Ország-világ

2021.02.03. 08:10

Bürokraták kezében a székelyek sorsa

„A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét” – mondta Johan ­Häggman, a kisebbségi jogok szakértője, Leonard­ ­­Orban többnyelvűségért felelős uniós exbiztos egykori munkatársa az EU-ban immár sorozatos kisebbségvédelmi kezdeményezésekkel kapcsolatosan.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója jelenlegi irányelvi tanácsadója a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokratamentalitás szép lassan elidegenítheti a polgárokat az uniótól.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a napokban a nyolcadik EU-államban is összegyűjthette a szükséges támogatói nyilatkozatokat, így a kisebbségvédelmi kezdeményezés szervezői jó úton haladnak afelé, hogy az unió hetedik sikeres európai polgári kezdeményezése legyen az övék. A székelyek által indított akció célja az, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől.

Miután a tematikájában hasonló Minority SafePacket az Európai Bizottság január közepén elutasította, adódik a kérdés, hogy az unió mit tud tenni egyáltalán a nyelvi-kulturális sokszínűség megőrzéséért. Brüsszelnek pontosan milyen feladatai vannak a kisebbségvédelem terén? Erről Johan Häggmant, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) irányelvi tanácsadóját kérdeztük, aki maga is jól ismeri az Európai Bizottság működését, korábban ugyanis Leonard­ ­­Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos kabinetjében dolgozott. „Az Írd­alá.hu és a Minority SafePack kezdeményezések számomra azt is bizonyítják, hogy

a székelyek elképesztően kemény nemzetközi küzdelmet folytatnak a jogvédelem terén.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy Vincze Loránt személyében magyar az őshonos kisebbségeket tömörítő legnagyobb euró­pai szervezet elnöke, de jelenleg az ifjúsági szervezet élén is székely fiatal áll. A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét” – magyarázza Hägg­man az SZNT és a FUEN menetelésére reagálva.

A kép árnyalódik, amikor a kisebbségi jogok szakértőjét az uniós érdekérvényesítés lehetőségeiről kérdezzük. „Manapság már a bürokraták hatalma a meghatározó az uniós döntéshozatalban. Erre a Minority SafePack elutasítása is rávilágított, hiszen a döntés nyilvánvalóan olyan emberek kezében volt, akiknek halvány fogalmuk sincs az ügy gyakorlati jelentőségéről, a mindennapok kihívásairól” – mondja, azt hangoztatva: amikor látta a kisebbségvédelmi kezdeményezést elgáncsoló bizottsági közleményt, rögtön eszébe jutottak az uniós bizottságban eltöltött munkaévek. A testület jogi szolgálatának, mintsem a vezető politikusok munkáját látta a szövegben.

„Ez a fajta bürokratamentalitás szép lassan elidegeníti a polgárokat az EU-tól”

– teszi hozzá. Johan ­Häggman szerint a kisebbségvédelem ügyét nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ezt mutatja az SZNT aláírásgyűjtése, illetve a Minority SafePack ­miatti zúgolódás, ám a politikai megfontolások folyamatos háttérbe szorulása „aggasztó”.

A Magyar Nemzet hasábjain is sokat cikkeztek arról, hogy egyes ügyekben igenis megvannak az emlegetett politikai megfontolások. Az Európai Bizottság például a rasszista tendenciák megfordítására, az LMBT-közösség jogaival kapcsolatban is nyilvánosságra hozott egy-egy cselekvési tervet tavaly, de hasonlóképp nagy visszhangot kapott itthon a migránsok befogadásáról és integrációjáról szóló brüsszeli dokumentum. Felvetésünkre a szakember nem véleményezi e terveket, viszont a kisebbségvédelemmel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: elméleti síkon, pusztán a szerződések alapján igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal érvel, hogy tagállami hatáskörről van szó. „Viszont ennyi erővel mindössze pár területen léteznek kizárólagos uniós hatáskörök, ilyen például az egységes belső piac szabályozása vagy a versenypolitika – vélekedik Häggman, aki szerint a demokratikus deficit szempontjából is veszélyes az említett bürokratamentalitás. – Az európai uniós polgárok okkal mondhatják, hogy fenébe az EU-val, ha nem hallgat ránk! A Minority SafePack egy újabb sikeres európai polgári kezdeményezés volt, amit ráadásul a közvetlenül az európaiak által megválasztott Európai Parlament is teljes mellszélességgel támogatott.

Brüsszelben miért nem tanulunk a hibákból?”

– teszi fel a kérdést az egykori bizottsági alkalmazott a brexittel példálózva.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában