Lakberendezési tippek: illeszkedjen a dolgozószoba a lakás stílusába

Akár kényelmi szempontok, akár szükségszerűség miatt döntünk úgy, hogy otthonunk egy részében dolgozni fogunk, mindenekelőtt mérjük fel, erre a célra mekkora hely áll rendelkezésünkre és várhatóan milyen időtartamú és intenzitású munkát végzünk majd nap mint nap. Abban az esetben ugyanis, ha csak néhány órás elfoglaltságunk van, elég egy dolgozósarkot kialakítani a lakás valamelyik részében.

Kiss János lakberendezési tanácsadó, a Developement Bt. ügyvezetője szerint erre a célra a lakások nagy részében a lakók a nappali egy kisebb területét választják, bár kapott már olyan feladatot, hogy konyhából vagy az előszobából leválasztott területen kellett megoldani a munkahely kialakítását. Nagyobb lakásban is számolni kell azzal, hogy a például könyvespolccal, egyéb módon megoldott térelválasztás szűkíti a nappalit, a tágasság érzetét.

A jó helykihasználás érdekében át kell gondolni, hogy a bútorokat készen vesszük vagy csináltatjuk. Ez is egy komoly dilemma, hiszen a kész irodabútorok meghatározott méretűek és biztosan megfelelnek az ergonómiai szempontoknak, esetleg olcsóbbak is, ugyan ugyanakkor nem feltétlenül alkalmazkodnak a speciális hely- és egyéb igényeinkhez. Ekkor inkább a méretre gyártott bútorok jöhetnek szóba.

Abban az esetben, ha főfoglalkozásunk az otthoni munkavégzés, vagyis nyolc vagy még több órát is töltünk naponta az adott foglalatossággal – ez a könyveléstől a számítástechnikai szolgáltatásig rendkívül sokféle tevékenység lehet –, mindenképpen érdemes külön dolgozószobában gondolkodni. A régi építésű, úgynevezett polgári házakban kialakított lakásokban általában eleve van ilyen célú helyiség, illetve manapság az úgynevezett cselédszobát szokták irodaként berendezni. A belmagasság gyakran megengedi azt is, hogy galériával megnöveljük az alapterületet. (Más kategória, amikor önálló praxis, például ügyvédi vagy ingatlanközvetítő iroda, esetleg orvosi rendelő számára alakítanak ki a lakásban helyiségeket.)

A berendezésnél alapvető szempont, hogy mire van szükségünk. Készítsünk egy listát azokról a gépekről, amelyekre szükségünk van és feltétlenül el akarunk helyezni – ajánlja a szakember. Számolni kell a számítógép mellett a nyomtató, a szkenner, a fénymásoló, vagy a multifunkcionális készülék helyigényével. A tevékenységtől függően eltérő lehet például az íróasztal méretigénye, hiszen az otthon tervező mérnöknek bizonyára nagyobb szabad felületre, rajzasztalra van szüksége, mint egy újságírónak.

A szekrények, tárolóhelyek mérete is kényes kérdés, nagyjából meg kell saccolnunk, hogy mekkora iratmennyiség tárolására kell berendezkednünk. Aki könyveléssel foglalkozik, nyilván több helyet igényel a dossziéknak, mint az alkalmazott grafikus, aki főként a számítógépét használja. Megint  más egy fordító vagy szerkesztő dolgozószobája, ahol nagy szerepet kapnak a könyvek, CD-k, kazetták. Nem kis feladat ezek áttekinthető, jól kezelhető elhelyezése.
– Szerencsére nagyon sok praktikus és a korszerű igényeknek megfelelő irodai kisbútor kapható, amelyekkel – és némi kreativitással – nagyon kényelmes és inspiráló környezetet lehet létrehozni – teszi hozzá a szakember.

Kiss János szerint van egy-két alapszabály, amit érdemes figyelembe venni. Ilyen például, hogy a számítógépet ne tegyük ablak elé, inkább sötétebb sarokba helyezzük el. A megvilágítás rendkívül fontos, mint az is, hogy milyen távolságra és milyen magasságban helyezzük el a klaviatúrát. Közérzetünket meghatározza a jól kiválasztott irodai szék, erre érdemes több pénzt áldozni, az egészségünk meghálálja a befektetést.

A lakberendező fontosnak tartja azt is, hogy a dolgozószoba a lakás stílusába illő legyen. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy modern darabot nem helyezhetünk el a klasszikus irodai bútorok közé vagy fordítva, egy-egy antik bútorral bátran megtörhetjük a jellegtelen íróasztal-szekrény- polc enteriőrt. A home office magán hordozza személyiségjegyeinket, lehet hangulatos kuckó, szigorú rendben tartott „hivatalos” helyiség vagy épp az ellenkezője, a lakás rendetlen sarka. – Ez utóbbira figyelni kell – tanácsolja Kiss János. – A dolgozószoba ne keltsen olyan érzetet, hogy az egész lakásban rendetlenség van.

Fő szempont volt a kényelem Külön figyeltünk arra, hogy a dolgozószoba színben, stílusban megegyezzen a lakás klasszikus berendezésével, hiszen ezen a helyiségen át jutunk át a nappaliba – emelte ki a tervező-kivitelező Kiss János. – Fő szempont volt a számítógépes munkahely kényelmes kialakítása és a több ezer könyv elhelyezése. A szűkösen rendelkezésre álló helyet U alakú beépített polcrendszerrel igyekeztünk a legjobban kihasználni. Az ívesen kialakított munkaasztalon karnyújtásnyira elérhető minden fontos eszköz. A munkafelület megvilágítását spotlámpák biztosítják.