Zene.vonat: dalok régről és nemrégről

Presser Gábor rövidesen ismét a vendégünk lesz. November 15-én, pénteken este 7 órakor lép fel a Művelődési és Sportházban. A népszerű zenész szerzői estként aposztrofálja ezt a rendhagyó koncertet, melynek címe: Dalok régről és nemrégről.

– Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét, balettet írni, de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki. Zeneszerző vagyok, aki néha elénekli a dalait – válaszolta korábban egy kérdésre.

Kern András és Presser Gábor a fővárosban. Fotó: Kozma Gábor

Pár napja beszéltünk vele, a közelgő szombathelyi koncert alkalmából rövid interjút adott a Vas Népének.

– Milyen emlékei vannak Szombathelyről, különösen az itteni Magyar Dal Napjáról?

– A Szombathelyen rendezett Magyar Dal Napja az egész „mozgalom" egyik legnagyobb diadala volt. A két nap, amit a városban töltöttem, meghatározó élményem marad – válaszolta Presser Gábor. – Mi, öreg zenészek mindig meglepődünk, aztán meghatódunk, hogy ha egy zenei esemény úgy zajlik, ahogy elterveztük, mi több, azt kapjuk, amit ígértek. És akkor tényleg azt lehet leolvasni a közönség arcáról, hogy nem bánták meg, hogy kilátogattak a koncertre, ez esetben a szombathelyi Fő térre. Példamutató, ahogy Prieger Szabiék "tető alá hozták" ezt rendezvényt.

– Mire számíthatunk a közelgő, akusztikus koncertjén?

– Játszom régi, nagyon régi és nemrégi dalokat, mesélek kis történeteket, amiknek közük van a dalokhoz, vagy hozzám, hozzánk. Ez egy „egyzongorás" koncert, a közönség úgy hallja a dalokat, ahogy megszülettek, csak a szerző és a zongora. Embert próbáló lecke, de én imádom csinálni – fejtegette a zenész, akit megasztáros tapasztalatairól is kérdeztünk.

– Az első három év zsűrizés nagyon hasznos élmény volt az életemben és élveztem, hogy valódi tehetségkutatás folyik. Aztán lassan, ahogy az egész világon, egy tévésorozat lett belőle, követve a nemzetközi zenepiac folyamatos alakulását, előre menekülését, bizonytalanságát. De az biztos, hogy kell, hogy megismerhessük, milyen tehetségek élnek közöttünk – fejtegette.

Egy esetleges szombathely LGT-koncert kapcsán pedig a következőket mondta:

– . Köszönöm a felvetést az LGT nevében, nagyon hízelgő. Tudjuk, bulijainkon sokan ott voltak erről a környékről is. Az, hogy mikor játszunk újra és hogy hol, az nem csak rajtunk múlik, a felkéréseken is. Tény, ritkán jön össze, hogy minden stimmeljen. Jelszavunk: megvárjuk, mit hoz a múlt!