A bodorka az év hala

A Magyar Haltani Társaság tavaly is meghirdette az év hala versenyt. A társaság honlapján megadott három jelöltre 4155 szavazat érkezett. Harmadik helyen a szavazatok húsz százalékának megszerzésével a bagolykeszeg, míg a második helyen a széles durbincs végzett, erre a fajra a szavazók 25 százaléka voksolt. Az első helyet, 55 százalékos abszolút többséggel, a vizeinkben nagyon elterjedt és így sokak által ismert bodorka szerezte meg. 

A bodorka kis termetű, széles körben elterjedt pontyfélénk. Az alsó úszói többnyire rőtes-pirosas színűek, ezért gyakran összetévesztik a vörösszárnyú keszeggel. Erre az is okot ad, hogy mindkét faj szemgyűrűje többnyire narancsszínű. A vörösszárnyú keszeg hátúszója azonban sokkal hátrébb kezdődik, mint a hasúszói, ami alapján biztosan megkülönböztethető. Táplálékát zömmel kisebb gerinctelen állatok, férgek, alsóbbrendű rákocskák, puhatestűek alkotják. A nyugodt, vízinövényes élőhelyeket kedveli, így a kisebb-nagyobb csatornákban is gyakori. Kisebb számban a folyók dévérzónájában is előfordul, itt azonban általában kevésbé színes, ezért például a tiszai példányokat a halászok fakó keszeg névvel illették. 

Beirdalva, paprikás lisztben megforgatva és jól átsütve az íze kitűnő. 

A vasi horgászszövetségnek tavaly lehetősége nyílt nagy mennyiségű egynyaras bodorkaállomány telepítésére, a 4-6 centiméteres halakból összesen 400 kilogramm talált új otthonra a pinkamindszenti tóban és a Pinka-patak szentpéterfai, horvátlövői és vaskeresztesi szakaszain.