Élelmiszerválasztás – életmódváltás – Orbán Péter (x)

A táplálkozás az egyik legjelentősebb területe a helytelen életmódnak. Kiemelkedően fontos szerepet játszik az életmódváltásban a fogyasztók magatartása és tudatossága.

Ma az egészség és az egészséggel, valamint a környezet védelmével kapcsolatba hozható szempontok felértékelődése tapasztalható az élelmiszerek kiválasztása során. Ennek ellenére a fogyasztók választási szempontjait nem minden esetben az élelmiszerek tulajdonságainak ismerete jellemzi, bár megfigyelhető, hogy az élelmiszerválasztása során az egyes élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai, az előállítás környezeti szempontjai, valamint a személyes tényezők egyre fontosabbá válnak.

Az élelmiszer-tulajdonságok elemzése, vizsgálata a fizikai és kémiai jellemzőkre, a táplálkozási értékösszetevőkre (pl. energiatartalom, zsírtartalom, vitamintartalom), illetve az adalékanyagokra (pl. fűszerek, színezékek, tartósítószerek) terjed ki, nincs objektív eredményt adó eljárás és talán ezért kevéssé fontos szempont az élelmiszer egészsége. Vizsgálatok szerint a magyar vásárlók számára az élelmiszer kiválasztásánál a jó minőség a legfontosabb szempont, amit a megfelelő ár-érték aránnyal és a termék egészségügyi hatásaival kapcsolnak össze, de hogy ez mit is jelent valójában arról keveseknek van világos elképzelése. A „jó minőség” nélkülözi a tudományos megközelítést és alaposabb előállítási technológia, vagy termékismeret sem támasztja alá.

Az információkat az egyes termékekről a fogyasztók jellemzően a gyártók által finanszírozott reklámokból nyerik. Az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szempontok felértékelődése a mesterséges adalékanyagok elutasításában, a funkcionális minőségre való nagyobb odafigyelésben, és a bioélelmiszerek iránti nagyobb érdeklődésben nyilvánul meg, bár a reklámokból szerezhető információk valóságtartalma, óvatosan fogalmazva is kétséges. Az egészségtudatos életmód térnyerésével azonban, a tudatos választási szempontok további felértékelődése várható.

A kényelmi igény ugyanakkor, gyakran kizáró oka az egészségnek. Időmegtakarítási céllal választanak sokan kényelmi terméket, holott a kész-, félkész-termékekhez jellemzően az egészségtelenség képzetét társítják.
A táplálkozással kapcsolatos tájékozatlanság oka az, hogy nem ismerik a fogalmak valós tartalmát. A fogyasztók jelentős része a biotechnológiával azonosítja például a biotermelést. Jellemző az is, hogy még az ökotermékek rendszeres vásárlói sincsenek tisztában azzal, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezik az ökológiai gazdálkodás, vagy milyen ismérvekről, jelölésekből lehet felismerni a biotermékeket. Nem egyértelmű a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek megítélése, mely témában való tisztábban látást a média érdektelensége sem segíti.

Miért égető kérdés és megoldásra váró probléma az egészség és a táplálkozás összefüggéseinek vizsgálata? 1981 óta 600.000 fővel csökkent hazánk népessége, jelenleg évi 40.000-el leszünk kevesebben. 2010-ben pedig Magyarország lélekszáma a lélektaninak tekintett 10 millió alá csökkent. Az ok: alacsony születési szám és rövid várható élettartam, amely utóbbi közel 10 évvel elmarad az EU átlagtól.

A korai halálozás legfőbb okai az úgynevezett civilizációs betegségek, melyek az élelmiszeripar utóbbi évtizedekben tapasztalt fejlődése és egyre inkább egészségvédő termékek előállítása ellenére folyamatosan terjednek. Ezen csak életmódváltással lehet változtatni, melyhez az egészségtudatosságon, a korrekt tájékozódáson és az élelmiszerválasztás tudatosságán keresztül vezet az út. Régi arab mondás, mely szerint az ember a fogával ássa meg a saját sírját, rámutat arra, hogy a táplálkozással összefüggő problémák feltételezése, ismerete nem új keletű. A rákos megbetegedések mintegy harmada például, az étrenddel összefüggő okokra vezethető vissza.

Az élelmiszerválasztást meg kell, hogy előzze az életmódváltás. Az étkezést, pusztán mint az éhséget csillapító tevékenységet tekintő fogyasztó, nem befogadó az élelmiszerrel közvetített egészség ügyére. A tudatosság akkor válik nyilvánvalóvá, ha a vásárló az uralkodó irányzatokkal akár szembe is tud helyezkedni és divat, vélt elvárás, vagy egyéb okokkal szemben más szempontok szerint dönt egy-egy termék vásárlásáról. Az élelmiszerek minősége és biztonsága az elsődleges termelőhelyen dől el. Az Élelmiszer-biztonsági lánc a mikrobiológiai biztonságot (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták), a kémiai biztonságot (gyógyszer- és növényvédőszer maradékok, nehézfém- vagy toxin-szennyezettség) igyekszik garantálni.

Föl kell, hogy tegye azonban a kérdést a fogyasztó, az egészségre nem veszélyes – jogszabályi határértéken belüli értékeket teljesítő – élelmiszerek, egészséges élelmiszerek-e. Nem elég, ha az élelmiszer küllemre megfelelő, kevés, ha csak azt az elvárást teljesíti, hogy nem tartalmaz egészségre káros összetevőket. A tudatos fogyasztónak a legfontosabb információval az adott termék előállítási technológiájának ismerete szolgál. Egészséges élelmiszert csak egészséges környezetben lehet előállítani. Ennek megértéséhez, az egészségtudatos élelmiszerválasztáshoz a fogyasztónak az élelmiszer-választási tényezők megértésére van szüksége.

A környezetéért, embertársaiért felelősséget nem érző fogyasztó képtelen a rövid távú – jellemzően anyagi indíttatású – szempontokon túl, más szempontokat is mérlegelni. A felelősséggel élő ember számára viszont magától értetődő, hogy a hosszú távú érdekeket tartja szem előtt. Ez a szemlélet már párosul a mindennapi életvitel, életmód változtatására való törekvéssel, így e fogyasztói kör – amennyiben külső segítséget is kap – lényegesen könnyebben változtat élelmiszerválasztási, fogyasztási szokásain is.

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl"  (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu