Kétféle pályázatot hirdet a Veszprémi Akadémiai Bizottság (1.)

A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága, a Veab 1972 óta szervezi az észak-dunántúli régió (Fejér, Gyõr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és részben Zala megye) tudományos életét. Alapvetõ célja a régióban mûködõ tudományos kutatók munkájának összefogása és támogatása, a régiót érintõ gazdasági, területfejlesztési és környezetvédelmi döntések tudományos megalapozása, a tudomány eredményeinek közvetítése és népszerûsítése a nagyközönség felé.

A Veab egyik törekvése, hogy a tudomány legújabb eredményeit közvetítse, ezért szervezi évek óta a Tudomány és társadalom, a Gazdaság és társadalom, a Mûvészet és társadalom címû sorozatokat, illetve legújabb kezdeményezésként a kamarazenei koncerteket. Valamennyi rendezvény nyilvános, nyitott az érdeklõdõk számára.
A pályázatok kiírása a Veab mûködésének fontos részét képezi, a fiatalok bekapcsolása a munkába alapvetõ feladat. A fiatalokat kétféle formában próbálják támogatni, egyrészt Az év kutatója pályázattal, melyet a három tudományterületen (társadalomtudomány, élettudomány és élettelen természettudomány) hirdetnek meg, negyven év alatti kutatóknak. Ez nem konkrét pályamûhöz kapcsolódik, hanem az addig elvégzett tevékenységet kell összefoglalni, ez az addigi életmûre adott díj, tájékoztatott Mészáros Ernõ, a Veab elnöke és Vonderviszt Ferenc, a Veab tudományos titkára. A másik pályázatba a szintén fiatal, ám tudományos minõsítéssel nem rendelkezõ kutatókat vonják be. A Veab egyik alapvetõ célkitûzése volt, hogy ennek keretében lehetõséget biztosítsanak a doktoranduszoknak, próbálják õket is ösztökélni, hogy a pályázaton részt vegyenek, bemutassák eredményeiket. A Veab vezetõi szeretnék, ha minél többen élnének a lehetõséggel, ha növekedne a pályázók száma.

Az év kutatója címet novemberben, a magyar tudomány napja alkalmából rendezett ünnepségen adják át, melyet a Veab közösen szervez a régió egyetemeivel – a korábbi években Veszprémben, Gyõrben és Sopronban tartották az ünnepi alkalmat –, a Veab-pályázatokat pedig az éves közgyûlésen decemberben, Veszprémben nyújtják át. A Veab szervezeti struktúráján keresztül tud közvetlen segítséget adni a pályázóknak: bárki csatlakozhat a különbözõ munkabizottságokhoz, ezzel egy olyan fórumhoz, ahol profi kutatókkal együtt tevékenykedhet, alakíthat ki kapcsolatot. Arra sajnos nincs lehetõség, hogy a Veab, illetve az akadémia doktoranduszokat fizessen, anyagilag támogasson, ez valószínûleg egyelõre álom marad.

A régiók közötti kapcsolatra jellemzõ, hogy a Veszprémi Akadémiai Bizottság a Pécsi Akadémiai Bizottsággal együttmûködve tavaly elsõ alkalommal Nagykanizsán rendezte meg a Pannon tudományos napokat. Az év legjobb doktoráltjára mindkét akadémiai bizottság – a veszprémi és a pécsi – javaslatot tett; a kitüntetõ címet az kaphatta és kaphatja meg, aki abban az évben vagy az azt megelõzõ évben védte meg fokozatát. A Pannon tudományos napokon a régióban dolgozó kutatók mutathatják be legújabb kutatási eredményeiket, a résztvevõk képet kapnak arról, milyen kutatások folynak Pannóniában.
A Veab egyik törekvése, vágya, hogy pannon tudományos életmûdíjat alapítson. A Veab kiemelt feladatának tekinti a tudomány magas szintû népszerûsítését, kiemelt figyelmet fordítva a középiskolai diákság és az egyetemi hallgatóság tudományos érdeklõdésének felkeltésére. Az elõadás-sorozatokra, ahol a természet- és társadalomtudományok legkiválóbb hazai képviselõit hívják meg, valamennyiüket várják, a rendezvények nyitottak. A jövõ szempontjából fontos a fiatalok bekapcsolása a munkába.