2010.11.03. 05:29
Magyarok turulja - Gyarapodóban van a kerecsensólyom-állomány
Hogyan alakult a magyar solymászat története? Mire képes a magyarok turulmadara, a kerecsensólyom? A Bechtold István Látogatóközpontban minderről szó volt pénteken.
A napokban nemzetközi szellemi kulturális örökségi védelmet kapott a történelmi idők óta űzött magyar solymászat. Az 1960-as években az azóta betiltott növényvédő szerek - mint a DDT - miatt a kihalás szélére sodródott a kerecsensólyom, amely természetesen tiltólistán van, ezért a sportra más sólyomféléket, a héjákat, karvalyokat használják.
A magyarság történelmi jelképmadara, a turul feltételezett élőképe a kerecsensólyom. Megmentése érdekében - európai uniós támogatással - fogtak össze a Kárpát-medencében hazai és szlovák szakemberek. Az elmúlt négy évben 48 madár kapott GPS jeladót, s ennek révén már nem csak egy védett faj életmódját, vándorlását tudják követni, mint az addigi gyűrűzésekkel, hanem a kerecsensólyom példányainak életét.
A Bükki Nemzeti Parkban 1975-ben mindössze 30 pár kerecsensólymot figyeltek meg hazánkban. Mára a szigorúan védett ragadozómadarak száma megközelíti a 180-200 párt. Szlovákiában a partnerszervezetek mintegy 15 párt tartanak nyilván. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik, így ez a két ország ma a kontinensen élő állomány majdnem felének ad otthont.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
A napokban nemzetközi szellemi kulturális örökségi védelmet kapott a történelmi idők óta űzött magyar solymászat. Az 1960-as években az azóta betiltott növényvédő szerek - mint a DDT - miatt a kihalás szélére sodródott a kerecsensólyom, amely természetesen tiltólistán van, ezért a sportra más sólyomféléket, a héjákat, karvalyokat használják.
A magyarság történelmi jelképmadara, a turul feltételezett élőképe a kerecsensólyom. Megmentése érdekében - európai uniós támogatással - fogtak össze a Kárpát-medencében hazai és szlovák szakemberek. Az elmúlt négy évben 48 madár kapott GPS jeladót, s ennek révén már nem csak egy védett faj életmódját, vándorlását tudják követni, mint az addigi gyűrűzésekkel, hanem a kerecsensólyom példányainak életét.
A Bükki Nemzeti Parkban 1975-ben mindössze 30 pár kerecsensólymot figyeltek meg hazánkban. Mára a szigorúan védett ragadozómadarak száma megközelíti a 180-200 párt. Szlovákiában a partnerszervezetek mintegy 15 párt tartanak nyilván. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik, így ez a két ország ma a kontinensen élő állomány majdnem felének ad otthont.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
A magyarság történelmi jelképmadara, a turul feltételezett élőképe a kerecsensólyom. Megmentése érdekében - európai uniós támogatással - fogtak össze a Kárpát-medencében hazai és szlovák szakemberek. Az elmúlt négy évben 48 madár kapott GPS jeladót, s ennek révén már nem csak egy védett faj életmódját, vándorlását tudják követni, mint az addigi gyűrűzésekkel, hanem a kerecsensólyom példányainak életét.
A Bükki Nemzeti Parkban 1975-ben mindössze 30 pár kerecsensólymot figyeltek meg hazánkban. Mára a szigorúan védett ragadozómadarak száma megközelíti a 180-200 párt. Szlovákiában a partnerszervezetek mintegy 15 párt tartanak nyilván. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik, így ez a két ország ma a kontinensen élő állomány majdnem felének ad otthont.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
A magyarság történelmi jelképmadara, a turul feltételezett élőképe a kerecsensólyom. Megmentése érdekében - európai uniós támogatással - fogtak össze a Kárpát-medencében hazai és szlovák szakemberek. Az elmúlt négy évben 48 madár kapott GPS jeladót, s ennek révén már nem csak egy védett faj életmódját, vándorlását tudják követni, mint az addigi gyűrűzésekkel, hanem a kerecsensólyom példányainak életét.
A Bükki Nemzeti Parkban 1975-ben mindössze 30 pár kerecsensólymot figyeltek meg hazánkban. Mára a szigorúan védett ragadozómadarak száma megközelíti a 180-200 párt. Szlovákiában a partnerszervezetek mintegy 15 párt tartanak nyilván. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik, így ez a két ország ma a kontinensen élő állomány majdnem felének ad otthont.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
A Bükki Nemzeti Parkban 1975-ben mindössze 30 pár kerecsensólymot figyeltek meg hazánkban. Mára a szigorúan védett ragadozómadarak száma megközelíti a 180-200 párt. Szlovákiában a partnerszervezetek mintegy 15 párt tartanak nyilván. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik, így ez a két ország ma a kontinensen élő állomány majdnem felének ad otthont.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
A Bükki Nemzeti Parkban 1975-ben mindössze 30 pár kerecsensólymot figyeltek meg hazánkban. Mára a szigorúan védett ragadozómadarak száma megközelíti a 180-200 párt. Szlovákiában a partnerszervezetek mintegy 15 párt tartanak nyilván. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik, így ez a két ország ma a kontinensen élő állomány majdnem felének ad otthont.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.
Magyarországon is a kipusztulás szélére sodródott a 2000. év madara. Ma viszont az állomány gyarapodik. A szakemberek kihelyeztek több mint 600 költőládát, több ezer ürgét telepítettek vissza olyan füves élőhelyre, ahonnan korábban a terület legeltetésének felhagyása miatt ez az állat eltűnt. Sok középfeszültségű vezetékoszlopot is szigeteltek.