Tuli Lajos allergiás rohamokkal küszködve teljesítette ötödik Ironman-jét

Az építési vállalkozó Tuli Lajos 2000 karácsonyán – amikor 105 kilót mutatott a mérleg, és az elhízás mellett a stressz, kimerültség és betegségek is gyötörték –, 44 évesen döntött úgy, hogy változtat az életén.

– Megfogadtam, hogy lefogyok és sportolok, különben hamarosan a Jáki útra kerülök. Az első 500 métert körülbelül két óra alatt úsztam le, részletekben. Később elkezdtem „futni”, 100 méter után egy perc lihegés következett. De tavaszra más egy-két kilométert folyamatosan futottam. Hét hónap múlva pedig megcsináltam az első Vasi Vasembert – idézi fel a nagy váltást a most 59. évében járó Tuli Lajos (jó párat letagadhatna).

Tuli Lajos Kovács Ferencnek, a megyei közgyűlés elnökének "jelenti" egy ajándékpóló kíséretében, hogy megcsinálta

Mára mondhatni a sportolás – futás, triatlon – nagykövete, ahol tudja, hirdeti – saját példáján keresztül – a szellem, a test és lélek harmóniájának fontosságát, illetve azt, hogy van visszaút, 50 fölött sem késő nagy célokat kitűzni. Tuli Lajos már 13-szoros Vasi Vasember és ötszörös Ironman. (Előbbi versenyen sprinttávot – 1,5 km úszás, 40 km kerékpár, 10 km futás – teljesítenek a résztvevők, míg utóbbi még embertpróbálóbb: 3,8 km úszás, 180 km kerékpározás, a futás pedig egy maraton, 42,125 km.) Nos, 2010, 2011, 2012 és 2013 után az idei, július 26-ai nagyatádi Ironman-versenyen is rajthoz állt. De ennek teljesítéséhez minden eddiginél nagyobb akaraterőre volt szüksége. Az csak a felvezetés volt, hogy a verseny előtt két héttel késő esti futás közben Zsirán két véreb támadta meg, és hosszú percekig – a segítség érkezéséig – puszta kézzel harcolt velük az életéért.

– A verseny előtt három héttel jelentkeztek az első gyanús tünetek, foltok az arcomon. Később az arcom és szemem is feldagadt. Kiderült, hogy fényallergiám van. Homeopátiás kezelést kaptam, de figyelmeztettek, hogy az első napokban felerősödnek a tünetek. Közben eljött a verseny napja, és én mindenképpen végig akartam csinálni. Már az úszás is szenvedés volt, mert a vízben rosszul lettem, a lábam olyan görcsben volt, hogy a táv nagy részében csak a kezemet tudtam használni. Kora délután a kerékpáron sokasodtak a problémák, kettős látás, szédülés, sőt, úgy leesett a vérnyomásom, hogy ledőltem a bicikliről és elaludtam az út szélén. Félóránként, óránként kaptam különböző szereket, az ötödik Kalcium után kezdett egy kicsit jobb lenni. Közben kétszer jött hozzám a mentő, a váltóhelyeken orvosok ellenőriztek. Végig segített Kálmán Renáta homeopátiás tanácsadó, Medve Zoltán bioenergetikus, Huszár Gábor csontkovács és masszőr, illetve a menyasszonyom, Keszei Andrea tartotta bennem a lelket. Szóval, nem adtam fel, persze nagyon lemaradtam. Éjjel szóltak, hogy le kell vennem a rajtszámom, mert hajnali fél kettőkor megszűnik a pálya biztosítása. Levettem, de mentem tovább, mert eldöntöttem, hogy végigcsinálom. Három óra 10 perckor értem célba – csaknem 20 órát töltöttem a pályán. Másnap a főszervezőtől megkaptam az Ironman teljesítéséért járó pólót és érmet. Büszkébb vagyok rá, mint amikor 13:30:13 óra alatt értem célba, és a korosztályomban hetedik lettem. Ez sokkal többet ér; mert közben annyi segítséget és szeretet kaptam, hogy nem volt más választásom, meg kellett csinálni.

Tuli Lajos nem csak műszaki és sportember, az irodalomért is rajong. Most jelent meg a Békétlen békesség című verseskötete, benne az Ironman Himnusz: „Megtettél mindent, hogy célba érj/Megtettél mindent, hogy soká élj/Mert az út maga a cél, hogy példa légy!