Moszkvai kereskedelmi képviselet eladása: őrizetbe vették a volt nagykövetet, az államtitkárt és a vezérigazgatót

Gaál Szabolcs Barna budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: már 2005-ben is felmerült az ingatlan eladása, és több szabálysértést is elkövettek az eljárásban. Az ügyet a Kehi soron kívüli ellenőrzés keretében vizsgálta, a feljelentés pedig azért lényeges, mert az egykori állami vezetők felelősségét is ki kell deríteni az ügyben - emelte ki. Hozzátette: a Kehi munkatársai jártak Moszkvában, és felkeresték a szóban forgó épületet.
    
Mint kifejtette, az ingatlanértékesítés miatt "komoly vagyoni hátrány" történt, amely a legvisszafogottabb szakértői becslések szerint is mintegy 5 milliárd forintot jelent, de az átváltási árfolyamok miatt ez változhat.
    
Az eseményen több dokumentumot is bemutattak, amelyek - mint Gaál Szabolcs Barna hangsúlyozta - bűncselekmény gyanúját támasztják alá: egyebek mellett Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet 2005. novemberi levelét, amelyben tájékoztatja a Külügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkárát, Horváthné Fekszi Mártát arról, hogy az ingatlan értékesítésről tárgyal egy "természetes személy nevéhez köthető" befektetői csoporttal.
    
A Kehi elnöke beszámolt továbbá egy 2005-ben készült adásvételi szerződés tervezetéről, amely a levél melléklete volt, és amelyben már a 2008-as pályázat nyertesének neve olvasható, vételárként pedig 23,6 millió dollárt tüntettek fel. Megjegyezte: eddig azt gondolták, hogy 2008 márciusában jött létre az első szerződés az eladásról.
    
Bemutatták továbbá Horváthné Fekszi Márta tavaly év végéig titkos rejtjeltáviratát, amelyben a volt közigazgatási államtitkár módosításokat kért az ingatlan eladásának szerződéstervezetével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nagykövet senkivel ne "kommunikálja" ezt az ügyet.
    
Gaál Szabolcs Barna emlékeztetett: csak 2006 áprilisában született kormányhatározat a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésről, 2008 márciusában pedig 23,6 millió dollárra adásvételi szerződést kötöttek a Diamond Airrel, ebből az összegből 21,3 millió dollárt a vevő cég még márciusban át is utalt.
    
A Kehi vezetője bemutatott egy levelet is, amelynek 2008. május 15-i rájegyzése szerint Faller Jenő korábbi államtitkár és Horváthné Fekszi Márta engedélyt adott az eljárásra, egy nappal későbbi rájegyzése pedig arról tanúskodik, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter beszélt Tátrai Miklóssal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójával.
    
A 2008. júniusi dobogókői kihelyezett kormányülés emlékeztetője szerint a kormány tárgyalt az ingatlan sorsáról, és tudomásul vette, hogy az "kikerült" az állami vagyonból - közölte Gaál Szabolcs Barna. Mint mondta, a külügy- és a pénzügyminisztert utasították, hogy utólag "papírozza le" az ügyet. Kérdésre válaszolva úgy vélte, az eljáró hatóságnak meg kell vizsgálnia, mi hangzott el a kormányülésen, és miért fogadták el az értékesítést. Hozzátette: az ülésről jelenleg nincs hangfelvétel.
    
Az ingatlan értékesítéséről tartott pályázaton több szabálysértés is történt - hangsúlyozta a Kehi elnöke. Kifejtette: ugyan feltétel volt, hogy a pályázatokat orosz nyelven kell benyújtani, a nyertes pályázó angolul tette ezt meg. Ugyancsak feltételként szabták meg, hogy 30 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolni a pályázatokhoz, és bár ennek hiánya miatt az egyik pályázót eltanácsolták, a nyertes pályázót nem, holott ő sem adta be a kért dokumentumot - fűzte hozzá.    
    
