Csak csendben, csak gyorsan

2017.12.16. 10:30

Egyszer már elvetették, most újra a szuperszonikus utasszállítás a cél

1969 és 2003 között ugyan már létezett légi utasszállítás hangsebességnél nagyobb tempóval, ám akkoriban több volt a hátránya, mint az előnye. Az elmúlt másfél évtizedben azonban olyan mértékű fejlődésen ment át az erőforrásgyártás, hogy a környezettudatos világszemlélet a repülésre is hathat. Pár év múlva akár harmadára is rövidülhetnek a légi utak: időben legalábbis. 

Kelemen Attila

 

Az Air France egyik leselejtezett, ám látogatható szuperszonikus Concorde-ját a németországi Sinsheimben állították ki Fotó: Shutterstock

Ki ne emlékezne a brit és francia kooperációban épült, tekintélyt parancsoló és bámulatos Concorde repülőgépekre, amelyek a légi közlekedés fejlődési csúcsát jelentették? Talán túlságosan is megelőzték a korukat. Ugyanis amennyire impozánsak voltak ezek a gépek, annyira nagy volt az üzemanyag-fogyasztásuk, drága volt az üzemeltetésük, és biztonsági kockázatot is jelentettek. És akkor még nem beszéltünk a nagy zajhatásról. Egy súlyos légikatasztrófa vezetett odáig, hogy 2003-ban végleg kivonták őket a forgalomból.

Azóta csaknem másfél évtized eltelt, és az autóipar fejlődésének köszönhetően újra napirendre került a Concorde-hoz hasonló repülőgépek gyártása. Egyre inkább terjednek az e-autók. A jelek szerint olyan szintre jutott az elektromos és a hibrid erőforrások gyártása, hogy az ráhatással van a repülésre is. Több világcég már dolgozik egy közös hibrid-elektromos repülőgép tervezésén.

A cél egyértelmű: a négy repülőgépmotor közül az egyik helyére beilleszteni a korszerű, energiahatékony erőforrást. A 2020-ig tartó tesztek során pedig kiderül, hogy a meghajtás 50 százalékát sikerül-e biztosítani a költséghatékony motorokkal. A kalkulációk alapján egy száz fő befogadására alkalmas repülőgép működtetéséhez nagyjából 20 megawattos teljesítményre lenne szükség. De mivel az Európai Bizottság 2050-re 75 százalékkal szeretné csökkenteni a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását, a jelenlegi technológiákkal ezt még lehetetlen megvalósítani. Éppen ezért fognak össze az elektromos meghajtással foglalkozó autóipari és repülőgépgyártó cégek: hátha közösen mihamarabb megoldást találnak a problémára. A feladat elvégzését az is nehezíti, hogy a 2050-es tervek 65 százalékos mérséklődést írnak elő a környezeti zajszennyezés tekintetében.

Mindemellett az előrejelzések szerint a következő évtized közepére megvalósítható a terv, és újra a hangsebesség duplájával juthatunk el A-ból B-be, ráadásul alacsony zajhatással és akár minimális biztonsági kockázattal.

Ezek is érdekelhetik