Újraindul a diplomamentő program - Szombathelyen 1500 végzett diáknak kellene nyelvvizsgát szerezni

Újraindítja a kormány a Diplomamentőt. Ha esetleg nem tudná, mitől kell megmenteni a diplomákat, most mindent elmondunk. Attól, hogy beragadjanak a felsőoktatási intézményekben. Jelenleg mintegy ötvenezer államvizsgázott egyetemista és főiskolás lobogtat oklevelet diploma helyett. A kormány még tavaly januárban döntött úgy, hogy tízezer diáknak segíti a nyelvvizsga megszerzését, hogy végre kezet rázhassanak a rektorral a diplomájuk kézhezvételekor.

A program el is indult, mostanáig a beragadt diplomások negyede jelentkezett a programba, azonban a tizenkétezer jelentkező közül csupán öt és fél ezernek sikerült valóban megkezdenie a képzéseket. Ennek oka az, hogy a szintfelmérő túl nehéznek bizonyul a leendő hallgatóknak. Valóban nehéz, nekem sem sikerült. A programba való bekerülés feltétele ugyanis az, hogy legalább alapfokon tudjon a jelentkező az adott nyelvből kommunikálni, hiszen a cél, hogy az elvégzett tanfolyam után megszerezze a nyelvvizsgát. A programba eredetileg múlt év december 31-éig lehetett volna jelentkezni, ezt hosszabbították most meg egy évvel. A döntést valószínűleg az is indokolta, hogy a diplomamentőre szánt hárommilliárd forintból még másfélmilliárd forint áll rendelkezésre.

Huszár Csenge németből szeretne középfokú nyelvvizsgát, a diplomamentővel ingyen megszerezheti. Fotó: Timár Gergely

Január hetedikétől tehát újra lehet jelentkezni, hogy megmentsük a diplománkat. Vas megyében jelenleg csak Szombathelyen indulnak képzések, de a tanfolyamok folyamatosan frissülnek, ezért nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben más városokban is indulnak még a nyelvvizsgára felkészítő kurzusok.

Szombathelyen két nyelviskola is bekapcsolódott a diplomamentésbe. Lóránth Krisztina, az egyik nyelviskola ügyvezető igazgatója elmondta, náluk egész pontosan 105 hallgató kezdte el a tanfolyamot, a tíz csoportból hét német és három angol nyelvű képzés indult. Körülbelül kétszer ennyien jelentkeztek, de az országos probléma Szombathelyen is probléma, vagyis csupán a jelentkezők fele tudta megugrani a szintet. Megtudtam azt is, hogy a nyelviskolák maguk állítják össze a szintfelmérőt. Náluk egy tesztlapot kell kitölteni mindenkinek, és attól függően, hogy hány százalékot értek el a jelentkezők, állapítják meg, hogy a 120, a 180 vagy a 240 órás képzésre nyertek-e felvételt. Értelemszerűen a rövidebb programokhoz magasabb szintű tudás kell. Lóránth Krisztina úgy tudja, éppen a sok sikertelen szintfelmérő miatt, várhatóan a jövőben 360 órás képzéseket is fognak indítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hozzájuk jelentkezettek komolyan veszik a tanfolyamot és alig van hiányzás.

A hiányzást ugyanis komolyan veszik nem csak ők, hanem az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., vagyis az OFA is. Annak idején feltételekhez kötötték, hogy a diplomamentő tényleg ingyenes legyen a diplomamentőknek. Az óráknak legfeljebb a tíz százalékáról lehet ellógni, ha több jön össze, ki kell fizetni a tanfolyam árát. Ha harmadik próbálkozásra sem sikerül a nyelvvizsga, a tanfolyam árának felét kell kifizetni. Ha minden jól megy, akkor csak a nyelvvizsga költségével kell számolni.

Huszár Csenge még a munkahelyválasztását is a diplomamentőhöz igazította. Úgy gondolta ez egy kiváló lehetőség, amivel élni kell, viszont az idő rövidsége miatt nem engedheti meg magának, hogy ne tanuljon óráról órára. Ő jelenleg egy 240 órás kurzuson vesz részt, német nyelvből szeretne nyelvvizsgát. Elmondása szerint nem csak a tanfolyam, a tankönyvek is ingyen vannak. Bízik benne, hogy a kurzus végén kezében tarthatja majd nyelvvizsga-bizonyítványát és persze a két éve fiókban pihenő diplomáját is.

A tanfolyamokon részt vevők többnyire a harmincas-negyvenes korosztályból kerülnek ki, akik közül sokak már letettek arról, hogy valaha lesz diplomájuk, hiszen régóta dolgoznak és nem érezték égető hiányát a diplomának. A mostani lehetőség viszont visszautasíthatatlannak tűnt, annak ellenére, hogy országosan állítólag azért nagy a lemorzsolódás, mert sokan munka mellett nem tudják felvállalni a tanfolyammal járó terheket. Lóránth Krisztina szerint ez náluk nem jellemző, aki bejutott a képzésre, az szorgalmasan jár, legalábbis eddig, merthogy most tartanak az első képzések félidejénél. Ezért nem tudni azt sem, hogy a tanfolyamon megszerzett tudás elég lesz-e a nyelvvizsgához. A tanárok mindenesetre bizakodók és minden bizonnyal az újdonsült diákok is.

Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy a Nyugat-magyarországi egyetem Savaria Egyetemi Központban mennyi beragadt diplomáról tudnak, ezért megkerestük az egyetem tanulmányi, szolgáltató és informatikai központjának igazgatóját, Németh Pétert. Az igazgató elmondta: Szombathelyen az NYME Savaria Egyetemi Központban a „bent ragadt", azaz diplomakiadás feltételeként megszabott nyelvvizsga követelmény nem teljesítése miatt ki nem adott diplomák száma körülbelül 1500. A diplomamentő kezdeményezést jónak tartják, de arra vonatkozóan nincs információjuk, hogy az 1500 hallgatóból hányan éltek a lehetőséggel.

Jó hír viszont, hogy tapasztalataik szerint egyre többen rendelkeznek már nyelvvizsgával, így remélhetőleg a probléma nem teremtődik újra évről évre. A szombathelyi egyetemen tanuló, mintegy 2 ezer 500 diák nyelvválasztása összhangban van az országos tendenciákkal, így a legkedveltebb nyelv az angol, emellett sokan választják a németet, de kedvelt az olasz és az orosz is. Azt ugyan nem tudják, hogy hányan lehetnek azok, akik végül soha nem kapják kézhez a diplomájukat nyelvvizsga hiányában, de, mint Németh Péter elmondta, az oklevél megszerzésére korlátlan idő áll rendelkezésére a sikeres záróvizsgát tett hallgatóknak. Vagyis mivel nem tudunk kifutni a határidőből, soha nem késő megszerezni a nyelvvizsgát, ezzel együtt a diplománkról sem kell lemondani, meg tudjuk menteni.

SZERINTEM

Tímár Gergely

Nekem mindig azt mondták a szüleim, hogy mindegy milyen diplomám lesz, csak legyen, akkor már nagy baj nem történhet. Azóta sokat változott a világ, egy értéktelen diploma semmit nem ér, mint ahogyan egy át nem vett sem sokat, főleg ha olyan területen helyezkedünk el, ahol plusz juttatásokat adnak a diplomáért. A nyelvvizsga hiánya Magyarországon egy kisvárosnyi embert foszt meg attól, hogy kezében tartsa azt a dokumentumot, amiért öt évig tanult. Ez a probléma még inkább felhívja arra a figyelmet, hogy bár egyre többen beszélnek idegen nyelvet, az európai átlaghoz képest még mindig nagyon kevesen.