Újra kell fogalmazni az európai identitást (X)

KŐSZEG A kulturális örökség európai éve programsorozat részeként a városban rendezett Örökség és identitás címmel nemzetközi konferenciát a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME) a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (FTI-iASK), valamint a helyi önkormányzattal karöltve.

– Az európai kulturális örökségre való odafigyelés olyan támpontot adhat, amelynek mentén megfogalmazhatjuk, mi az, ami Európa népeit összeköti – mondtaNavracsics Tibor, az EU oktatással, kultúrával, ifjúságpolitikával és sporttal foglalkozó biztosa, a Kulturális Örökség Európai Évének fővédnöke a hétfőn véget ért Örökség és Identitás konferencia megnyitóján. Hangsúlyozta: arra törekednek az év során, hogy ne Brüsszelből, központi rendezvények által, hanem helyi szervezetek, kezdeményezések révén lehessen majd összességében újrafogalmazni az európai identitást. Az európai kulturális örökséget az önazonosságot erősítő elemnek nevezte. Olyan hagyományok összességének, amelyekre alapozva a jövő európai gazdaságát is újra lehet tervezni.

– Kőszegen már több mint tíz éve van kulturális örökségmenedzsment képzés. Az FTI-iASK pedig olyan központtal rendelkezik, amelyik a nevében hordozza, hogy a kulturális örökséggel foglalkozik: KRAFT (Kreatív város – Fenntartható vidék) – emelte ki a találkozó kapcsán Miszlivetz Ferenc professzor, az FTI-iASK főigazgatója. A program egyik legfontosabb komponensének a Hankiss Elemér Kutatóközpont és Archívum megszervezését és azokat a kulturális örökség kutatásokat nevezte, amelyek részben Kőszeg, részben a régió, részben egész Európa történetére vonatkoznak. Reményét fejezte ki, hogy a mostani konferencia egy tradíció kezdetét jelenti, és Kőszeg a közép-európai párbeszéd központja lehet.

A háromnapos nemzetközi konferencián harminc országból csaknem kétszáz kulturális örökségvédelmi szakember vett részt. Nyolcvan előadás hangzott el, minden nap kiemelt előadókkal, mint Kenan Malik identitáspolitikával és migrációs etikával foglalkozó író, tudománytörténész; Laurajane Smith professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Örökség és Múzeum Tanulmányok Központjának igazgatója és Constanze Itzel, a brüsszeli House of European History alapítója. Mindhárom napon prezentációk, workshopok és Kőszeg környéki túrák vizsgálták, hogy a helyi közösséghez, identitáshoz hogyan kapcsolódnak az egyes területek.

Öt helyszínen párhuzamosan 16 prezentációt tartogatott a hétfői nap, ízelítőül néhány a témák közül:

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címért versenybe szállt Szombathely pályázatát Németh Adrienn, a polgármesteri kabinet munkatársa mutatta be. A Függönyt fel, Szombathely! című prezentációban arról beszélt: majdnem harminc évvel a Vasfüggöny lebontása után az látható, hogy az EU-n belül Ausztria keleti és Magyarország nyugati régiója között a legnagyobb a fejlettségbeli különbségekből fakadó szakadék. Azt is megfogalmazta: Szombathely egyik kitörési pontja a kultúra, a pályázatban arra is keresték a választ, hogy a kultúra, a sport, az egészségfejlesztés hogyan járulhat hozzá a gazdaság élénkítéséhez, a város, a régió hosszú távú fejlődéséhez. Az előadó végül megjegyezte: az elkészült anyag több, mint pályázat, hosszú távú stratégia, amelynek a megvalósításában elkötelezett a város.

A burgenlandi Bildein (Beled), a 350 lakosú, határok nélküli település úgy definiálja magát: a nyitottság és a tolerancia megtestesítője. Prezentáció hangzott el a Burgenlandi Történeti Múzeum és a Bildein Határvidék Élménypark létrejöttéről és arról, hogy a projekt miként befolyásolta a falu életét. Az élményösvény látványos állomásai a határvidék történelmére és az ott élők életére hívják fel a figyelmet, és általában véve a határélményeket is megjelenítik nyelvi, fizikai, kultúrák közti értelemben.

Zágrábtól nyugatra található a Žumberak-Samobor Hegység Természetpark, a régió a horvát kulturális örökség része, az elvándorlás problémájával küzd – kulturális mozaikjának darabjaival ismerkedhettek a résztvevők.

Mátay Mónika történész, az FTI-iASK kutatója és munkatársa, Trádler Henrietta az intézet Beszélő Házak nevű projektjét mutatta be nemzetközi közönség előtt. Három éve kezdődött a városkutatás, Hankiss Elemér szociológus áll az ötlet hátterében – Kőszeg néma, épített tanúit, az épületeket szólaltatják meg, előhívva a sorsokat, történeteket, amelyeket rejtenek. A makroszkopikus megközelítés mellett érdemes mikroperspektívából is feltárni a közös múltat, a közösen megélt és átélt eseményeket, ami hozzásegít a múlt megértéséhez, nem utolsósorban turisztikai értéket is képvisel – ezt vallják a projekt munkatársai. A város látványos, élménydús felfedezését néhány hónapon belül telefonos applikációk teszik majd lehetővé. Másrészt egy olyan társadalomtörténeti adatbázis jön létre, ami a helyi társadalomról eddig nem állt rendelkezésre – jegyezte meg Mátay Mónika. A Chernel utca 10. – a Hankiss-örökség leendő központja – lesz a projekt bemutatóhelye, a város történetét megismertető fényshowt terveznek oda. Ha minden a tervek szerint halad, már szeptemberben megnyit az épület, benne a projekt eredményeit ismertető interaktív kiállítórésszel.