Egészségféltés miatt súlyosan megbüntették a válogatott tornászt

A MATSZ négytagú fegyelmi bizottsága 2011. augusztus 3-án ült össze. És "a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyhangúlag megállapította, hogy fennáll Csillag Tünde, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor esetében a sportfegyelmi vétség elkövetése, azzal, hogy írásos nyilatkozatukkal megtagadták a tokiói kvalifikációs vb-n való részvételt. A fegyelmi bizottság a sportfegyelmi szabályzata 2. (4-6. bekezdései) alapján mindhármukat 2012. augusztus 31-éig eltiltotta a MATSZ által delegált minden külföldi versenyen való részvételtől." A MATSZ elnöksége felfüggesztette a sportösztöndíjuk folyósítását - Csillag Tünde a Gerevich alapítvány, Vizer Erzsébet a Patrónus-, Rácz Gábor a Heraklész-program keretében kapott támogatástól esett el.

A három sportembert láthatóan nagyon megviselték a történtek, de egy pillanatra sem merült fel bennük, hogy eltávolodjanak a tornasporttól. A válogatottól távol, itthon, a Rohonci úti termükben dolgoznak, napi két edzéssel készülnek tovább. Hogy milyen lelki állapotban?

- Voltak nagyon nehéz heteim, eleinte nehezen jöttem be újra a terembe. Aztán éppen az itteni miliő, a remek edzői csapat, a gyerekek húztak ki a mélypontról. A szülők bizalma is töretlen irántunk. Haladunk előre, a gyerekek fejlődnek, a 20 éves jubileumunkra egy nagyszabású gálával készülünk, amit decemberben rendezünk - mondta a vezetőedző Vizer Erzsébet. - Persze vannak kérdőjelek. A válogatott edzőtáborban a versenyzők a saját edzőikkel készülnek. Jelencsics Dorina, aki nagyszerűen teljesített az EYOF-on, ugráson ötödik lett,a tesztversenyen már részt vehetne, hiszen arra felnőtt korba ér. S a jövő májusi Eb-re két felnőtt és három junior versenyzőnk válogatózhatna a csapatba kerülésért. Nem tudjuk, hogy a büntetésünk befolyásolja-e a felkészülést.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

A MATSZ négytagú fegyelmi bizottsága 2011. augusztus 3-án ült össze. És "a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyhangúlag megállapította, hogy fennáll Csillag Tünde, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor esetében a sportfegyelmi vétség elkövetése, azzal, hogy írásos nyilatkozatukkal megtagadták a tokiói kvalifikációs vb-n való részvételt. A fegyelmi bizottság a sportfegyelmi szabályzata 2. (4-6. bekezdései) alapján mindhármukat 2012. augusztus 31-éig eltiltotta a MATSZ által delegált minden külföldi versenyen való részvételtől." A MATSZ elnöksége felfüggesztette a sportösztöndíjuk folyósítását - Csillag Tünde a Gerevich alapítvány, Vizer Erzsébet a Patrónus-, Rácz Gábor a Heraklész-program keretében kapott támogatástól esett el.

A három sportembert láthatóan nagyon megviselték a történtek, de egy pillanatra sem merült fel bennük, hogy eltávolodjanak a tornasporttól. A válogatottól távol, itthon, a Rohonci úti termükben dolgoznak, napi két edzéssel készülnek tovább. Hogy milyen lelki állapotban?

- Voltak nagyon nehéz heteim, eleinte nehezen jöttem be újra a terembe. Aztán éppen az itteni miliő, a remek edzői csapat, a gyerekek húztak ki a mélypontról. A szülők bizalma is töretlen irántunk. Haladunk előre, a gyerekek fejlődnek, a 20 éves jubileumunkra egy nagyszabású gálával készülünk, amit decemberben rendezünk - mondta a vezetőedző Vizer Erzsébet. - Persze vannak kérdőjelek. A válogatott edzőtáborban a versenyzők a saját edzőikkel készülnek. Jelencsics Dorina, aki nagyszerűen teljesített az EYOF-on, ugráson ötödik lett,a tesztversenyen már részt vehetne, hiszen arra felnőtt korba ér. S a jövő májusi Eb-re két felnőtt és három junior versenyzőnk válogatózhatna a csapatba kerülésért. Nem tudjuk, hogy a büntetésünk befolyásolja-e a felkészülést.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

A három sportembert láthatóan nagyon megviselték a történtek, de egy pillanatra sem merült fel bennük, hogy eltávolodjanak a tornasporttól. A válogatottól távol, itthon, a Rohonci úti termükben dolgoznak, napi két edzéssel készülnek tovább. Hogy milyen lelki állapotban?

- Voltak nagyon nehéz heteim, eleinte nehezen jöttem be újra a terembe. Aztán éppen az itteni miliő, a remek edzői csapat, a gyerekek húztak ki a mélypontról. A szülők bizalma is töretlen irántunk. Haladunk előre, a gyerekek fejlődnek, a 20 éves jubileumunkra egy nagyszabású gálával készülünk, amit decemberben rendezünk - mondta a vezetőedző Vizer Erzsébet. - Persze vannak kérdőjelek. A válogatott edzőtáborban a versenyzők a saját edzőikkel készülnek. Jelencsics Dorina, aki nagyszerűen teljesített az EYOF-on, ugráson ötödik lett,a tesztversenyen már részt vehetne, hiszen arra felnőtt korba ér. S a jövő májusi Eb-re két felnőtt és három junior versenyzőnk válogatózhatna a csapatba kerülésért. Nem tudjuk, hogy a büntetésünk befolyásolja-e a felkészülést.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

A három sportembert láthatóan nagyon megviselték a történtek, de egy pillanatra sem merült fel bennük, hogy eltávolodjanak a tornasporttól. A válogatottól távol, itthon, a Rohonci úti termükben dolgoznak, napi két edzéssel készülnek tovább. Hogy milyen lelki állapotban?

- Voltak nagyon nehéz heteim, eleinte nehezen jöttem be újra a terembe. Aztán éppen az itteni miliő, a remek edzői csapat, a gyerekek húztak ki a mélypontról. A szülők bizalma is töretlen irántunk. Haladunk előre, a gyerekek fejlődnek, a 20 éves jubileumunkra egy nagyszabású gálával készülünk, amit decemberben rendezünk - mondta a vezetőedző Vizer Erzsébet. - Persze vannak kérdőjelek. A válogatott edzőtáborban a versenyzők a saját edzőikkel készülnek. Jelencsics Dorina, aki nagyszerűen teljesített az EYOF-on, ugráson ötödik lett,a tesztversenyen már részt vehetne, hiszen arra felnőtt korba ér. S a jövő májusi Eb-re két felnőtt és három junior versenyzőnk válogatózhatna a csapatba kerülésért. Nem tudjuk, hogy a büntetésünk befolyásolja-e a felkészülést.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

- Voltak nagyon nehéz heteim, eleinte nehezen jöttem be újra a terembe. Aztán éppen az itteni miliő, a remek edzői csapat, a gyerekek húztak ki a mélypontról. A szülők bizalma is töretlen irántunk. Haladunk előre, a gyerekek fejlődnek, a 20 éves jubileumunkra egy nagyszabású gálával készülünk, amit decemberben rendezünk - mondta a vezetőedző Vizer Erzsébet. - Persze vannak kérdőjelek. A válogatott edzőtáborban a versenyzők a saját edzőikkel készülnek. Jelencsics Dorina, aki nagyszerűen teljesített az EYOF-on, ugráson ötödik lett,a tesztversenyen már részt vehetne, hiszen arra felnőtt korba ér. S a jövő májusi Eb-re két felnőtt és három junior versenyzőnk válogatózhatna a csapatba kerülésért. Nem tudjuk, hogy a büntetésünk befolyásolja-e a felkészülést.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

- Voltak nagyon nehéz heteim, eleinte nehezen jöttem be újra a terembe. Aztán éppen az itteni miliő, a remek edzői csapat, a gyerekek húztak ki a mélypontról. A szülők bizalma is töretlen irántunk. Haladunk előre, a gyerekek fejlődnek, a 20 éves jubileumunkra egy nagyszabású gálával készülünk, amit decemberben rendezünk - mondta a vezetőedző Vizer Erzsébet. - Persze vannak kérdőjelek. A válogatott edzőtáborban a versenyzők a saját edzőikkel készülnek. Jelencsics Dorina, aki nagyszerűen teljesített az EYOF-on, ugráson ötödik lett,a tesztversenyen már részt vehetne, hiszen arra felnőtt korba ér. S a jövő májusi Eb-re két felnőtt és három junior versenyzőnk válogatózhatna a csapatba kerülésért. Nem tudjuk, hogy a büntetésünk befolyásolja-e a felkészülést.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

Az edző- és házastárs Rácz Gábor - aki a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. sportiskolai szakmai vezetője is egyben - nagyon nehezen tudja feldolgozni a történteket.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

- Éjszakánként, amikor felébredtem, azon szoktam gondolkodni, hogy melyik elemet hogyan, melyik tanítványnak milyen módszerrel lehetne megtanítani. Most minden gondolatom a saját igazam bizonyítása körül forog. Leginkább az bánt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségünket. Én nem ügyvéd vagyok, hanem tornaedző. A 20 éves munkámat bátran vállalhatom, vannak már nemzetközileg is eredményes tanítványaink, a tízéves sportiskola 2010-ben az ország legjobb sportiskolája lett. Nem juthattunk volna el eddig, ha pedagógiailag, szakmailag nem vagyunk alkalmasak. Semmivel sem vagyunk most rosszabb edzők, mint eddig. Nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, mégis úgy járok a városban, mint egy elítélt, egy vádlott. Azért, mert féltem a családom, a saját és tanítványaim egészségét, és ezt fontosabbnak tartom, mint az esetleges sportsikereket. És még egy: mikor Csillag Tündiék nagyon rossz helyzetben voltak, és a szövetségtől kértünk segítséget, nem kaptunk. A szombathelyi önkormányzat támogatása nélkül Tündi már rég nem tudna tornászni. Pedig nála szorgalmasabb tanítványt elképzelni sem lehet. Teljesen érthetetlen, hogy a kvalifikációtól, az olimpiától teljesen független Európa-bajnokságtól is eltiltották.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

Bámulatos, hogy milyen erős ez a pöttöm lány. A hosszú évek alatt számtalanszor bizonyította akaraterejét, kitartását, fegyelmezettségét; legyen szó új elemek tanulásáról, gyakorlásról, a fájdalom legyőzéséről, az igazságosnak nem mondható bánásmódon való felülkerekedésről. Most sincs ez másként.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.

- Annak örülök, hogy nem minden versenytől tiltottak el. A válogatottbeli társak megszakították velem a kapcsolatot, de itthon nagyon rendesek a lányok, segítenek, hogy valahogy túl tudjam tenni magam a történteken. Én is nagyon igyekszem, hogy a legkisebbek ne lássák, hogy sírok, kell nekik a példakép. Nem gondoltam bele, hogy ennyire súlyos következményei lehetnek a "nem" válasznak. De ennek tudatában sem döntenék másképp. Anyukám is egyetért velem, és azzal, hogy ezt kellett választani. Most persze egy kicsit céltalan vagyok, de nem hagyom abba a tornát, ahol lehet, elindulok, és élvezem, amit csinálok.