Markáns véleménnyel

2018.01.03. 16:11

Orbán Viktor: Közép-Európa joggal szólhat bele az Unió ügyeibe

A kormányfő szerint mi vagyunk az Európai Unió gazdasági motorja.

Budapest, 2018. január 3. Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfõ kezet fog a tárgyalásukat követõen tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2018. január 3-án. A december 11-én hivatalba lépett új lengyel miniszterelnök elsõ hivatalos külföldi kétoldalú látogatására érkezett Magyarországra. MTI Fotó: Illyés Tibor

Forrás: MTI Fotó

Fotós: Illyés Tibor

A közép-európai gazdasági modellek működnek, a térség országai stabilizáló szerepet játszanak az Európai Unióban, ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel közös szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

„Mi vagyunk az Európai Unió gazdasági motorja” – szögezte le -, a leggyorsabban fejlődő térség, amely nélkül uniós bővülésről nem is beszélhetnénk, ezért, mint fogalmazott, Magyarország markánsan ki szeretné fejteni véleményét.

„Munkaalapú, teljesítményelvű gazdaságot szeretnénk, és nem akarunk újra birodalomban élni. Az uniónak nemzetek szövetségének kell lennie – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott – jelentette ki a miniszterelnök.

A határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van arra – szögezte le. Az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg azt Európa néhány vezetője továbbra is erőlteti – tette hozzá.

Megköszönte Lengyelország segítségét a magyar határ védelmében, amellyel szerinte azt tették világossá, hogy a déli határunk védelme nem magyar belügy, hanem közös európai kérdés.

Orbán Viktor rámutatott: a két ország kapcsolatának homlokterébe a nagy projektekkel kapcsolatos együttműködések kerülnek a jövőben. Ezek közül kiemelte az észak-déli irányú energetikai és közlekedési infrastruktúra fontosságát.

A kormányfő, aki kiválónak nevezte a tanácskozást lengyel partnerével, fontosnak nevezte a 2018-as évet Európa számára, a nagy viták évének, amely a közösség ötéves ciklusának utolsó teljes éve.

Ezért sokan tekintenek 2018-ra úgy, mint az utolsó lehetőségre, amikor bevándorlóországokká tehető a térség – mutatott rá, előre jelezve: a kérdés a márciusi miniszterelnöki csúcstalálkozón is szóba kerül majd.

A bevándorlás szellemi dimenziójáról szólva kijelentette: lehetetlennek látja, hogy Magyarország belépjen az úgynevezett posztkeresztény vagy posztnemzeti korszakba.

A magyarok közösségét a nemzeti identitás és a keresztény kultúra tartotta meg, és ha erről le kell mondani, ”a magyarok úgy hullnak szét, mint az oldott kéve„, nem marad meg az, amit magyarságnak vagy Magyarországnak nevezünk.

A miniszterelnök a visegrádi együttműködés esetleges bővítését firtató kérdésre elmondta: az együttműködés legnagyobb erénye, hogy történelmileg, kulturálisan és gazdasági fejlettség terén is egységes, így a bővítése a hatékonyságát tenné kockára. Elmondta ugyanakkor: gondolkodnak azon, hogy a V4-ek szilárd belső kapcsolatát fenntartva intenzív kapcsolatot hozzanak létre például Ausztriával.

Utalt rá: még januárban találkozni kíván az új osztrák kormány tagjaival, a gazdasági és szellemi élet meghatározó szereplőivel, mert, mint fogalmazott,

Ausztria példa arra, hogy Európában működik a demokrácia, és nem képzelhető el, hogy egy ország vezetői hosszú időn keresztül fontos kérdésekben, például a migrációval kapcsolatban ne kövessék azt, amit a nép akar.

A lengyel és a magyar gazdaság együttműködésének lehetőségeit firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, ”egyikünk se akar német pénzen élni„, a két ország azonban szívesen fogad beruházásokat. Szerinte az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ”az orosz és a német világ közötti térség„, Közép-Európa, ha megkapja a lehetőséget arra, hogy kereskedjen, beruházzon, dolgozzon, fejlesszen, akkor gazdaságilag saját lábára tud állni.

Hangsúlyozta, ennek a térségnek meghatározó ereje Lengyelország, és aki hisz Közép-Európában, érdekelt abban, hogy a lengyel gazdaság nagy és erős legyen.

Orbán Viktor szerint a térség országai nem tudnak függetlenek maradni megfelelő, nemzeti tulajdonban álló gazdaság nélkül. Kitért arra, hogy Németország ma a visegrádi országokkal sokkal nagyobb volumenben folytat kereskedelmet, mint a franciákkal. Hozzátette: a német-visegrádi együttműködés legalább olyan fontos gazdaságilag Európának, mint a francia-német együttműködés.

”Ez az új időszámítás. Ez az új realitás„ – magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezért szólhatnak bele a közép-európaiak kellő súllyal az EU jövőjéről szóló vitákba.

Elmondta, politikai önbizalmat kell, hogy adjon a térségnek, hogy az EU-n belül itt van legnagyobb növekedés.

A kormányfőt kérdezték arról is, hogyan értékeli, hogy Lengyelország januártól nem állandó tagja lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Orbán Viktor úgy értékelt,

Lengyelország egy sajátos történelmi tapasztalatot, ”a saját szabadságáért vérrel fizető, azért megharcoló országok történelmi tapasztalatát„ képviseli.

Magyarországnak nagyon fontos Lengyelország nem állandó tagsága, egy közép-európai tudatot és érdeket is képvisel ott – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a tagság okán a visegrádi együttműködésen belül az egész világra kiterjedő biztonsági kérdésekkel is foglalkoznak majd.

Mateusz Morawiecki, a sajtótájékoztatón szintén azt hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához.

Hiszünk az EU-ban, az európai uniós értékekben, közösen szeretnénk az EU-t építeni – emelte ki.

A decemberben hivatalába lépett lengyel miniszterelnök a következő uniós költségvetéssel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy a visegrádi országok hasonló álláspontot alakítsanak ki és azt közösen képviseljék.

A lengyel kormányfő – akinek ez volt első hivatalos külföldi kétoldalú látogatása – elmondta, teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban. A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együttélni – tette hozzá Mateusz Morawiecki.

Elmondta, a kelet-európai országok sokat tesznek a válság miatt kialakult feszültség csökkentéséért. Példaként említette, hogy az ukrán válság miatt 1,5 millió menekültet fogadott be Lengyelország.

Határozottan elutasítjuk a kvótát – közölte. Úgy folytatta: az az Európai Bizottságnak az uniós alapszerződés miatt nincs joga arra, hogy ilyen megoldást adjon erre a kérdésre.

Mateusz Morawiecki hangsúlyozta, ott kell segíteni, ahol a baj van. Ezt már meg is tették különböző pénzügyi alapokon keresztül – jegyezte meg.

Szerinte egyre több bizonyíték van arra, hogy ez a segítség hatékony. Hozzátette: Olaszországban 2017 második félévében hetven százalékkal esett vissza a migránsok száma az első félévhez képest.

A politikus közölte, szeretnék meggyőzni a többi uniós tagállamot álláspontjuk helyességéről. Úgy értékelte, a legutóbbi megbeszélései azt mutatják, hogy egyre több ország gondolkodik így, az osztrák példa nagyon látványos.

Kiállunk a lengyelek mellett az uniós eljárásban is

Orbán Viktor a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP) szerdán adott nyilatkozatában az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárásra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: Lengyelországot igazságtalanság érte. Úgy vélekedett, hogy a magyar kiállás nemcsak a lengyel-magyar barátság kérdése, hanem közép-európai érdek is.

Ha ma megtesznek valamit Lengyelországgal, azt holnap megtehetik egy másik országgal is

- magyarázta.

A Brüsszel és Varsó közötti vita mögött az áll, hogy a térségünk az utóbbi években „jelentős szereplővé vált az európai színtéren” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint az uniós-lengyel vita mögött az húzódik meg, hogy a magukat fejlettebbnek tartó nyugati tagállamok hogyan viszonyulnak ahhoz az új helyzethez, hogy az unió centruma keleti irányba tolódott: korábban a német-francia együttműködésen múlt az európai politika, most már van egy német-V4 együttműködés. A Lengyelországgal szembeni fellépés mögött az is ott húzódik, hogy ezzel az új helyzettel még nem barátkoztak meg – jelentette ki a magyar kormányfő.

Az EU-n belüli vitákkal kapcsolatban megjegyezte: mindig tárgyalni kell, akkor is, ha kevés az esély – hangsúlyozta. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az EU 28 tagállama nem egyformán látja a világot. Míg – főleg nyugaton – egyes tagállamok egy posztkeresztény vagy posztnemzeti korszakba szeretnének belépni, addig mi ragaszkodunk gyökereinkhez. Ezért gondolkodunk másképp a bevándorlásról is – mondta.

Az a kérdés, hogy lehetünk-e egy közösségen belül, ha ilyen különbözően látjuk a világot. Szerintem lehetünk – jelentette ki a miniszterelnök.

Erős Európát akarunk, de ehhez tiszteletben kell tartani egymás véleményét. Mi sem akarjuk meggyőzni a nyugatiakat, de nekik is hagyniuk kell, hogy megmaradjunk kereszténynek, lengyelnek, magyarnak

- hangsúlyozta Orbán Viktor.

Semmiképpen sem lehet összekötni az uniós költségvetést semmilyen jogállami eljárással – mondta a következő uniós költségvetési keretre vonatkozó kérdésre.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kezet fog a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2018. január 3-án. A december 11-én hivatalba lépett új lengyel miniszterelnök első hivatalos külföldi kétoldalú látogatására érkezett Magyarországra. 

MTI Fotó / Illyés Tibor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában