Minden nyugdíjbiztosítás ugyanolyan jó?

A magyar nyugdíjrendszer történetének első fejezete

A jelenlegi nyugdíjrendszer Magyarországon a második világháború utáni évekig nyúlik vissza. Már az 1980-as években is téma volt a nyugdíjrendszer egy nagyobb reformja, sokak szerint „ketyeg a nyugdíjbomba”, de eltérnek a vélemények, hogy mikor és milyen mértékű csökkenés várható majd a várható nyugdíjakban.

Az idősek ellátása évezredekig nem volt állami feladat, ez Európában kezdett elterjedni csak a 20. század közepe előtt valamivel. Az első kötelező és átfogó nyugdíjtörvény 1929-ben jelent meg, ez azonban nem a jólétet akarta biztosítani, csak az időskori éhínséget megszüntetni vagy legalább enyhíteni. Az alapvető meghatározás azt mondta, hogy 40 év adóinak és járulékainak fizetése után a nyugdíj az átlagkereset fele kellene, hogy legyen. Ez rendkívül alacsony összeg volt, amelyből egyértelműen nem lehetett fedezni az alapvető szükségleteket sem, de a semminél természetesen ez is jóval több volt. A nyugdíjkorhatárt ekkor 65 éves korban érték el az emberek, azonban a születéskor várható élettartam mindössze 47 és 50 év volt, férfiaknál és nőknél. A biztosítottak körében bővülések történtek a második világháború végéig, majd a nyugdíjvagyon (mint sok minden más) egész egyszerűen a háborús erőfeszítésekre fordítódott. A maradék befektetések legnagyobb része megsemmisült: az államkötvények és készpénz teljesen elértéktelenedett, az ingatlanvagyon egy jelentős része pedig megsemmisült vagy komoly károkat szenvedett. Gyakorlatilag (dicstelen) véget ért az első univerzális nyugdíjpróbálkozás az országban.

A magyar nyugdíjrendszer a második világháború után

A második világháború után létrejött az a nyugdíjrendszer, amelyet ma is ismerünk, legalábbis alapjaiban. Ezt felosztó-kirovó rendszernek hívjuk, amelyben a nyugdíjbefizetések egy központi számlára érkeznek, majd mindig a jelenben kell kitermelni a nyugdíjakat. Tehát valós időben dolgoznak a járulékokat befizetők a nyugdíjasok megélhetéséért. A nyugdíjak emeléséhez tehát vagy több aktív dolgozóra van szükség vagy magasabb járulékokra.

Természetesen nem ugyanazok a szabályok, mint 70 évvel ezelőtt, több változtatás is történt azóta. Az 1980-as években, amikor a keleti világ (így a szocialista tömb és Magyarország) gazdasága egyre kevésbé tűnt fenntarthatónak, egy olyan reform került terítékre, amely átalakította volna a rendszert egy három pilléres rendszerre:

- alapnyugdíjra (alap ellátásra elegendő állami nyugdíj),

- munkanyugdíjra (más néven magánnyugdíjra, ez a szolgálati időtől függött volna), és

- önkéntes nyugdíjra (pénzintézeteknél saját megtakarítások).

Egy időre ez a rendszer megvalósult, azonban 2012-ben, a magánnyugdíjpénztárak államosításával két pilléressé vált.

A magyar nyugdíjrendszer 2021-ben

2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint az átlagos nyugdíjba vonulási idő 60,8 éves korban történt: nők esetén 59,9 évesen, míg férfiak esetén 62,8 éves korban. Ez nagyban köszönhető a törvényi változásoknak az előtte lévő években és persze nem szabad elhanyagolni a magasabb születéskor várható élettartamot sem. Ugyanez az érték 1997-ben közel 5 évvel alacsonyabb volt: a nők ekkor átlagosan 54,3, míg a férfiak 58,7 éves korukban vonultak nyugdíjba. Ehhez érdemes hozzátenni a jelenlegi várható élettartamot: ez jelenleg Magyarországon 76,06 év.

2017-ben a nyugdíjasok aránya a teljes népességben 26,6%-os volt, ez kb. 2,6 millió embert jelent. A 2,6 millió nyugdíjast 4,4 millió foglalkoztatott tart el. 2018-ban az állami bevételek igen magas részét, közel 18%-át veszik el a nyugdíjak.

Ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjakat fenn tudjuk tartani, minél több aktív dolgozóra van szükség, akik minél több járulékot fizetnek be. Ebben tehát a KATA-s vállalkozók havi 50.000 vagy ritkább esetben 75.000 Ft-os adói vagy a közmunkások igen keveset segítenek.

A magyar nyugdíjak jövője

A magyar lakosság nagyon gyorsan fogy. 1980 óta több mint 900.000 ember „tűnt el” az országból. Ennek több oka is van, ezek közül a legfontosabbak az alacsony termelékenységi ráta (gyermekvállalás), a kivándorlás és a bevándorlás hiánya. Míg 1975-ben a termelékenységi ráta 2,35 volt, ez 2011-ben mindössze 1,23 volt. 2019-ben ez valamivel magasabb, 1,49-es volt. A 2020‑as év azonban valószínűleg visszavetette a gyermekvállalási kedvet és még mindig nagyon távol vagyunk a 2,1-es számtól, amely a jelenlegi népességet „szinten tudja tartani”.

Jelenleg Magyarország a világ 14. leggyorsabban fogyó országa. Külön aggodalomra adhat okot, hogy a régiónk több országa is szerepel „top 20” ország között. Többek között Bulgária az első helyen, majd Litvánia, Lettország, Ukrajna, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Moldova, majd Albánia a 10. helyen, Románia, Görögország, Észtország, mögöttünk pedig Lengyelország, és Európából még itt találjuk a listán Portugáliát, Észak-Macedóniát és Olaszországot is.

Tehát nem magyar, inkább régiós sajátságról van szó.

Ezek mellett általánosságban véve pozitív hírek a várható élettartam növekedése, azonban ez ismét afelé mutat, hogy alacsonyabb nyugdíjakkal kell majd számolnunk. Egyes előrejelzések szerint most 100 aktív korú tart el 26,5 időskorút, azonban ez az arány 2060-ra megduplázódhat.

Míg a nyugdíjak csökkentése, a prémiumok és utalványok elvonása nagyon nagy népszerűtlenséget okoz, a nyugdíjkorhatár változtatása nem ilyen közvetlen módszer, amely talán nem jár túl sok szavazat elvesztésével. Erre mindenképp lehet számítani.

Összességében túlzás azt mondani, hogy a nyugdíj intézménye meg fog szűnni, azonban könnyen beláthatjuk, hogy a jelenlegi szint sem lesz fenntartható valószínűleg.

Egy jó megoldás: a nyugdíjbiztosítás

Fontos, hogy belássuk, hogy nem leszünk egész életünkben 25, 34 vagy 41 évesek. Ha jól akarunk élni idős korunkban is, akkor magunkról is kell gondoskodnunk. Ennek 2014 óta három államilag támogatott formája is van. Ezek a nyugdíjbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj előtakarékossági számla.

És miért támogatna az állam tőle teljesen független, piaci termékeket? Azért, mert az előző bekezdések nem titkokat, hanem tényeket és egyértelmű következtetéseket tartalmaznak, amelyeket az állami döntéshozók természetesen részletesen ismernek. Így ők is belátták, hogy a magyar nyugdíjasoknak segítségre van szükségük, hogy tisztességes öregkort tudhassanak magukénak. Ezért jött létre az SZJA-törvénnyel a 20%-os adókedvezmény a már említett három termékre, hogy ezek segítségével az állami nyugdíj mellett többen válasszák az öngondoskodás ezen formáját.

A nyugdíjbiztosítások külföldön több száz éve, Magyarországon több mint 20 éve léteznek és igen népszerűek: az utóbbi 7 évben több mint 350.000 ember döntött nyugdíjbiztosítások megkötése mellett. Ez a konstrukció egy 65 éves korig (jelenlegi nyugdíjkorhatár) tartó életbiztosítás, amelyet megtakarítási céllal érdemes indítani. Alapvetően azoknak ajánlott, akik havonta legalább 10.000 Ft-ot félre tudnak tenni és legalább 10 évük van még a nyugdíjkorhatárig. A konstrukció egyik legnépszerűbb része az adó-visszatérítés: ezzel évi akár 130.000 Ft-ot is visszakaphatunk a befizetett személyi jövedelemadónkból, amely egyébként a központi költségvetésben landolna.