A fiatalok táplálkozási szokásai (x)

Az életünk a születéssel, az első légvétellel, egészséges táplálkozásunk az első korty anyatejjel kezdődik. A gyermek fejlődésével, növekedésével korának megfelelő tápanyagok bevezetésére kerül sor, és ezzel egy időben kezdődik a táplálkozási szokások kialakulása is. A szülők azok, akik példát adnak a családi életről, életvezetésről. Megmutatják, hogyan kell étkezni, és mit kell enni. Sajnos az asztalra kerülő élelmiszerek vitamintartalma egyre alacsonyabb, táplálékaink tele vannak tartósítószerekkel, színezőanyagokkal. Még mindig kevesen ismerik fel a bio élelmiszerek értékét. Sok háztartásban az időhiány miatt félkész termékeket használnak, melyek bőségesen tartalmaznak adalékanyagokat, ízfokozókat, és nagy mennyiségű sót. A gazdasági válság, a családokban egyre szűkebbre szabott pénztárca sokunkat a silányabb termékek megvételére sarkalnak. Észre sem vesszük, mennyit ártunk vele szervezetünknek, mennyi méreganyagot, plusz terhet viszünk be étkezésünkkel.

Az vagy amit megeszel, szól a közismert mondás. De mit is jelent ez? A szervezetünk csak abból tud építkezni, amit táplálékainkkal beviszünk. Ha nem megfelelő összetevőket, alacsony vitamin és ásványi anyag tartalmú élelmiszereket fogyasztunk, a szervezetünk nem tud optimálisan működni, felépülni. Fáradtak, energiátlanok leszünk, csontjaink, izmaink, immunrendszerünk, idegrendszerünk felépüléséhez nem kerül elegendő alapanyag a testünkbe, gyermekeink testébe. A sejtjeik éheznek, pedig általános a túlzott kalória bevitel. A mozgásszegény életmód, a rendszertelen és nem megfelelő táplálkozás egyre korábban jelentkező betegségeket okoz. Népbetegségnek számít az elhízás, az allergia, megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb korban jelentkezik a II-es típ. cukorbetegség (is!). Étkezésünk minősége meghatározza egészségi állapotunkat, nem kis felelősség tehát az egészséges táplálkozás megtanítása és alkalmazása.

A gyermekeink szokásaiba 6 éves korig beleivódnak, (szocializálódnak) a családban természetes, mindennapos viselkedési minták, így az étkezési szokások is. Óvodába, iskolába kerülve az étkezések egy része kikerül a szülők kezéből. Az egészséges táplálkozás az intézmények fenntartóinak is felelőssége lesz. Dietetikusok állítják össze a gyermekintézmények étrendjét, figyelve az életkornak megfelelő tápanyag és vitaminszükségletre. Egy nagy nehézséggel kell nekik is, mint minden családnak megküzdeni, ez pedig a költségvetés. Nehéz kevés pénzből értékes élelmiszereket vásárolni, változatos, ízletes, korszerű étrendet összeállítani. Ugyanezek a problémák jelentkeznek az iskolai étkeztetésben is. Míg az általános iskolákban tanulók magas százaléka napközis, így tízórait, ebédet és uzsonnát is kap, addig a felső tagozatos diákok és a középiskolások között kis százalékot tesznek ki a menzán étkezők. Ezekben az évfolyamokban jellemző az egyre több magánóra, külön szakkör is, melyek közvetlenül a tanítási órák után következnek.

Egy átlagos szakközépiskolában készítettem kérdőíves felmérést a fiatalok táplálkozási szokásairól. Minden évfolyam egy-egy osztályát, összesen 110 tanulót kérdeztem meg. A diákok átlagosan 8-15 óra között tartózkodnak az iskolában, de néhányan csak 16 - 18 óra között érnek haza, részben a különórák, "egyéb programok", részben a vidékiek a közlekedés lassúsága miatt.

A megkérdezettek 47%-a reggelizik és optimálisan napi 5-ször étkezik, 31%-uk naponta 3-szor, és mindössze 4%-ban fordul elő, hogy naponta csak kétszer étkeznek. Sajnálatos, hogy a megkérdezettek negyede nem reggelizik sem otthon, sem az iskolában. Előfordul az is, hogy van, aki csak délben eszik először. Szerencsésnek mondható, hogy 61%-ban otthon ebédelnek főtt ételt, ami arra enged következtetni, hogy ezekben a családokban odafigyelnek a meleg étkezések fontosságára. Az iskola menzáján a  megkérdezett tanulók csupán 9%-a étkezik, arra hivatkozva, hogy „rossz tapasztalatuk van a menzakajával kapcsolatban”, hogy "nincs idő ebédelni", vagy, hogy "válogatós vagyok, inkább eszem amikor haza érek".

Örömmel tapasztaltam, hogy a megkérdezettek nagy része, legalább a hétvégén terített asztal mellett étkezik, 39%-ban a hétköznapokban is törekszik erre. Sajnálatos azonban, hogy az étkezések nagy része számítógépezés, vagy tévénézés közben történik (49% a válaszadók közül), kapkodva, melléktevékenységként zajlik. Több felmérés is jelzi, hogy egyre jellemzőbb erre a korosztályra, hogy szabadidejüket a számítógép foglalja le. A rossz étkezési szokás mellett a mozgásszervi megbetegedések számának megemelkedésén is jól nyomon követhető a probléma súlyossága. Iskolánkban 10-12. évfolyam szűrővizsgálatainak eredményei szerint például a scoliosis, gerincferdülésben szenvedő gyerekek száma eléri a 35%-ot.

Örömmel tapasztaltam, hogy nap közben sokan fogyasztanak gyümölcsöt, mogyorót (magvakat) és elvétve aszalt gyümölcsöket is. A válaszadók 53%-a minden nap eszik valamilyen gyümölcsöt, 17 % hetente legalább 1-szer, és mindössze 2-en válaszolták azt, hogy nem szeretik, így egyáltalán nem fogyasztanak. Nagyon kevesen, mindössze 10,5% eszik nyersen, salátaként zöldségeket, de heti rendszerességgel esznek főzelékeket, és a szendvicsekbe mindig kerül valamilyen zöldségféle. Az iskola büféjében tájékozódtam az itt kapható szendvicsekről. Magvas zsömlében, vagy kifliben zöldségekkel gazdagon telerakott sonkás szendvicseket árulnak, melyek megfelelnek az egészséges táplálkozás alapelveinek. Sajnos a diákok nagy része a fehérkenyeret és péksüteményt részesítené előnyben, és csak 11% választana magvas zsömlét, vagy kenyeret. A fiatalok megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztanak, bár magas százalékban a húsokat helyezik a tejtermékek elé.

A főétkezések mellett szinte mindenki eszik csokit, nagy százalékban napi rendszerességgel fogyasztanak chipset és isznak szénsavas üdítőket, kólát. A nassolás, a túlzott energia bevitel káros hatása mindenki számára nyilvánvaló. Az iskolánkban végzett vizsgálatok során a megvizsgált tanulók 15%-nál már jelentős túlsúlyt találtunk. Tény, hogy az elhízás és a következményes megbetegedések (vérzsírszint emelkedés, vércukorszint eltérések, hypertónia, érrendszeri problémák) egyre korábban jelentkeznek hazánkban is.

Elkeserítőnek találom a fiatalok körében egyre népszerűbb energia italokat térhódítását. Vannak olyan fiatalok, akik a nap végére 1-2 liter energia italt is elfogyasztanak. Fáradtságról, éjszakai álmatlanságról panaszkodnak, azt gondolják, az energia ital felfrissíti őket, "szárnyakat ad". Sajnos ennek következménye nem marad el, a koffein erős hatással van a fiatal szervezetre. Az iskolaorvosi rendelőkben egyre gyakrabban mérünk magas vérnyomást, (nem ritka a 160/80-as érték), szapora szívverést, gyakran panaszkodnak szédülésre, fejfájásra. Az osztályfőnöki órákon kívül jó lenne a szülők és a fogyasztók figyelmét is felhívni erre az egészségkárosító hatásra, hiszen a felnőttek körében nagy a magas vérnyomás betegségben szenvedők aránya.

Szomorúan tapasztaltam, hogy az egészséges táplálkozásról szóló előadások, egészségnapok, ellenére is, a megkérdezett diákok 2%-a minden nap, 26 % heti 2-3 alkalommal, 17 % hétvégéken gyorséttermi ételeket eszik, bár optimizmusra ad okot a diákok 23 % akik csak nagyon ritkán esznek ilyeneket.

A felmérés adatait összefoglalva a diákok kb. fele tudja és betartja a reggelizés fontosságát, de még mindig sokan vannak, akik nem fordítanak erre figyelmet. Nagytöbbségük odafigyel az ötszöri étkezésre. Odafigyelnek a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek fogyasztására, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre. Problémát az édességek, a szénsavas üdítők és a túlzott kalória bevitel mellett az energia ital fogyasztása és gyorséttermi termékek jelentenek.
Számomra nagyon szomorú, hogy az étkezés kultúrájára nem fordítanak a fiatalok (sem) figyelmet, a terített asztal, a nyugodt családi étkezések egyre kevésbé jellemzőek. A diákok és szüleik szemléletének változására lenne szükség. Még több iskolai előadásra, egészségnapra, interaktív bemutatókra. A szavaknál sokkal nagyobb hatásúak a kézzel fogható, megkóstolható dolgok. Jó lenne mindenhol bemutatni, hogy ami egészséges, az finom is és könnyen elkészíthető is lehet és mennyivel jobb érzés egy szépen terített asztal mellett étkezni.

A büfé az iskolás diákok számára az a hely, ahol leggyakrabban szerzik be ennivalójukat. Az egészséges élelmiszereket árusító büféprogram, mely sok intézményben már nagyon jól működik, sokat segít a tanulók étkezési színvonalán. Fontos kérdés az iskolai ebéd problémája is. A lehetőségekhez képest kevesen étkeznek, gyakran a rossz tapasztalatokra hivatkozva. A menzareform megvalósításával, a változatos, korszerű több féle fogás választására lehetőséget adó étkeztetéssel biztos vagyok benne, hogy nőne az iskolában étkezők száma és ezzel az egészséges ételeket fogyasztók aránya is.

Ha a felmérés adatai mellé tesszük a fiatalok egészségi állapotáról szóló mutatókat, sajnos láthatjuk, hogy van mit tennünk akár szülőként, akár egészségfejlesztőként, akár felelős politikusként tekintünk a helyzetre.

Oláhné Kriván Teodóra

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl" (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu