt az örömet senkinek. Inkább idézném Misi fiam frappáns megfogalmazását, hogy a 70-es években létezett egy digitális Dallos, analóg technikával.

Dallos László azokban az időkben a saját lakásába ideiglenesen volt bejelentkezve.

- Állandó lakása pedig a könyvtár, a mozi, az Ifiház fotóstúdiója és valamelyik barát, alkotótárs lakása volt. No és persze a legendás Trabant, aminek az ülésein laktak a fényképezőgépek, az aktuális folyóiratok, fotográfiák bekeretezve, vagy anélkül, a padlóján mindig ide-oda gurultak az átértelmezett palackok és biztosan össze lehetett a műszerfalról és az ülések alól kaparni egy szolid ebéd, de legalább egy doboz cigaretta árát. És természetesen könyvek, könyvek és könyvek. A Trabant oldalán a felverődött sárba-porba pedig ki-ki odaírta vagy rajzolta a Dallosnak szánt üzenetét.

Legendás volt a fotószakkör a szombathelyi Ifiházban, ahol nemcsak a fényképezésről, hanem József Attiláról, Radnótiról, Felliniről, Antonioniról és Bulgakovról is beszélt Dallos László a tanítványainak. Országos hírük volt. Szombathely fotósélete pezsgett, példát mutatott.