A kínai csizma és a garancia története

Levelemet azért írom, hogy esetleg más is érintett lehet ilyen témában.

Nemrég lányom vásárolt egy kínai üzletben (régi borostyán helyén) egy bokacsizmát. Mint mindig rendesen eltette a blokkot is, hátha történik a lábbelivel valami szokatlan. Sajnos, mint utóbb kiderült, nem is kellett sokat várni rá. Egy alkalommal volt a lábán a vásárolt termék, (hozzá teszem, nem is volt igénybe véve) és már a sarok résznél megroggyant. Egyértelműen látszott, hogy a termék hibás. Ennek rendje és módja szerint blokkal együtt vissza ment a boltba, hogy kicserélteti. Az eladó azonnal hárított, hogy ez csak is a tulaj jogköre elbírálni a termék hibáját. Tulaj jött, látott, és megalázta a vevőt azzal, hogy ez még nem olyan ronda, hogy ki kelljen cserélni.

Lányom, „egyedül a hadsereg ellen" nem tudott mit tenni. Két nap múlva újra megpróbáltuk jobb belátásra bírni kicsiny hazánkba szakadt jól menő kínai üzlettulajdonost. Mondanom sem kell, hogy még ők voltak felháborodva. Egyik mondatával ütötte agyon a másikat. Szumma szummárum, egy kis szóváltás után ismét távozni kellett az üzletből. Mi már csak arra lettünk figyelmesek, hogy mindenki néz, de senki sem mer szólni.

Sajnos igaz a mondás: hülyékkel nem vitatkozunk, mert lesüllyedünk az ő szintjükre és ott a rutinjukkal eltaposnak minket.

Az üzlettulajdonos szerint ez a hiba nem olyan ronda, hogy emiatt kicserélje a terméket. Nem azért a négyezer forintért, de hát mindenki pénzből él. Ott próbál spórolni mindenki, ahol csak lehetősége van.

Százszor meggondolom ezek után, hogy egyáltalán bemegyek-e bármelyik kínai üzletbe. Szerintem rájuk is vonatkoznak a fogyasztóvédelmi szabályok. Jól belegondolva, kifizetődőbb minőségi terméket vásárolni, biztos garanciával, mint olcsóbbat, amit aztán ki is dobhatunk 12 alkalom után.

Remélem minél több emberhez eljut Önök által ez a történet!

Tisztelettel: N. E.