Negyvenedik születésnapját ünnepelte a szombathelyi mozi

A program keretében előadásokat, beszélgetéseket szerveztek Nemzeti Kulturális Alapról, art mozikról, a hagyományos mozik jövőjéről, és a nagyteremben levetítették Bódy Gábor Psychéjének rendezői változatát. 2001-ben jelent meg Gál József könyve, Az Apollótól a Savariáig: szombathelyi mozitörténet, illetve ugyanezzel a címmel kisfilm is készült. Ezt az ünneplő közönség is láthatta 2010 decemberében, amikor a megújult Savaria mozit avatták. Ez száz évvel, egy hónappal és hat nappal azután történt, hogy Molnár Gyula megnyitotta mozgófénykép-színházát a takarékpénztár palotájában.

Ez volt az Apolló, a hagyományt aztán az Uránia vitte tovább (erről kapta nevét az Uránia udvar), majd a harmincas években a Malom és Király utca sarkán épült mozi, erkélyekkel és páholyokkal. Később balesetveszélyesnek nyilvánították, le kellett bontani.  A ma is működő Savaria mozi 1973-ban nyílt meg. A hetvenes években a megyében még 180 mozi működött. Akkoriban teljesen más volt a mozik világa is. Filmeket csak a MOKÉP-től lehetett vásárolni. Ma számos céggel kell kapcsolatot tartani. És persze a politika diktált. Volt, hogy meghatározták, hogy ezt vagy azt a filmet hány ezer embernek kell megnézni egy megyében.

Volt erre is megoldás: kivezényelték az úttörőket Szokás volt a belépőkkel is trükközni, előfordult, hogy egy nézőnek három jegyet is kiadtak. A statisztika feljavítása nélkül is rengetegen jártak moziba három-négy évtizeddel ezelőtt. Nagyjából tízszer annyian, mint ma. A nyolcvanas évekig a mozi elengedhetetlen tartozéka volt a filmhíradó. A tematikus összeállításokat a központból kapták, a premier mindig csütörtökön volt Szombathelyen. Innen adták tovább a kisebb moziknak. Mire körbejárt a megyében, hetek teltek el. Hírekről lévén szó, ez több, mint ciki, de nagyrészt úgyis propaganda ment, annak meg mindegy. A pattogatott kukorica illata nélkül ma már el sem tudjuk képzeli a mozi auláját, pedig ez csak a rendszerváltás után jelent meg. Régen a szotyizás ment. Valamikor a kilencvenes évek elején tűnt fel először kukoricapattogtató gép az előtérben, mellette a felirat: „kóstolja meg az amerikai mozinézők kedvencét!”

A mozizás fénykora valahol itt be is fejeződött. Ahhoz, hogy a Savaria életben tudjon maradni, nagy segítséget jelentett a művészmozi-program. Mindenképpen lépni kellett valamerre, hiszen a pláza és benne a multiplex megjelenésével úgy tűnt, a belvárosi filmszínház halálra van ítélve. De magára talált.  A belváros szívében található mozi egyaránt várja a szórakozásra vágyókat és a művészfilmek kedvelőit. A filmkínálatban kiemelt helyen szerepelnek a magyar filmek, illetve a fiataloknak szóló előadások. Rendszeres filmklubjainkon, közönségtalálkozókon, egyéb filmes eseményeken kívül a mozi hagyományos színtere a könnyűzenei koncerteknek is.Az épület az ezredforduló után több lépésben esett át felújításon.

Az első szakaszban a kamaraterem és az aula kapott új, korszerű külsőt. A második szakaszban megújult a nagyterem, a harmadik ütemben a mozigépészeti technikát korszerűsítették. A felújított külső mellett a mozi technikai eszközparkja is megújult. Ma Közép-Európa egyik legnagyobb mozivásznával, a legkorszerűbb digitális kép- és hangtechnikával várják a filmrajongókat, akik immáron DOLBY 3D-ben is nézhetnek filmeket.