Milyen abroncsot válasszunk? – Tanácsok azoknak, akik gumivásárlás előtt állnak

A nagy neveket szinte mindenki ismeri, a legtöbb esetben, ha új autót vásárolunk, valamelyik nagy gyártó nagynevű termékével kapjuk készhez az autónkat. A webáruházak és a hipermarketek polcain inkább a gazdaságos megoldások sorakoznak: szinte valamennyi nagy abroncsgyártó rendelkezik úgynevezett második és harmadik (al)márkával, amelyek nem annyira ismertek, mint a klasszikus nagy nevek – nem költenek marketingre, sportszponzorációra –, ám elvileg az anyavállalat szakmai tudása „benne van” a gumiban, de a legújabb fejlesztési eredmények nyilván nem ezekben a budget abroncsokban jelennek meg. És vannak persze a távol-keleti feltörekvő márkák, amelyek mindegyike sokkal olcsóbb.

Az interneten számos tesztet találhatnak az érdeklődők, ám néhány pont közös az eredményeket böngészve: minél nagyobb az abroncsokra jutó terhelés, annál élesebben mutatkoznak az abroncsok kvalitásbeli különbségei.

Néhány megfontolandó szempont: az új abroncsok tulajdonságainál elsősorban a fékutat (száraz és vizes aszfalton mérve) vizsgálják, azt viszont kevésbé, hogy mennyi „kilométer van” az abroncsban. Vagyis lehet, hogy egy prémium abroncs magasabb egyszeri kiadást jelent, de ha a „szolgáltatását” 17 ezer kilométerrel hosszabb távon adja megbízhatóan – ami egy magyar autós esetében bő egyévi futásteljesítményt jelent –, már nem biztos, hogy érdemes az olcsóbbat választani. Fontos, hogy egy jobb minőségű, drágább abronccsal kisebb lesz az autó fogyasztása. Tehát amit „többletként” kifizetünk egy prémium abroncsra, azt 100 kilométerenként fél- vagy akár egyliteres üzemanyag-megtakarítással rövid időn belül visszanyerjük.

A tesztek tanulsága az is, hogy a nagy márkák abroncsai ellenállóbbak a sérülésekkel szemben, illetve lassabban kopnak.

Annak, aki csak alkalmanként, illetve kis távolságra autózik, átlagos vagy kis teljesítményű autóval, jó választás lehet egy almárka is, amennyiben áldoz a biztonság oltárán. A feltörekvő noname kínai abroncsokat felejtsük el – a minőségbeli hátrányok és a gyártási minőségbiztosítás hiánya miatt.