Szellemi örökség lett a magyarszombatfai fazekasság

Az idén újabb négy örökségelem és egy jó megőrzési gyakorlat kerül fel a szellemi kulturális örökség nemzeti nyilvántartásaira. Ez az egri fertálymesterség élő hagyománya, a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya, a magyarszombatfai fazekasság, a selmeci diákhagyományok, valamint a balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban. A miniszteri döntés a napokban született meg. Az új örökségelemek ünnepi kihirdetésének alkalma a hagyományoknak megfelelően idén is a Kulturális Örökség Napjai országos budapesti megnyitója lesz szeptember 19-én.

- Nagyon örültünk a hírnek - mondta el Albert Attila magyarszombatfai polgármester, aki maga is fazekas  - családjában ő a negyedik generáció már -, és három évig dolgozott a 40 oldalas pályázati dokumentáción, amelyhez 10 perces videófilmet és 40 fotót is mellékeltek. - Több mint 700 éves hagyomány Magyarszombatfán a fazekasság, az első írásos említés 1366-ból való - magyarázta a polgármester, aki rengeteget tud az ősi színek szerint zöld, barna, sárga fazekasság múltjáról, jelenéről.

A 20. század elején még több mint száz családban volt a megélhetés egyik fő forrása az agyagedények készítése, árusítása a földművelés és az állattartás mellett. Napjainkban 14 család tagjai művelik a mesterséget. A mindig mostoha körülmények, az elzártság ellenére az itt élők fogékonyak a világ fontos dolgai, minden új iránt, ezért igény szerint már más színekben is készítenek edényeket, használati és dísztárgyakat. A polgármester megemlíti azt is, hogy a magyarszombatfai kerámiagyár is nagyon fontos számukra munkahelyként. Kályhacsempéket gyárt, alapanyaga az őrségi agyag.

Magyarszombatfán  évente rendeznek fazekas napokat,  nemzetközi fazekas találkozót. Így lesz ez ezután is, de még büszkébbek lehetnek munkáikra az ősi gerencsérek mai utódai.