Harminc évvel ezelőtt Bucsu volt a sztár: virággal a határon

Az 1989-es tavasz, majd nyárelő tele volt izgalmakkal. Ekkor már nemcsak a nagypolitikában, de a hétköznapokban is megjelent a mindent átrendező változás, pontosabban annak előszele. Leginkább a keletnémet turisták képében. Május végén hirtelen megugrott a turisták száma Szombathelyen, a növekedést a testvéri szocialista ország, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK, DDR) produkálta.

– Csak néztünk, amikor hosszú sorokban megjelentek a Savaria Tourist Bajcsy-Zsilinszky (ma Király) utcai irodájánál. Azt kérdezték, hogy milyen olcsó szállások, éttermek találhatók a városban és hogy miként lehet kijutni a határ felé – emlékezett Balogh Károly, a Savaria Tourist akkori igazgatója. Az iroda munkatársai erőn felül dolgoztak azért, hogy a nagy létszámú sereget megfelelő szálláshoz juttassák. Már csak azért is, mert feltűnően sok volt a kisgyermekes család. – Azért az már világos volt, hogy az NDK-sok nem Szombathely római kori értékeire kíváncsiak. Sokkal inkább arra, hogy miként juthatnának át a szomszédba – és az invázió egyre erősödött.

Eközben egy rendkívüli eseményre is sor került a bucsui határátkelőn. Rudi Sándor, a Savaria Tourist igazgatóhelyettese június 11-én fogadta a mikrobusszal érkező egymilliomodik nyugati turistát. Az NSZK-beli Dortmundból elkalandozó tanárházaspárt, Grum Orwint és nejét köszöntötték virággal, ajándékokkal. A határátkelő – FEP – személyzete nevében pedig Csákvári Antal őrnagy üdvözölte a szemmel láthatóan meglepett turistákat, és díjmentes vízumokat adott át. Az átkelő életében ez volt az első eset, hogy „milliomossá” lett, az eseményt nemcsak a hazai, de a nemzetközi sajtó is átvette a Vas Népe tudósítása alapján. A házaspár meghatottan mondott köszönetet, és kijelentették: eddig is szerették ezt az országot és népét, ezután pedig még jobban.

A műszaki határzár lebontása után szabaddá vált az út nyugatra. Polczer Gábor osztrák állampolgár, aki korábban disszidált az országból, úgy gondolta: Csajtán (Schachendorf) a sporttelepen Békekoncertet rendez. A magyar rajongók meglepődtek az árakon: pohár sör száz, pohár kóla nyolcvan forint… – Mit lehet kapni tíz schillingért? – kérdezte egy rocker, mire a válasz: – Szabadságot! A koncert sztárfellépője Nagy Feró és a Beatrice volt, sarló-kalapácsot lengetett az énekes. A buli nem hozta lázba a helyieket, akik örültek a vasfüggönymentes koncertnek, de – ahogy egyikük mondta: „56-ban is sokan jöttek, de nagy különbség, hogy most vissza is mennek.” Éjfélkor lépett fel a Lord, Vida Ferenc üdvözölte a tömeget, kijelentve: a Vándor célba ért. Óriási ováció, aztán konvoj indult el a bucsui határátkelő felé. Magyar oldalon várakozó Trabantok füstje festette kékre a hajnalt.