Őrzik a múltunkat, a jövőnek

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója a túraútvonalak kapcsán a park fontos munkájáról, a természetvédelemről beszélt először.

– Két nagyon fontos feladatunk van, a megőrzés és a természeti értékek bemutatása – folytatta az igazgató. – Az értékeket sokféleképpen be lehet mutatni, s fontos, hogy megismertessük az ide érkezőkkel a természet csodáit. Azonban minden csoport mellé nem tudunk kísérőt adni, így olyan megoldást kellett találni, mely szakember vezetése nélkül is fontos információkhoz juttatja a látogatókat.

Az első tanösvényt Kőszegen Bechtold István hozta létre németországi minta alapján. Egy külföldi utazása során látott ilyet, s arra gondolt, itthon is meg lehetne valósítani. A tervekből valóság lett, s létrejött az első tanösvény. A vandálok azonban néhány eligazodást segítő táblát az évek során tönkretettek. Akkor a zártkertek tulajdonosait kérték meg, hogy a táblákat a területükre rakhassák le. Eleinte aggódtak, hogy mit szólnak majd a kerttulajdonosok a kéréshez, ám minden zokszó nélkül belementek. Sőt, a végén azok is kértek táblát, akiknek nem jutott a kertjébe.

– Személyesen is ismertem Bechtold Istvánt, munkásságát, s az Őrségben kialakított tanösvények története hozzá vezethető vissza – emelte ki az igazgató. – Azt tapasztaltuk, hogy sokan eljönnek ide látogatóba, ám kevés az idejük. Nekik is szerettünk volna kedveskedni, ezért alakítottuk ki a tanösvényeket. Így ezeket végigjárva fontos információkat kaphatnak a tájról, a növényfajokról amellett, hogy egy jót kirándulnak is.

Az egyik ilyen büszkeségük, a Rezgőnyár tanösvény nemrég, Az év ökoturisztikai létesítménye 2013 pályázaton tanösvény kategóriában harmadik helyezést ért el. A tanösvény Őriszentpéteren, a Harmatfű Természetismereti Oktatóközpont épülete melletti erdősávban létesült. Bemutatja az erdei szukcessziót, az Őrségi Nemzeti Parkra jellemző növény és állatvilágot, valamint a tókák élővilágát.

– Nagy büszkeségünk ez a tanösvény, mivel az erdő fejlődését mutatja be – tette hozzá az igazgató. – Azt, hogy egy erdőtlen terület hogyan is kezd el fejlődni, s hogy milyen módon jutunk el a fejlődés végállomásához. Arra törekedtünk, hogy az információk ne legyenek túl tudományosak, hiszen nem szakemberek számára hoztuk létre a tanösvényt, hanem azt szeretnénk elérni, hogy az átlagemberek számára legyen érthető és élvezhető. A tanösvényt 2002-ben alakítottuk ki, azonban az évek alatt elhasználódott, döntően a csapadék és a napfény miatt. Elöregedett, ezért felújításra szorult. Sikerült pályázaton pénzt nyernünk hozzá, megújult formájában a régi információk mellett újakkal is várja az érdeklődőket.

A megújult tanösvényt interaktívvá vált, így azok, akik végigmennek rajta, játékos módon ismerhetik meg a különböző fafajokat, az itt élő állatokat.

– Nemcsak ez a tanösvény a büszkeségünk – fűzte hozzá dr. Markovics Tibor. – Felmértük azt is, hogy egykor milyen őshonos gyümölcsfajták voltak a környéken, ez alapján alakítottuk ki a Csörgőalma gyümölcsöskertet. Itt azokat a régi, helyi, őrségi, vendvidéki, hetési gyümölcsfajtákat mutatjuk be, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az időjárás szeszélyeinek, s ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek. Hihetetlen az ízviláguk, s csodálatra méltó, hogy minden egyes fajtának megvolt a maga funkciója. A célunk, hogy megőrizzük ezeket a fajokat. Fát nem adunk el, azonban ha valaki oltóvesszőt kér, akkor szívesen adunk.

A szalafői Pityerszeren is létrehoztak egy tanösvényt, mely az egykori kaszálókat mutatja be, nemcsak a fákat, hanem az élővilágot is, kitérve a ritka fajokra. Azt is szemléltetik, hogy ezek a fajok hogyan kötődnek a gyümölcsösökhöz. Igazi élmény végigjárni az útvonalat, csakúgy, mint a többit. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány ösvény, túraútvonal várja az ide érkezőket. Aki pedig nemcsak a természeti kincsekre kíváncsi, annak nagy élmény lehet az épített értékek között barangolni útjelzők mentén.