Gondolkodjunk globálisan, és cselekedjünk helyben!

Kreativitás, innováció és fenntarthatóság, az elméletek gyakorlati hasznosítása, az együtt gondolkodás a Pannon-régiót lefedő hálózatban – a 4. KRAFT-konferenciának is ezek voltak a mozgatói, alapul véve a tapasztalatot, hogy a növekedés és versenyképesség sikerének záloga egy adott térség városai, intézményei, meghatározó gazdasági, társadalmi és közéleti szereplői közötti hatékony együttműködés. Nyolc országból érkeztek előadók a kétnapos gazdag programra, akiket először Miszlivetz Ferenc professzor, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója, majd Huber László, Kőszeg polgármestere üdvözölt a Jurisics-vár Lovagtermében.

- Kulturális örökségben, műemlékben rendkívül gazdag a településünk, és a KRAFT-program jóvoltából sok, évszázadokkal korábban épült ingatlan újulhat meg, emelte ki Huber László polgármester. Hozzátette: az EU-által nyújtott támogatások is nagy lehetőséget adnak – Magyarországon a TOP-program révén kerül az önkormányzatokhoz a forrás -, de a nagyberuházásokhoz az egyéb támogatásoknak is nagy jelentősége van: egy kormányhatározatban már négy éve döntöttek a nemzeti program megvalósításával kapcsolatos feladatok támogatásáról, amelynek révén például intermodális csomópont létesül majd a vasútállomás bővítésével, komplex fejlesztésével. Összesen mintegy kétmilliárd forintos támogatást kap a város, a végeredmény jól látható lesz Kőszeg városképén. A polgármester megköszönte Miszlivetz professzornak, hogy megtalálta és létrehozta Kőszegen az együttműködés terepét.

Jelentést tesz a KRAFT-projekt állásáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, átbeszélik a következő időszak fontosabb fejlesztéseit – erre tett ígéretet Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a konferencián. Utalt arra is: szeretnének a KRAFT-programnak újabb lendületet adni, a kormány támogatja a várost. Jól halad az épületek felújítása, a tudomány szempontjából pedig az a legfontosabb, hogy a praktikum és az elmélet találkozik Kőszegen.

A nyolc várost tömörítő Pannon Városok Szövetségéről is beszélt: jelentős felhajtóerőnek nevezte a régió számára.

Páratlan értékű épület-együttes újulhat meg a KRAFT-programnak köszönhetően. Az épületekbe olyan funkciók kerülhetnek, amelyek korábban nem lehetett ott megtalálni, de a várost, a magyar tudományt és kultúrát, valamint a közép-európai tudományosságot is segítik – jelentette ki Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója. Hozzáfűzte még: a városszövetség (Pannon Városok Szövetsége) ritka Magyarországon, olyan potenciált hordoz magában, amely a felsőoktatásban, a kutatásban, a vidék- és városfejlesztésben is egyedülálló. Hálózatos együttműködésben gondolkodnak, fő partnerük a Pannon Egyetem, melynek korábbi rektora, Gaál Zoltán az FTI-iASK KRAFT-központjának vezetője.

Tevékenyen résztvevője az USA és a világ víztudományi szakmai-tudományos közéletének, a vízmérleg és a vízrendszerek lokális, regionális, kontinentális és globális modellezésében, valamint a nagy vízépítési beavatkozások hidrológiai ciklusra való hatásainak vizsgálatában elért eredményeivel vált világszerte ismert kutatóvá Charles Vörösmarty, a New Yorki Városi Egyetem professzora. Kőszeg és a KRAFT-kutatások elkötelezettje a konferencián is víztudatunk fejlesztéséért „kampányolt”: programbeszédét skype kapcsolat segítségével hallgatták a jelenlévők. Beszélt a fenntartható vízstratégia kérdéseiről és lehetőségeiről, felvázolva az ideális jövőképet. Fontosnak nevezte a zöld infrastruktúra (centralizált vízkezelő létesítmények, víztározók, csatornák) létrehozását: ezek által megőrizhető az egészséges ökoszisztéma, amely édesvízzel is ellát bennünket. A zöld infrastruktúrákba való beruházás gazdaságilag is kifizetődő: drágább költséges emberi technológiával pótolni az elvesztett ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mondta. Hangot adott annak is: az emberiség 40 százaléka nemzetközi vízgyűjtő területeken él, ezek több mint fele veszélyeztetettnek számít, rehabilitálni kell a rendszereket. A technológiai fejlesztéseknél tudomásul kellene venni: a víz az emberiség legfontosabb közös kincse.

