Mindig akad, akire számítani lehet - Mozgolódnak a közösségek Sorokpolányban

Nem sokkal nehezebb innen bejárni dolgozni, mint valamelyik peremkerületből, és az ingatlanpiac is állandó mozgásban van a ki-beköltözők miatt. Könnyű viszont az iskolásokat is Szombathelyre vinni. Ha nem lesz elég diák, az ezredforduló után épült új iskola sorsa veszélybe kerülhet.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

Az alig több mint nyolcszáz lelkes falura két fontos épületet hagytak a Szapáryak - bár ma egyik sem a település tulajdona. Az impozáns kastély története igazi sikersztori. Az ódon falak a környező falvakhoz hasonlóan, kényszerűségből iskolának adtak helyet évtizedeken át. Aztán jött – ha nem is a herceg fehér lovon, de – egy vállalkozó, aki megvásárolta a lepusztult műemléket. Az árából, némi hitel felvételével, új, huszonegyedik századi iskola épült, a kastély és parkja pedig újra igazi arisztokratikus pompát jelenít meg. Akkoriban nem mindenkinek tetszett ez a döntés.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

Mező Gáborné polgármester, ahogy az ingatlan gondnokával együtt büszkén végigkalauzol a fényűzően felújított parkon, egyértelműen szerencsésnek tartja a falut, amiért a vállalkozót épp ide vetette a sorsa. Kolos László és felesége alkalomszerűen, főleg ünnepeken lakják a kastélyt, amikor a gyerekeket, unokákat, s baráti körüket is vendégül látják. Közvetlen emberek, évente megnyitják az épületet az érdeklődők előtt, a kertszomszédoknak partit rendeznek. Ami pedig ennél is fontosabb,ők a település legnagyobb mecénásai. Itt vannak a falu ünnepein, anyagilag támogatják kezdeményezéseit.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

A másik, igencsak szem előtt levő műemlék a Szapáryak mauzóleuma, amit még Kolos úrnak sem sikerült megvásárolnia az Állami Vagyonkezelőtől, pedig szerette volna. Hiába kéri a falu, nem adják, a kapuját lakat őrzi. A polgármester asszony maga sem járt még az ódon épületben. Szeretnének valamit tenni az állagmegóvásért, de nem jogosultak rá. Igaz, a kezelő ezen az őszön kivágott néhány veszélyes fát, de az épülettel továbbra sem történik semmi.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

A modern iskolaépületben ma 24 alsó tagozatos koptatja a padokat, ennél valamivel több az óvodás. Ebben a tanévben csak két elsős van. A sorkifaludi Gárdonyi Géza Általános Iskola tagintézményében Csókáné Németh Erzsébet igazgató a polgármester asszonnyal latolgatja az esélyeket. Gyerek lenne elég, ha nem vinnék el őket a szülők Sorkifaludra vagy Szombathelyre. A KLIK-nek elég nyolc helyi gyermek, akinek a szülője az itteni iskola mellett dönt, és akkor marad az intézmény. Talán valami fórumot hívnak össze – tervezgetik – hogy a nyolc „igen” biztonsággal meglegyen. Hiszen az iskola színvonalával nincs baj: jól felszerelt, és az innen induló gyerekek a későbbiekben is jól megállják a helyüket.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

Valami elindult a faluban, az biztos – mondja bizakodva Mező Gáborné, aki ugyan még „csak” 27 éve sorokpolányi, de jobban nem is viselhetné a szívén a falu dolgát. Megtette például, hogy amikor a korábbi plébánosuk elköltözött, a hitoktatóval együtt bement a püspök atyához. Kérése nem maradt válasz nélkül: megkapta a falu a szombathelyi börtönlelkészt, Stift Zoltán atyát, aki ma már egyre több szállal kötődik a településhez. A remek rajzolói készséggel megáldott lelkipásztornak már kiállítása is volt a kultúrházban. Ő gyújtotta meg a gyertyákat a Nagyboldogasszony templom előtt felállított adventi koszorún is.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

De hogy egyáltalán elindultak a közös falukarácsonyok, az is a falubeliek mozgolódásának köszönhető. Egyre többen érzik azt, hogy szeretnének egy kicsit kimozdulni, a többiekkel összejönni. Példaértékű, ahogy a faluban gomba módra születnek a közösségek. A Meglepetés színtársulat vidám darabokkal járja a környékbeli falvakat, legutóbb Vasváron bronz minősítést értek el. A Szivárvány Asszonyklub nevéhez méltóan sokszínű: van, aki táncol, van, aki énekel, páran pedig a horgolás szenvedélyének hódolnak. A fontos, hogy együtt töltsék az időt, egy kicsit lazítsanak a hétköznapok feszített tempóján. Feléledt az évekig tétlen Önkéntes Polgárőr és Tűzoltó Egyesület, négyen tanfolyamot végeztek, szeretnék újra levizsgáztatni a matuzsálemi korú gépkocsijukat. Sok a közösségi rendezvény a faluban, s ha valamit tenni kell, mindig akad, akire számítani lehet. Szponzor is adódik: mind a helyi vállalkozók, mind azok, akiket csak lakóhelyük köt a településhez, szívesen segítik, ahogy tudják, a helyi közösség épülését.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

A legközelebbi tervezett fejlesztés is az együtt töltött idő gazdagítását szolgálja: a kultúrházat öt méteres színpaddal, vizesblokkal szeretnék bővíteni, a beadott pályázat már elbírálásra vár. A bővítésre is lehetőséget hagynak: az épület felső szintjén kapna később helyet a Balogunyomi Közös Önkormányzati Hivatal helyi kirendeltsége, az ügyintézés ugyanis már eléggé kinőtte a rendelkezésére álló helyet.