Klasszis súlyemelőből bokszoló - Az olimpiai ezüstérmes Krutzler Eszter hazatért

Krutzler Eszter 13 évesen, 1994-ben lett a Haladás VSE súlyemelő szakosztályának igazolt sportolója, munkáját 2001-ig Antalovits Ferenc irányította, és a korosztályos világversenyekről összesen 23 érmet hozott. 2001-ben felnőtt vb-n szerzett összetett és lökés-bronzot, szakításban ezüstöt. Aztán Budapestre, a BKV Előrébe igazolt, ahol Baczakó Péter lett az edzője. 2003-ban összetettben már ezüstérmes volt a vb-n, 2004-ben pedig megszerezte Magyarország második, és máig utolsó női súlyemelő olimpiai érmét ugyanúgy ezüstöt, mint 2000-ben a szintén szombathelyi Márkus Erzsébet. Egy év múlva megszületett Botond fia. Még visszatért a versenyzéshez, a 2011-es Európa-bajnokságon háromszor állhatott fel a dobogó harmadik fokára.

- Tizennyolc évet töltöttem el a sportágban, volt ebben jó és rossz időszak is. Egy sportoló életében az olimpia a legnagyobb dolog. Akadnak, akiknek a kvalifikáció is, de én az olimpiai aranyért mentem. És bizony csalódott voltam, hogy ezüst lett belőle - idézte fel a nagy versenyt Krutzler Eszter. - Most azért már szép eredménynek tartom, főként, hogy az elmúlt évtizedben nem tudtak hasonlót sem produkálni a fiatalok. Már fél évvel Botond születése után nekiálltam újra edzeni. Nem volt olyan hatalmas a kihagyás, de így is nagyon nehezen tudtam visszaállni. Több évembe került, de arra a szintre már sohasem sikerült visszajutni, ahol előtte voltam. Sok idő kellett a következő nemzetközi sikerhez, 2011-ben kerültek újra érmek a nyakamba - először állhattam dobogóra felnőtt Eb-n. Abban az évben a vb-n szerezhettünk volna olimpiai kvótát is, de elcsúsztunk egy másik versenyző miatt. A következő évi Eb-n pedig rajtam múlott, mert kiestem. Elúszott a londoni olimpia. Éreztem, hogy további négy év már nincs bennem, sérülésekkel is küszködtem. Már nem is gondolkodtam a folytatáson.

Krutzler Eszter három éve hagyott fel a  súlyemeléssel. Azóta új hobbisportágat választott, az ökölvívást
Fotó: Unger Tamás

- Könnyű volt a váltás?

- Problémás időszak kezdődött számomra, voltak változások az életemben. A padlóról felállva mindent nekem kellett megoldanom, évek kellettek ahhoz, hogy helyrepattintsam magam. Először is el kellett dönteni, hogy a fiam, akinek szintén elég nagy szerepet tölt be az életében a sport, hol kezdje az iskolát. 2012-ben visszajöttem Szombathelyre, Botond pedig a Zrínyi iskola sporttagozatára került. Amit csak lehet, kipróbál. Leginkább a focit szeretni, több mint két éve jár a Haladásba. A két súlyemelőnek ez furcsa, de tiszteletben tartjuk a gyerek döntését. Látjuk a lelkesedését, a kitartását, úgyhogy támogatjuk. A pályafutásom lezárása után a sport területéről már nem kaptam semmilyen segítséget; nem kerestek feladattal sem. Beletörődtem, túlléptem rajta. Három éve teljesen elengedtem a súlyemelést, csak bíráskodom, ha úgy adódik. Közben munkát kellett találni, eltartani a családot. És nevelni a gyereket, az útját igazgatni. Eleinte furcsa volt a nyolcórás, kötött munkarend - egy szociális intézetben irodai munkát végzek - , 31 évesen nehéz volt beleszoknom. Teljesen más, mint a sport. Ami kötöttség is, meg nem is. Amíg élsportoló voltam, azt csináltam, amit szerettem, közben pedig szabad is voltam. Próbálom elfogadni, hogy ez az élet rendje. Könnyebb lesz, ha már kaphatom az életjáradékot az olimpiai ezüstéremért.

- Közben azért megint visszataláltál a sporthoz.

- Majdnem egy év telt el sport nélkül, de éreztem, hogy valamit muszáj csinálnom, mert nem tudok nélküle létezni. Véletlenül, egy barátnőm révén kerültem be a bokszolók közé. Ez teljesen más, mint a súlyemelés, és az én izomzatom nem is ehhez van felépítve. Voltak ebben a sportágban is terveim, de az első versenyek után rá kellett jönnöm, hogy túl későn kezdtem. Jó pár év kellene ahhoz, hogy akár országos szinten is valamit elérjek. De változatlanul nagyon tetszik az ökölvívás, hobbiból napi szinten edzek a Szombathelyi Hobbistáknál Berta György és Mélykuti Árpád irányításával.

Krutzler Eszter egy héttel ezelőtt egy újabb sportágban debütált: résztvevője volt az erős emberek országos bajnokságának a női mezőnyben bronzérmet szerzett.

- Nem az én fejemből pattant ki az ötlet, jó barátom, a szervező Gadó András hétfőn hívott fel, hogy benevezett a szombati versenyre. Soha ilyen eszközök még nem voltak a kezemben, három éve még súlyzót sem fogtam. Büszke vagyok, hogy gyakorlás nélkül végigcsináltam, és az 58 kilós testsúlyommal harmadik tudtam lenni. A 2,5 tonnás furgon húzásában én voltam a második legjobb. Csak a 60 kilós kőgolyóval gyűlt meg a bajom, mert olyan magasra tették a lécet, hogy lábujjhegyre emelkedve sem tudtam elérni. A sikeres szereplés ellenére egyelőre úgy gondolom, hogy soha többet, inkább a bokszba fektetem az energiámat.