Szponzorált tartalom

2020.09.25. 08:38

A KRAFT-program táguló horizontjai

Két teljes nap öt különböző panelben, ötven előadó és kerekasztalbeszélgetés-résztvevő, akik személyesen vagy online csatlakoztak és mélyültek el a Nyugat-Pannon-régió fejlesztéséről való diskurzusban – ez az FTI-iASK szervezésében a hét elején zajlott VI. KRAFT-konferencia gyorsmérlege.

Tóth Kata

A járvány dacára minden eddiginél gazdagabb programmal, lelkesítő és izgalmas előadások sorával rukkolt elő az ez évi rendezvény, amelyen nyilvánvalóvá lett: a Kőszegen megfogalmazott elképzelések Magyarország és Európa számára is iránymutató fejlesztések alapjaivá váltak.

Bővül a konferencia résztvevőinek köre, és az idén az eddigieknél is nagyobb hangsúllyal van jelen a programban a Nyugat-Pannon térség városainak együttműködése, jegyezte meg Básthy Béla, Kőszeg polgármestere. Dr. Navracsics Tibor, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program és az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa megnyitójában a Pannon-régió ténylegesen táguló horizontjára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a KRAFT-nak mint kőszegi kezdeményezésnek is nagyobb lesz a kisugárzása.

– A jövőből visszatekintve mai korunkról úgy emlékezhetnek majd az utánunk jövők, hogy Kőszegen a régió jövőjéről, új szemléletű gondolkodással teremtették meg a közös tervezés és cselekvés platformját – fogalmazott Ágh Péter országgyűlési képviselő. Nyitóbeszédében Miszlivetz Ferenc professzor, az intézet főigazgatója azt emelte ki: tágult a horizont az elmúlt időszakban a Szigetköz-Csallóköz régió kutatása révén, a körkörös gazdaság szemléletének konkrét területekre való kidolgozásával. Az utóbbi egyik iránya a gazdaság és a természeti környezet fenntarthatósága, fejlesztése, másrészt az épített környezet fejlesztésébe való befektetés, a vonzerő növelése, ami határozott lépés a minőségi, új turizmus felé. A cél, hogy kiegyenlítődés induljon el a kreatív város és a fenntartható vidék között. Kulcsfogalom a reziliencia: változtatnunk kell hozzáállásunkon, együttműködési szokásainkon, mégpedig radikálisan.

A konferencia új korszak előkészítése lehet, amely az egész Észak-Dunántúl, sőt az ország számára meghatározó
Fotó: Ohr Tibor

A Nyugat-Pannon régió része az északnyugat-magyarországi régiónak, amely 1990 óta most első alkalommal kapott lehetőséget, hogy a maga irányában és a maga által diktált tempóban fejlődhessen, hangsúlyozta előadásában Navracsics Tibor. Három célt nevezett meg a régió számára hosszú távon: elsőként, hogy a régiót érő centrifugális és centripetális erők közül az utóbbi legyen az erősebb. Olyan regionális gazdaság kiépítését szorgalmazta, amely érdekeltté teszi az itt élő szereplőket, hogy együttműködjenek és fenntartsák ezt a gazdasági modellt. A városok együttműködéséhez tisztázniuk kell, hogyan tudják kiegészíteni egymás tevékenyégét. A második cél a térségen belüli kohézió erősítése. A harmadik, hogy a térség hatékonyan tudjon csatlakozni az európai növekedési övezetekhez.

Dr. habil Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora először általános képet adott a kreatíviparról, majd arról, hogy mi segíti egy régió kreatív fejlesztését, miként képzeli Magyarország előmozdítását a következő időszakban. A kerekasztal-beszélgetésen Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese az általuk alkalmazott tudásnégyszög modellt elemezte: a társegyetemek és kutatóintézetek, az ipar és a kormányzat közötti interakciókra fókuszál, kibővítve azt társadalmi szereplőkkel. Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke a regionális tudat létéből vagy hiányából kiindulva a megyetudat különbözőségét is kiemelte a régióban. Beszélt a visszatanulás – a régi, elfeledett gyakorlatok, hagyományok újratanulásának – fontosságáról.

Hétfőn délután a Veszprém–Balaton régió kreatív fejlesztése, majd a Pannon Városok Szövetsége együttműködésének új gyakorlata került fókuszba.

Kedden délelőtt a klímaváltozás regionális kihívásai – Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, akadémikus és éghajlatkutató is részt vett a kerekasztal-beszélgetésen –, délután pedig jó példák, kreatív megoldások Pannóniából a fenntartható vidék, a turizmus, az identitás és az értékek témakörében. Mesterházy Balázs, a Kőszegi Evangélikus Középiskola igazgatója az intézmény megújulásáról beszélt. Termék vagy márka a kőszegi bor? – vetette fel Kampits László családi pincészetük képviselőjeként. Azon dolgoznak, hogy a kettő összeérjen, mondta.

Számos projektben érintkezik Kőszeghegyalja térségével a megyei önkormányzati hivatal, de Vas megye egész területével foglalkoznak, beható képük van a vidék fejlesztéséről, mondta dr. Balázsy Péter megyei jegyző. Kevés, ha épületek, utak újulnak meg, a vidéken élő emberek viszonyrendszerének meghatározására van szükség, mondta. Kvasznicza Ferenc az őriszentpéteri Pajta Bisztró tulajdonosa hangsúlyozta: siker- és nem vagyonvezéreltek. A felépített brandet a szállásfejlesztésnél, a sajátmárkás termékeknél és tervezett könyvüknél szeretnék felhasználni.

Harangozó Bertalan kormánymegbízott a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete misszióját úgy definiálta: megvan az a képessége, hogy a magyar felsőoktatást kimozdítsa saját bástyáiból és intenzív együttműködést valósítson meg. Minden szinten szükség van erre az együttműködésre, és, hogy a résztvevők megtalálják a maguk szerepét, közjó csak így születhet, húzta alá. Virág János polgármester Lukácsháza példáján azt szemléltette: élni kell tudni a lehetőségekkel. Magát térségben gondolkodó polgármesternek nevezte, aki arra fókuszál, hogy közösen teremtsenek minél jobb szolgáltatási szintet a térség települései, és találja meg mindegyik a saját identitását.

Ezek is érdekelhetik