Multidéző

2016.11.01. 20:30

Kiénekelték a szájukból a sajtot

A békebeli időkben , még a monarchia idején a Vas megyei Pusztaláncon képeztek először tejipari szakembereket. A század elején telepedett le Répcelakon a Stauffer család és alapította meg a sajtgyárat. A történetről az 1986-os Vas Népe így cikkezett.

Kelemen Attila

Már a harmincas években európai színvonalú sajtgyártás folyt itt. Gyakorlatilag a hazai tejipar bölcsőjének tekinthetjük Vas megyét. De nosztalgiából nem lehet megélni.

Tavaly Győr-Sopron megyében jelentős felesleg mutatkozott tejből, amihez hiányzott a feldolgozókapacitás. Vas és Zala megyében ellenben éppen kapacitásbőség mutatkozott, így a három érintett vállalat megállapodást kötött a piacok újrafelosztásáról . Ennek értelmében északi szomszédunk évi 14 millió liter tejet adott át Vas megyének, míg Zala az Őrségből 8 millió litert vitt el. A megállapodás egy évre szólt. Ezekben a hetekben kötik az új szerződéseket. Ebből olyan kép kerekedik ki, hogy a vasi tejipar elvesztette a 14 millió liter tejet, sőt a zalaiakkal megállapodott gazdaságok sem térnek vissza a vállalathoz, legtöbbjük nem egy, hanem ötéves szerződést kötött. A Szombathelyi Állami Tangazdaság is szakított a korábbi gyakorlattal, így a körmendi Egis üzemszüneteiben a tejet nem Vas megyében, hanem Zalában értékesítik.

A gyárban ma még mindenütt az átalakítás jeleit látni, de januárban már sajtot gyártanak
Fotó: VN-archív

Az így kialakult helyzetről Kiss Ivánnal, a Vas Megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjével beszélgettünk.

- Jelenleg a Vas Megyei Tejipari Vállalat tej nélkül maradt?

- Nem maradtunk tej nélkül, csak más feltételek alapján jutunk többlettejhez. A korábbi, Győr-Sopron megyétől felvásárlási áron kapott 14 millió liter tejből ma is megkapjuk a szükséges mennyiséget, csak iparvállalatok közötti elszámolási áron. Vagyis különféle költségekkel emelt árért. Egyébként a meglevő kapacitás kihasználása érdekében még ma is gyártunk gazdaságtalan terméket. Nem volna szabad kartonos vajat és takarmány tejport előállítani. Ez utóbbin mázsánként 800 forint a veszteség.

- Nem sikerül visszaterelni a megye déli részén gazdálkodókat a hazai akolba?

- Erről nem tudok mit mondani. Az tény, hogy a szerződéseket öt évre kötötték, és nem egy évre. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a közigazgatási megyehatár nem azonos a tejmegyével . A szállítások, mint jelentős költségtényezők ma már nagy súllyal esnek latba.

- Mi az oka annak, hogy az érintett gazdaságok Zalának adják a tejüket?

- Nem tudok komoly okról. Képletesen azt mondhatom, hogy egy régi, megszokott házasság után az új talán mindig érdekesebb, izgalmasabb. Mindenesetre a zalai vállalat komoly problémákkal találná szemben magát, ha nem kapná meg Vasból évente a 8 millió liter tejet.

Tavaly készült el Zalaegerszegen az új sajtgyár, évi 3600 tonnás kapacitással. Ide tej kell, és Zalában kevés a tej. Ha minden közgazdasági szempontot figyelembe veszünk, akkor ezt a gyárat Vas megyében kellett volna felépíteni.

A Vas Megyei Tejipari Vállalat nem nézheti tétlenül a dolgok ilyen alakulását. Nem viselheti el, hogy tejport gyárt gazdaságtalanul. Azt sem, hogy a zalaiak elviszik előlük az olcsó tejet, a vasi vállalat meg drágán kapja a Győr-Sopron megyeit.

Nem nézhetik tovább, hogy kiéneklik a szájukból a sajtot. És ugyan milyen sajtot? A Pannonia nevezetűt. A zalaiak is ezt gyártják a Vasból szállított tejből, amiből itt is lehetne.

Az automata prések időközönként meg is forgatják a sajtot
Fotó: VN-archív

Lehetne valóban? Erről kérdeztem Németh Pált, a vállalat főmérnökét.

- Milyen gyártmányra, illetve technológiára esett a választásuk?

- A Pannonia sajtot minden mennyiségben el lehet adni külföldön is, idehaza is. Vállalatunk Répcelakon készít Pannonia sajtot, de régi technológiával. Megvan az üzem az érlelőpincével, tehát ebbe kell korszerű technológiát telepíteni.

- Mikor kezdtek hozzá és mikorra várható a beruházás elkészülte, a termelés beindulása?

- Idén májusban tettük meg az első lépéseket ebbe az irányba, és még december végére el kell készülni, hogy januárban már termelhessünk rajta. Így az első negyedévben már exportálhatunk az itt készített sajtból. A beruházásra 40 millió forintot költünk, és öt év alatt térül meg.

Ezek a változások lehetővé teszik, hogy a tejipari vállalat abból a 4,5 millió liter tejből Pannonia sajtot gyártson, amiből eddig gazdaságtalanul tejport készített. Nemcsak korszerűsítenek, hanem bővítik is a termelést, exportálható árualapjukat.

A vállalatnak ez a lépése várhatóan csak az első a hatékony, gazdaságos termelés felé vezető úton. A jövedelmezőség javításának alapja a feldolgozáshoz szükséges tej mennyiségének felvásárlási áron történő beszerzése. Ehhez viszont újra kell rendezni a kapcsolatokat a tejtermelő gazdaságokkal, és hosszú időre megtartani őket az egyenlő partnerkapcsolat írott és íratlan szabályai jegyében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!