2016.02.17. 13:36
Mi lesz a szombathelyi huszárlaktanyával?
Szombathely önkormányzata az olasz Piacenza, a spanyol Cartagena és a horvát Varasd várossal együtt részt vesz az Európai Unió URBACT programja keretében megvalósuló Városi területeken elhelyezkedő katonai objektumok fenntartható hasznosítása című projektben. Ennek célja a pusztulófélben lévő katonai épületek vagy épületegyüttesek funkcionális és fenntartható megújítási tervének kidolgozása.
Illés Károly, Szombathely alpolgármestere elmondta, hogy több mint negyven város pályázott, ami azt mutatja, hogy számos településen vár megoldásra az elhagyott objektumok sorsa. A 11-es Huszár úti laktanya hasznosítására számos kezdeményezés történt az elmúlt 25 év során, sorsa azonban jelenleg rendezetlen. A határon átnyúló együttműködésben megvalósuló projekt most új távlatokat nyithat. Nemrég alakult meg a Helyi Támogató Csoport, amelynek az a feladata, hogy végigkísérje és véleményezze a megújítási tervet, illetve azt javaslatokkal mozdítsa elő.
A társadalmi, gazdasági változások Európa-szerte számos problémát hoztak felszínre. Az említett uniós támogatási program éppen arra irányul, hogy a gondokra az egyes városokban már megtalált megoldásokat más, hasonlóan érintett önkormányzatok is alkalmazhassák – fűzte hozzá Polgár Tibor, a Nyugat-Pannon Szolgáltató Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója. Hangsúlyozta, hogy az olaszok által vezetett projekt résztvevői – köztük Szombathely is – úttörő munkát végeznek, hiszen ez az első nemzetközi kezdeményezés, ami egykori laktanyakomplexumok hasznosítását célozza.
Archív kép a 11-es huszár úti laktanyáról (Fotó: Unger Tamás)
Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a szóban forgó épületegyüttesek javarészt nagyon értékes területen helyezkednek el, de a város szövetébe nem illeszkednek szervesen az elzártságuk miatt. Erre jó példa a szombathelyi volt huszárlaktanya is. A pályázat azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi gazdasági szereplők, civil szervezetek, intézmények, az érdeklődő lakosság bevonásával egy átgondolt, kidolgozott problémamegoldás születhessen. – A folyamat elindult, már találkozót is szerveztünk, de szeretnénk, ha még többen vetnék fel ötleteiket, osztanák meg véleményüket a döntéshozókkal. Így készülhet el végül az a javaslat, ami mindenki megelégedésére szolgál, és igazodik az önkormányzatnak a város jövőjét meghatározó stratégiájához – fogalmazott Breznovits István.
A város szívben lévő húsz hektáron nemcsak az épületek állnak műemléki védettség alatt, hanem maga a terület is védett – emlékeztetett Illés Károly. A hasznosítási terveknél ezt is szem előtt kell tartani.
- A városvezetés az elmúlt időszakban gondoskodott arról, hogy megszabadítsa a területet az elburjánzó növényzettől. Közmunkások segítségével pedig az épületetekben felhalmozódott szemét takarítását is megkezdjük - jelezte az alpolgármester. Szólt arról is, hogy az önkormányzat nem zárkózik el a magántőke bevonásától sem, amikor az épületek későbbi szerepét keresi, mert a fenntarthatóság fontos szempont a tervezésnél, legyen az városi vagy vállalkozói befektetés. Példaként említette az Apáczai-alapítvány által rendbe hozott és működtetett főépületet.
A monarchia idején a város ékkövének, a fejlődés egyik szimbólumának számított a huszárlaktanya, és a korabeli építészet remekének tekinthető, továbbá a hozzá tartozó nagy zöldfelület is növeli az értékét. Mindennek a megőrzése, ugyanakkor az új kor kihívásait, a gazdaságosságot szem előtt tartó funkciók megtalálása a legfőbb feladat – tette hozzá Breznovits István.
