Púder Nélkül

2015.02.18. 17:38

Az énekesnő Japánba készül - Farkas Erzsébet még takarításba sem fog smink nélkül

Szombathely – Bejárta a világot a Távol-Kelettől Amerikáig Farkas Erzsébet magánénekes, a Savaria Egyetemi Központ zenei tanszékének tanára, főiskolai docens, aki most Japánba készül.

Merklin Tímea

Az életében a magánének és a tanítás mindig párhuzamos volt. Egyéni sikerei, külföldi meghívásainak teljesítése mellett sokat adott arra, hogy tanítványaival rendszeres kapcsolata maradjon, hiszen a fiatalok eredményei mögött a mester munkája is ott van. Növendékei közül sokan kerültek a pályára, az ő tanítványa a Vas megyei születésű színésznő, Foki Veronika.

– Még mindig tanár-tanítvány kapcsolatban vannak?

– A 2012-es Macskák és a 2015 nyarán Szegeden színpadra álló Nyomorultak című musical castingja előtt is megkeresett, segítettem a felkészülésben. Külföldön általában énekesek adják elő a musicaleket, vagy olyan színészek, akik kiskoruktól erre a pályára készülnek, és jól tudnak énekelni-táncolni. Nálunk gyakran prózai színészek is kapnak zenés szerepet, akik inkább eljátszani, mint elénekelni akarják azt. Az tudja jól eljátszani, aki jól el tudja énekelni, Veronika ezt megtanulta.

Farkas Erzsébet magánénekes, tanár bejárta a világot széltében-hosszában. Azt mondja, ahogy telnek az évek, egyre több időt tölt a fürdőszobában, és egyre több krém fogy, de még megcsinálja a spárgát minden évben a születésnapján, igaz, már gyakorolni kell előtte. Coco Chanelt idézi: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!" Vagy: „Az a nő, aki semmilyen kozmetikumot nem használ, túl sokat gondol magáról!" Továbbá: „A nő keze a névkártyája, a nyaka a személyije, a melle az útlevele". Fotó: Merklin Tímea

– Hogyan tud olyan sokat utazni a tanítás mellett?

– Állandó hátterem a Berzsenyi Dániel Főiskola, újabban a Savaria Egyetemi Központ. A zenei tanszék „a családom" mindig megfelelő támogatást adott az előremenetelemhez. A keleti nyitást én több mint 15 éve kezdtem. Dél-Koreában tanítottam, aztán Amerikában Magyarországot képviseltem nemzetközi konferenciákon. Számomra mindez továbbképzés is volt. Itthon jó eredménnyel szerepeltek a hallgatóim az országos versenyeken – meséli. – Tizennegyedik éve járok Kínába énekelni, minden télen ott vagyok egy-egy turnén. Bécsi szervezésű zenekarral adunk komolyzenei koncerteket Kína nagyvárosaiban: Sanghajban, Pekingben, Kantonban. Márciusban Japánba készülök meghívásra, Puccini, Meyerbeer, Arditi művekkel.

– Az öltözködése alapvetően európai maradt, de a lakása erősen magán viseli utazásainak nyomát, a keleti stílust.

– Amit el lehetett hozni, azt elhoztam Koreából, Kínából. Ragaszkodom az emlékekhez, amelyeket valakitől kaptam, vagy amelyekre én alkudtam, amikor vettem. Vannak festményeim keletről, legyezők a falon, a polcon, babák, vázák, teás- és röviditalos készletek. A lakásom színei is visszaadják a keleti hangulatot, igaz, visszafogottabban, mint az eredeti színek.

– A ruhatárában van New Yorkból és Sanghaiból való is, mindig hoz valami különleges darabot, ami színében, mintájában felkelti a figyelmet. Keleti rajongói vajon értékelik-e „nyugatias" jellegű csinosságát?

– Az, hogy szőke vagyok, keleten nagyon számít. A vékonyság is. Ügyelni kell, hogy a színpadon kihangsúlyozzuk a nőiesség előnyös oldalát, amit ők tisztelnek, szeretnek. Fontos a smink is, nemcsak a színpadon. Smink nélkül nem megyek ki a lakásom ajtaján. A kihúzott szemhéj a minimum, enélkül nem is takarítok. Az igényességet a tanítványaimnak is szeretném átadni. Akiből azt szeretném, hogy énekes legyen, attól vizsgakoncert előtt nemcsak a műveket próbálom velük, megkérdezem, milyen ruha lesz rajta, hogy lesz kifestve. A minőségi felkészültség mellett a megjelenés is meghatározó ezen a pályán.

– Ezzel a karrierrel együtt jár-e a szingliség?

– A szingli élet nem egyenlő az egyedülléttel. Mr. Bigek nem csak New Yorkban léteznek. És egyébként is jobb tíz százalékkal részt venni egy jó üzletben, mint száz százalékkal egy rosszban. Nincs időm unatkozni, mert sok barátom van. Mindenkinek vannak jó és rossz napjai, a humor és az önirónia nagyon fontos az élethez. Ha van egy rosszabb periódus, akkor több festéket kell használni. Nem szabad a rossz hangulatokat bevinni a színpadra. Ahogy telnek az évek, egyre többet vagyok a fürdőszobában, és egyre több krém fogy... De még mindig minden évben megcsinálom a spárgát a születésnapomon – mosolyog jókedvűen –, igaz, hogy két éve már gyakorolnom kell hozzá, hogy sikerüljön.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!