Kérdésre válaszolva Gaál Szabolcs Barna úgy nyilatkozott, a Diamond Air tulajdonosait kutatva "megrekedtek", csak egy orosz üzletemberről, Viktor Vekszelbergről tudnak.

OLDALTÖRÉS: Őrizetbe vételek kedden

Őrizetbe vételek kedden

Őrizetbe vettek három embert a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésével összefüggésben kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A Központi Nyomozó Főügyészség előállította, majd gyanúsítottként hallgatta ki T. Miklóst, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, F. Mártát, a Külügyminisztérium egykori államtitkárát, valamint Sz. Árpádot, volt moszkvai magyar nagykövetet - írták a közleményben, hozzátéve: ugyancsak kedden házkutatást tartottak az említett gyanúsítottak lakásában, amelyekben több bizonyítékot is lefoglaltak. Mindhárom gyanúsítottat őrizetbe vették.

Horváthné Fekszi Márta volt államtitkár és Székely Árpád egykori moszkvai magyar nagykövet panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozatok, valamint a gyanú közlése ellen, míg Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója a gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal. A közlemény szerint a gyanúsítottak vallomást tettek, s tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009. november 30-a óta nyomoznak a moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-ban történt értékesítésével összefüggésben. A nyomozást a főügyészség - az Állami Számvevőszék erre vonatkozó vizsgálati megállapításai nyomán - hivatalból rendelte el.

Mint írták, a megalapozott gyanú lényege szerint a moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező és a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanjának elidegenítéséről. A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. 

A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt átutalt a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át.

A közlemény szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind F. Márta, a Külügyminisztérium államtitkára, mind pedig T. Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója tudomással bírt, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg. F. Márta kezdeményezésére - egy, a moszkvai magyar nagykövet által bizalmas úton, 2008 júniusában beszerzett, formailag és tartalmilag is hiányos, 19,9 millió dollárról szóló értékbecslésre hivatkozással - az MNV Zrt. előkészítette és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta az állami vagyonelem zártkörű pályázaton történő értékesítését. Mindezzel az érintetteknek az volt a céljuk, hogy a már értékesített ingatlanról utólag elkészüljenek a törvényeknek megfelelő okiratok.

A benyújtott pályázatokból a nagykövet azon cég 21,3 millió dolláros vételárajánlatát fogadta el nyertesnek, amellyel már 2008 márciusában 23,6 millió dollár összegre adásvételi szerződést kötött. E pályázó - egyben korábbi vevő - céggel a nagykövet 2008. november 5-ei dátummal kötötte meg a korábbi szerződéshez képest 2,3 millió dollárral kisebb összegre a szerződést. A szerződés kapcsán a már 2008 márciusában átutalt 21,3 millió dollárt fogadták el teljesítésként.
A főügyészség közleménye szerint önmagában a márciusi és novemberi árfolyam-különbözet is 742 millió forint veszteséget eredményezett, ha ugyanis a 21,3 millió dollárt nem márciusban, hanem a novemberi szerződés után konvertálják forintra, mindez az átváltásnál - a márciusi 3,5 milliárdos konvertáláshoz képest - több mint 4,2 milliárd forintot jelentett volna.

Az ügyben szereplő ingatlan valós piaci értéke - a nyomozás során bevont és a helyszínen széles körű vizsgálatot végző igazságügyi szakértő véleménye alapján - 52 millió dollár, amely 30,7 millió dollárral (mintegy 6 milliárd 150 millió forinttal) haladja meg a 2008 novemberében megkötött szerződésben kikötött vételárat.

Kitértek arra, hogy a Gazdasági Minisztérium által még 1991-ben megrendelt értékbecslés is már lényegesen magasabb értéket (2,5 milliárd forintot, akkori árfolyamon 33,4 millió dollárt) állapított meg az ingatlant 2008-as értékesítési összegeként.

A gyanúsítottak cselekménye - amelyet a főügyészség szerint T. Miklós tettesként, míg F. Márta és Sz. Árpád bűnsegédként követett el - az árfolyamveszteségre is figyelemmel a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott - áll a közleményben.

OLDALTÖRÉS: Az eladás háttere

Az eladás háttere

Az eladás háttere

Az eladás háttere

Őrizetbe vette kedden a Központi Nyomozó Főügyészség Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát a moszkvai magyar nagykövetség egyik ingatlanának eladásával összefüggésben. Az MTI úgy tudja, hogy Székely Árpád korábbi nagykövet és Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezérigazgatója ügyében is a kényszerintézkedés mellett döntött a nyomozóhatóság

A moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásáról 2005-ben készült egy adásvételi szerződés, amelyet azonban végül nem írtak alá. Az ingatlant kezelő Külügyminisztérium 2007-ben a racionalizálással érvelt az eladás mellett. A tárca szerint az épület fenntartása veszteséges volt, a felújítása túlságosan drága lett volna, és - mint akkor mondták - a külkereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre.
   
Az épület közel van az orosz kormányszékházhoz és az amerikai nagykövetséghez, közvetlenül egy metróállomás mellett, és nagy parkoló is tartozik hozzá. Fekvése miatt az ingatlanszakértők a legértékesebb épületek közé sorolják a világ egyik legdrágább városában. Több magyar cég hibának tartotta egy ilyen ingatlan eladását. 
   
Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi és határon túli magyarok bizottságának akkori elnöke szerint felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki - nyilatkozta 2009 októberében.
   
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 
márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a vételárat a Magyar Nemzeti Banknak.
   
A Heti Válasz 2009. novemberi cikke szerint először egy tisztázatlan tulajdonosi hátterű offshore vállalkozás tulajdonába került az ingatlan, miközben a piaci ajánlatok 8 és 13,5 milliárd forint között mozogtak. 2008-ban a megismételt eljáráson ugyanaz a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert, mint 2005-ben - írták.
   
2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolta a pénzügyminiszternek, hogy vizsgáltassa ki a képviselet értékesítésnek körülményeit. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akkor megjegyezte: csak zártkörű pályázatot lehetett kiírni az eladásra egy 1973-ban született magyar-szovjet jegyzőkönyv alapján. A befolyt vételárrész pedig azért került elkülönített számlára, mert az még a szerződés megkötése előtt érkezett meg az MNV Zrt.-hez, így azt az év végén a kötelezettségek között kellett nyilvántartani.
   
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án rendelt el nyomozást az épület eladásának ügyében. Keresztes Imre főügyész elmondta: olyan adatok jutottak a birtokukba, amelyek alapján hivatalból indították meg a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
   
Faller Jenő külügyi szakállamtitkár 2009. decemberben a tárca belső vizsgálatáról úgy nyilatkozott: a rendszerváltozás után folyamatosan csökkent a képviselet kihasználtsága, amely egyébként az orosz állam telkén álló, magyar állami tulajdonban lévő épületegyüttes, és amelynek a Külügyminisztérium a vagyonkezelője. A tárca ismeretei szerint 2005-ben ugyan létrejött adásvételi szerződés az ingatlanról, de azt nem írták alá.
   
2010 júliusában Papcsák Ferenc kormánybiztos bejelentette, hogy javaslatára az előző ciklus alatt kötött négy állami szerződést
vizsgál a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ezek között van a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanértékesítése is.
   
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly decemberben azt közölte, hogy az ügyben elkészült a szakvélemény. Az ingatlant lényegesen alulértékelték ahhoz képest, amennyit az valójában ér - tette hozzá, emlékeztetve, hogy a képviselet eladása ügyében hűtlen kezelés miatt folytat eljárást az ügyészség. Megjegyezte, az értékesítéshez a Pénzügyminisztérium engedélyére volt szükség.
   
Az ügyben szerda délelőtt Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke sajtótájékoztatót tart.