Egy, az FTI-iASK-kal közös projekt nyomán annak lehetséges megoldásairól is szólt, hogy miként lehetne „fenntarthatóbb” Kőszeg térsége a szisztematikus és ökológiai gondolkodás alapelveit figyelembe véve, a körkörös gazdasági modellnek megfeleltetve. Az említett kérdésekről és a város körüli biorégió lehetséges revitalizációjáról, amelyben a történelmi örökség új ipari, üzleti és infrastrukturális elemekkel egybevonva új berendezkedésű Kőszeget eredményezne, kutatás zajlott. Az FTI-iASK, Kőszeg és a City University of New York közös projektjében egy, a régiót felölelő, példát adó gazdasági koncepció született.

Ausztria: a jövő városa címmel Bernhard Müller az urbanizáció jövőjéről beszélt Ausztriára, Magyarországra is nézve. Megfogalmazta: a jövő a városiasodás felé vezet, ezt tényekkel is alátámasztotta: az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re világszinten meghaladja majd a 60 százalékot a városiasodás mértéke. 2030-ra 41 megacityt (óriásváros, amelynek legalább tízmillió lakosa van, és ahol legalább kétezer ember él egy négyzetkilométeren) tartunk majd számon, és 5 milliárd ember él majd városokban. Gondolkodjunk globálisan és cselekedjünk helyben a települések fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében – a jövő a városoké, elő kell készíteni a terepet, meg kell teremteni ennek feltételeit – fogalmazott.

Ausztria mellett Spanyolországból, Portugáliából, Albániából, Olaszországból, Romániából és Szlovákiából is érkeztek vendégek a 4. KRAFT-konferenciára, amelynek programja négy szekcióban zajlott hétfőn és kedden. Kreativitás a kulturális örökség megőrzésében, Élhető helyek a jelen és a jövő városaiban – e témakörök szerepeltek a hétfői programban. Néhány az előadások közül: Berki Tímea, a Transylvania Trust Alapítvány képviseletében a bonchidai Bánffy-kastély felújításáról beszélt. Az európai örökségvédelemmel foglalkozó Europa Nostra küzd a veszélyeztetett európai örökség megmentéséért, különösen „A 7 Legveszélyeztetettebb” program keretében. Januárban a hét legveszélyeztetettebb örökség 2018-as listájára 12 esélyes helyszínt jelöltek ki. Ezek között volt a bulgáriai Buzludzha Emlékmű – Graham Bell, a Magyar Reneszánsz Alapítvány igazgatójának prezentációja szólt erről. A fenntarthatóság kora és Fenntarthatóság szárazföldön, vízen, levegőben témában következtek előadások kedd délelőtt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globális klímaváltozást: ideje átvenni az irányítást! – Daniel R. Brooks, a Torontói Egyetem vezető kutatójának beszédével kezdődött a 3. szekció. A 4. szekcióban szó volt a talajtőke szerepéről a regionális fejlesztésben. Két másik prezentációban Hillary Brown, az Amerikai Építészek Intézetének kutatója, a CCNY professzora, valamint Kerekes Sándor, az FTI-iASK vezető kutatója azt járta körül a kőszegi példán, hogyan lehet a körforgásos gazdaságot a fenntarthatóság szolgálatába állítani. Szóba kerültek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási kérdések, a biogáz és a biomassza felhasználási lehetőségei is. Az innovatív kezdeményezést az úgynevezett Gyöngyös sziget revitalizációján mutatta be Kerekes Sándor. A bevezető jellegű kutatás egyebek mellett azt vizsgálta, hogyan tudná magát eltartani Kőszeg gazdasági értelemben, a hulladékot újrahasznosítva, a víz, a nap, a szél energiáját együttesen használva, egy olyan „új várost létrehozva”, amely nincs kiszolgáltatva a nagy energiaszolgáltatóknak.

Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója a konferencia zárásaként összefoglalta a két nap eredményes munkáját. A tanácskozás nem véletlenül viselte az együttműködés és fenntarthatóság címet, mondta, hiszen a jövő arról szól, hogy a hat évvel ezelőtt elkezdett elképzeléseket, terveket, amelyeket Kőszegen sikerült megvalósítani, most kiterjesszék más régiókra. Hangsúlyozta a települések hálózatos működésének fontosságát. Szerinte a városok legfontosabb feladata, hogy az ott élő közösségek keressék meg a saját válaszaikat, fogalmazzák meg identitásukat és tegyenek saját boldogulásukért.

A FESTETICS-PALOTÁVAL KŐSZEG EGYIK LEGSZEBB ÉKKÖVE ÚJULT MEG

Még néhány hét, és befejeződik a Chernel utca 10. teljes felújítása. Elmélyülőszobák és közösségi terek, nemzetközi környezet várja majd a kutatókat, ösztöndíjasokat, vendégeket.

„Kőszegen hatalmas ereje van az épített örökségnek: azzal, hogy régi-új funkciót adunk a régi épületeknek, amely funkciók egymással összekapcsolhatók, ráadásul be tudjuk hozni a kultúra- és tudományközvetítést, új modellje jön létre az élhető kisvárosnak, és teljesen új koncepciója a turizmusnak” – fogalmazott nyár elején Miszlivetz Ferenc professzor, az FTI-iASK főigazgatója, aki a hétfői KRAFT-konferencia előtt a Chernel utca 10.-ben tartott épületbejáráson jó hírekről számolt be. Most már biztos: finisben van az egy éve tartó rekonstrukció, október végéig teljesen megújul az egykor gróf Festetics Imre, később a Chernel család tulajdonában álló, kívülről nagypolgári ház jellegű, várfalig húzódó barokk épület, amely belül nagy terekkel, számos szobával rendelkezik, folyosókkal összekötött, több szárnyú, egykor főúri igényeknek megfelelő ingatlan. Az udvari szárny földszintjén és emeletén is árkádsor található, az emeleten stukkódíszes boltozatok láthatók. A bejáráson Bach József építésvezető egyebek mellett elmondta: a több évtizede elhanyagolt Festetics-palotában barokk, falfestést találtak a feltárásnál. Az első emeleti, utcára néző nagypolgári szalont, Chernel István egykori könyvtárszobáját eredeti alaprajzi állapotnak megfelelően állították helyre. Az egykori női, férfi szalonban, könyvtárban, szivarszobában a lehetőségekhez mérten ugyancsak törekedtek a kornak megfelelő restaurálásra, ahol lehetett, visszaállították a helyiségek összenyitását (régen minden helyiség megközelíthető volt kívülről, és szinte az egész házon végig lehetett menni belül is). Arról is beszélt: több helyen agresszív könnyező házigombával volt fertőzött az épület, amit precíz, aprólékos munkával a szakemberek megszüntettek. Úgy összegzett: Kőszeg igazi ékszerdoboz, a Festetics-palota megújulásával pedig az egyik legszebb éke lesz. A Chernel utca 10. az intézet központjaként és interaktív társadalmi térként is szolgál majd. Az épületben lehetőség lesz a kutatómunkára, ott kap helyet a Hankiss-archívum és tudásközpont, emellett könyvtár, elmélyülőszoba is várja majd a kutatókat, a földszint a „Kérdések Háza” interaktív kiállítórésznek ad majd teret. Új funkciót kap az egykori istálló: az lesz az „elvarázslóterem” filmvetítésekkel, fényfestéssel. A felújítás hosszú távon szolgálja a város gyarapodását és az intézet tudományos, kulturális céljait.